SASVÁRI SZILÁRD, a FIDESZ vezérszónoka:
SASVÁRI SZILÁRD, a FIDESZ vezérszónoka:
SASVÁRI SZILÁRD, a FIDESZ vezérszónoka: Köszönöm szépen a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az időre való tekintettel lerövidítettem hozzászólásomat, mégis néhány percig még az önök idejét szeretném rabolni.
A törvényjavaslat – mint elhangzott – jelentős mértékben módosítja a szellemi alkotások jogát. Tulajdonképpen a szabadalmi jog körében a legnagyobb erejű ez a módosítás. Az eljárási szabadalomról ez a törvényjavaslat áttér a termékoltalomra.
A hatályos törvényi szabályozás a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény 6. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha tárgya gyógyszer, vegyi úton előállított termék vagy – a növény- és állatfajtákat kivéve – az emberi, illetve állati élelmezésre szolgáló termék. Az ezek előállítására szolgáló eljárás azonban szabadalmaztatható.
A szabályozás lényege tehát az, hogy gyógyszer, vegyi úton előállított termék, emberi, állati élelmezésre szolgáló termék nem részesül szabadalmi oltalomban. Szabadalmi oltalomban részesül azonban az ezen termékek előállítására szolgáló eljárás. Ha azonban a gyártó ugyanazt a terméket más eljárás során elő tudja állítani, akkor ezt szabadon megteheti, mások szabadalmi igényeinek sérelme nélkül. Nem vitatható, hogy a nemzetközi jogfejlődés az eljárási oltalom irányából a termékoltalom irányába halad.
Egyet lehet tehát érteni a javaslattal abban, hogy elvi cél a szabadalmi jognak az eljárási oltalomról a termékoltalomra való átalakulása.
A javaslat hiányossága azonban – álláspontom szerint – az, hogy nem veszi számításba a radikális, rövid idő alatt történő átállás társadalmi költségeit, gazdasági hatásait és következményeit. A Kormánynak vagy nincsenek felmérései, adatai és információi ebben a kérdéskörben, vagy azokat nem bocsátja a Parlament rendelkezésére. Az indoklás 7. oldalának utolsó bekezdésében maga is rámutat erre. E szerint a termékoltalom bevezetésének ellenérvei között az ipart, ezen keresztül a magyar gazdaságot és társadalmat érintő hátrányokat, a fizetésképtelenséget, a munkanélküliséget, a magasabb importárakat és az alacsonyabb exportnyereséget említették meg.
Ezekkel a fönt említett érvekkel szemben az indoklás mindössze annyit hoz fel, hogy a külföldi tapasztalatok – például Olaszország – azt mutatják, hogy a közvetlen termékoltalom bevezetése nem tette tönkre a hazai gyógyszer- és vegyipart. Sőt ellenkezőleg, növelte vonzerejét külföldi cégek beruházására és a korszerű technológiák átadása számára. Továbbá az indoklás megemlíti azokat a nemzetközi jogi megállapodásokat és megállapodástervezeteket, amelyekkel a hazai jogrendszer összhangba hozatala igényli a termékoltalom bevezetését. A javaslat az átmeneti szabályok körében kétségtelenül beépít fékeket, és ilyen módon fokozatosan kívánja a magyar gazdaságot kitenni a termékoltalom hatásainak. Az egyik legfontosabb féknek a 25. § (2) bekezdése tűnik, amely kimondja, hogy az átmeneti szabadalomból eredő kizárólagos jog nem érvényesíthető azzal szemben, aki a törvény hatálybalépését megelőzően a gyógyszert, terméket belföldön gyártotta. Ez az átmeneti oltalom – ahogy előttem elhangzott – nem terjed ki a szerzői jogban szereplő termékekre vagy szellemi alkotásokra. Ez a szabály például a hazai gyógyszergyártókat már gyártani kezdett termékek tekintetében érinti, és annyit jelent, ha a hazai gyógyszergyár ma egy terméket gyártásba hozott, akkor nem illeti meg a külföldi szabadalmast az a szabadalmi oltalom, amely egyébként megilletné.
Mindezen fékek hatása ellenére például a hazai gyógyszergyártásban jelentős hatása lesz a törvénynek. A gyógyszeripar számára megszűnik az a lehetőség, hogy a külföldön kifejlesztett termékkel azonos terméket más eljárással, hazai fejlesztés útján előállítson és forgalomba hozzon. Ily módon kénytelen lesz kifizetni a külföldi szabadalmas részére a szabadalomhasznosítási díjat. Ez jelentheti azt is, és nagy valószínűséggel azt fogja jelenteni, hogy a hazai gyógyszergyártás költségei jelentősen megnőnek, és ezen keresztül a gyógyszerárak is emelkedhetnek majd. Természetesen ennek mértéke, a gyógyszergyárak jövedelmezőségére gyakorolt hatása, a gyógyszerek fogyasztói árszínvonalának növekedése kérdésében történő állásfoglalás sokkal részletesebb és pontosabb adatokat igényelne, mint amelyek rendelkezésre állnak ma.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és uraim! Módosító indítványom egyfelől jogszabály-szerkesztési javaslatokat tartalmazott, másfelől pedig precízebb szaknyelvi megfogalmazást tartalmaz. Így javaslatom a kizárólagos hasznosítási jog a szabadalmi oltalommal védett találmány tárgyának gazdasági tevékenység körében való előállítására, használatára, behozatalára és forgalomba hozatalára terjed ki.
Indoklásom azt tartalmazza, hogy azért szükséges ezen javaslat, mert a törvényjavaslatban szereplő megfogalmazás, vagyis a "behozatalra" szó kiterjesztés önálló használata arra a téves értelmezésre vezethet, hogy az új törvénymódosítás indirekt módon védelemben részesíti a külföldi találmányt belföldi oltalom nélkül. A "szabadalmi oltalommal védett" kiegészítés egyértelműsíti a törvény szövegét.
Másik indítványom szerint az Országos Találmányi Hivatal a védjegyügyekben hozott érdemi határozatát csak a védjegyet kérelmező érdekelt megváltoztatási kérelme alapján és csak ennek a bírósághoz történő továbbításáig vonhatja vissza vagy módosíthatja. Ennek indoklása pedig az, hogy álláspontunk szerint az államigazgatási eljárásban a visszavonás és a módosítás lehetőségét csak a védjegyet kérelmező számára indokolt biztosítani. Vagyis módosító indítványaim ezen köre azokat a módosításokat tartalmazza, amelyek a termék előállításában érdekelt fél érdekeit védenék.
A törvényben szereplő átfogó szabályozás viszont elfogadható e tekintetben, és csatlakozásunk a nemzetközi egyezményekhez – úgy gondolom – egy felvállalható kötelezettség a részünkről. Ezért a magunk részéről el tudjuk fogadni ezt a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps.)
