ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nemzetgazdaságunk alapvető érdeke mind a nemzetközi gazdaságok kiegyensúlyozott, mind a hazai alkotó- és innovációs tevékenység ösztönzése szempontjából, hogy jogunk megfelelő szintű védelmet nyújtson a szellemi tulajdon körébe tartozó javak jogosulatlan elsajátításával szemben. A szellemi tulajdon védelmének, azaz az iparjogvédelemnek és a szerzői jognak korszerű és a nemzetközi követelményekkel összhangban álló szabályozására tehát feltétlenül szükség van.
(17.10)
A megfelelő szabályozás csak hosszabb távon, átfogó reform keretében alakítható ki. Az erre irányuló munka a Kormány határozata alapján már meg is kezdődött, viszont egyes nemzetközi kötelezettségvállalásaink sürgetően megkövetelik az iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályaink részleges módosítását, még az átfogó reform előtt.
Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat ezeket a változtatásokat tartalmazza. A törvényjavaslat alapvetően két nemzetközi kötelezettségünk teljesítésére irányul.
Egyrészt eleget tesz annak a szellemi tulajdonra vonatkozó, átfogó kétoldalú megállapodásnak, amely az Amerikai Egyesült Államok és a Magyar Köztársaság kormányai között jött létre az elmúlt évben, másrészt a javaslat az Európai Közösségek irányában vállalt egyik kötelezettségünk teljesítését is lehetővé teszi.
Magyarország és az Európai Közösségek, valamint tagállamai között létrejött, társulást létrehozó európai megállapodás 65. cikke és a 13. melléklete előírja, hogy Magyarországnak csatlakoznia kell az előadóművészek, a hangfelvételt előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló 1961. évi Római Egyezményhez. Az egyezmény 26. cikke értelmében a csatlakozás előfeltétele, hogy a csatlakozó állam belső joga összhangban álljon az egyezményben foglalt rendelkezésekkel. A javaslat rendelkezései a nemzetközi jogfejlődés más eredményeit is tükrözik.
Több ponton figyelembe veszik az általános vám- és kereskedelmi egyezmény uruguayi fordulója során a szellemitulajdon-kereskedelemmel összefüggő kérdéseiről készített egyezmény rendelkezéseit, az ENSZ iparjogvédelmi és szerzői jogi ügyekre szakosított szervezete, a szellemi tulajdon világszervezete keretei közt előkészítés alatt álló nemzetközi megállapodások szabályait is.
Tekintettel van továbbá a javaslat arra, hogy az európai megállapodás 67. és 68. cikkei előírják, hogy jogszabályainkat közelíteni kell a Közösség jogszabályaihoz, és hogy a megállapodás 65. cikke ezt az általános jogharmonizációs kötelezettséget az iparjogvédelem és a szerzői jog területén külön is, a szellemi tulajdon védelmi szintjére vonatkozó speciális szabályként is meghatározza.
Ezért a javaslat a maga keretei közt az európai iparjogvédelmi és szerzői jogi integráció hatályos és hatálybalépés előtt álló szabályait, tehát az e területen kiadott rendeleteket, irányelveket és létrejött nemzetközi egyezményeket is figyelembe veszi és azokkal harmonizáló szabályozást alakít ki.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az ismertetett nemzetközi szabályokra figyelemmel, az iparjogvédelem terén a következő fontosabb változtatásokat irányozza elő. Egyrészt a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény módosításával bevezeti a magyar jogba is a gyógyszerek, a vegyi termékek és az élelmiszerek szabadalmi oltalmát. Hatályos jogunk szerint csupán e termékek előállítási eljárása szabadalmazható, maguk a termékek viszont ki vannak zárva az oltalomból.
Amikor a törvényjavaslat ezen a helyzeten változtat, akkor nemcsak az Egyesült Államokkal kötött s az előbb már említett megállapodásunknak tesz eleget, hanem megteremti az európai szabadalmi egyezményhez való csatlakozásunk legfontosabb feltételeit is.
A gyógyszertermékek esetében a javaslat az úgynevezett átmeneti szabadalmi oltalmat is biztosítja. Ennek az a lényege, hogy a külföldön szabadalmazott gyógyszertermékekre a törvénymódosítás hatálybalépését követően Magyarországon is oltalmat kell adni a külföldi oltalom idejéből még hátralévő időtartamra. Függetlenül attól, hogy e termékek a hagyományos, úgynevezett rendes szabadalmazhatósági feltételeknek – az újdonság hiányában – esetleg nem felelnek meg.
Az átmeneti szabadalmi oltalom korlátok és feltételek nélküli biztosítása nagyban sérthette volna a magyar gyógyszeripar érdekeit. Ezért a javaslat időbeli korlátok közé szorítja az átmeneti szabadalmi oltalom lehetőségét, s az alól meghatározott körben kivételt enged. Ennek megfelelően az 1987. január 1. előtti, illetve az 1993. július 1. utáni elsőbbségű szabadalmak nem részesülnek átmeneti oltalomban. Ez biztosítja, hogy a megállapodás és az azt végrehajtó törvényjavaslat Magyarországon szerzett gyógyszerek előállítási eljárására vonatkozó szabadalmakból eredő jogokat nem sért.
Emellett a javaslat szerint azokra a gyógyszertermékekre nem szerezhető átmeneti oltalom, amelyeket belföldön a termékoltalom bevezetése előtt forgalomba hoztak, illetve nem érvényesíthető az átmeneti oltalom azokkal szemben, akik ez előtt az időpont előtt a gyógyszertermék gyártását belföldön igazolhatóan megkezdték.
E rendelkezések biztosítják, hogy a magyar gyógyszeriparnak nem kell beszüntetnie a Magyarországon még nem forgalmazott, de exportált termékek gyártását és a folyamatban lévő kutatásokat.
A szabadalmi jogi változások másik fontos területe a hasznosítás elmulasztása, illetőleg a szabadalmak függősége miatt adható kényszerengedély szabályainak korszerűsítése az amerikai megállapodással összhangban.
A javaslat iparjogvédelmi rendelkezéseinek harmadik csoportját azok képezik, amelyek bizonyos eljárási egyszerűsítéseket foglalnak magukban, illetőleg eltávolítják iparjogvédelmi szabályozásunkból a mai jogrendszerrel összeegyeztethetetlen elemeket.
(17.20)
Tisztelt Országgyűlés! A szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény módosításai közül a következőkre szeretném a figyelmet felhívni. Egyrészt a javaslat egységesen, a Római Egyezménnyel és más irányadó nemzetközi normákkal összhangban, szabályozza az úgynevezett szomszédos jogok védelmét. Szomszédos, a szerzői joggal szomszédos jogoknak, az előadóművészeket, a hangfelvétel-előállítókat, valamint a rádió- és televíziószervezeteket a teljesítményeik felhasználásával kapcsolatban megillető jogokat nevezik. E jogok megfelelő szintű védelmének biztosítása nélkül napjainkban már elképzelhetetlen a szerzői művek gazdaságos, zavartalan felhasználása.
A szóban forgó előadói és egyéb teljesítmények azonban önmagukban is védelemre érdemes értéket képviselnek. A jogi védelem hiányában nem lenne biztosított az e területen működő szervezetek, személyek ráfordításainak gazdaságos megtérülése, ami hosszabb távon a kultúra, az irodalmi, a tudományos, művészeti tevékenység válságához vezethetne. Mindezekre figyelemmel a törvényjavaslat meghatározott felhasználások tekintetében kizárólagos jogokkal ruházza fel az előadóművészeket, a hangfelvételek előállítóit, valamint a rádió- és televíziószervezeteket.
E kizárólagos jogok közül kiemelném azt, hogy a hangfelvétel forgalomba hozott példányainak nyilvános haszonkölcsönbe adásához, illetőleg bérbe adásához a szerző hozzájárulásán kívül a hangfelvétel előállítójának és az előadóművésznek a hozzájárulására is szükség lesz a törvényjavaslat elfogadása esetén.
Most a tulajdonképpeni szerzői jogot érintő módosítások közül jelentőségében kiemelkedik a szerzői vagyoni jogok védelmi idejének a szerző halálától számított 50 évről 70 évre történő felemelése. Érdekességként említem meg, hogy szerzői jogok minél hosszabb védelmi ideje mellett annak idején a tisztelt Ház nem kisebb alakja emelt szót, mint maga Jókai Mór. A védelmi idő felemelése mellett természetesen ennél nyomósabb érvek is szólnak.
A 70 éves védelmi idő nemzetközi elterjedését, illetőleg az európai jogharmonizációs kötelezettségeken kívül a védelmi idő meghosszabbítását teszi szükségessé az is, hogy a megnövelt időtartamra biztosíthatnák a magyar művek védelmét mindazokban a külföldi országokban, amelyek ugyanilyen tartalmú védelmi időt vezettek be. Amíg ugyanis a mű származási országában rövidebb a védelmi idő, a felhasználás országában sem kötelesek az ott egyébként érvényesülő hosszabb ideig védeni a művet. A védelmi idő felemelése egyébként a felhasználók oldalán nem eredményez majd aránytalanul nagy kiadásokat, s e kiadások is csak fokozatosan fognak jelentkezni, mivel a javaslat szerint a lejárt védelmi idejű művekre a felemelt védelmi idő nem vonatkozik.
Végül fontos módosításként említem, hogy a javaslat eltörli a Rádiónak és a Televíziónak adott úgynevezett törvényi engedélyt, amely alapján a Rádió és a Televízió a törvénynél fogva a szerző hozzájárulása nélkül, noha díjfizetési kötelezettség mellett volt jogosult a nyilvánosságra hozott művek változatlan sugárzására, illetőleg a nyilvános előadások közvetítésére. A javaslat szerint a jövőben mindehhez a szerző hozzájárulását kell kérni, amelyet a szerző az esetek többségében úgynevezett kollektív jogkezelés keretében adhat meg.
Ezek után engedjék meg, hogy az országgyűlési határozati javaslatot, tehát az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, s 1961-ben Rómában létrejött nemzetközi egyezményhez való csatlakozásról szóló 14373-as számú javaslatot csak egész röviden indokoljam. Hivatkozva az előzőekben már nevesített szerződésekre és megállapodásokra, itt csak annyit emelnék ki, hogy a Római Egyezmény 26. cikkelye értelmében a csatlakozás előfeltétele, hogy a csatlakozó állam belső joga összhangban álljon az egyezményben foglalt rendelkezésekkel. Erről az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi szabályok módosításáról szóló, az előzőekben már ismertetett törvényjavaslat gondoskodik.
Az előadottak alapján tisztelettel kérem a Házat, hogy az indoklásban foglaltakra tekintettel, nemzetközi kötelezettségvállalásunk miatt, és mivel a törvényjavaslathoz nem érkezett az illetékes országgyűlési bizottság által egyharmadot meghaladóan támogatott módosító indítvány, fogadja el a törvényjavaslatot, valamint az azzal szervesen öszefüggő országgyűlési határozati javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
