SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)

Teljes szövegű keresés

SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Köszönöm, Elnök Úr! Filló képviselő úr felszólalására szeretnék két percben reagálni. A mondandóm lényege az afölötti öröm, hogy ennek a törvényjavaslatnak a vitájánál majdhogynem el tudtak tűnni a különbségek a pártok – és itt nevezetesen a Magyar Demokrata Fórum és a Szocialista Párt – álláspontja között. Ugyanis mindazok a részletkérdések, amelyeket Filló képviselő úr érintett, egy pont kivételével a teljes egyetértést mutatják közöttem és a képviselő úr között.
Nem kívánok részletekbe bocsátkozni, de azt hiszem, egy tekintetben pontosítanom kell a bizottsági előadóként tett hozzászólásom, nevezetesen, hogy a két frakció közös indítványa nem 10%-os vételárelőlegre irányult, ez egyedül az én javaslatom, és nagyon örülök, hogy a Szocialista Párt is támogatja ezt, valójában a vételi jog tényleges realizálását biztosító és annak garanciájául szolgáló javaslatot.
A közös javaslat – amint ez itt már elhangzott – az, amit magam is előterjesztettem, hogy a vételi jog gyakorlására rendelkezésre álló idő két esztendő legyen a törvényjavaslatban szereplő egy év helyett. Valójában helytállóak azok az érvek – és időkímélésből én sem kívánom megismételni mindazokat, amelyeket Filló képviselő úr is elmondott.
A lakottság vonatkozásában szabadjon – szintén a képviselő úr előadásához csatlakozva – felhívnom a figyelmet arra a módosító indítványomra, amely meggyőződésem szerint eleget tesz az Alkotmánybíróság elvárásának, de ugyanakkor egyértelműen orientálja az önkormányzatokat a lakottság mikénti értékelése tekintetében.
Nevezetesen: én azt javaslom módosító indítványomban, hogy e törvény kapcsán és e törvény keretében értelmezzük a Polgári Törvénykönyv 201. §-át, értelmezzük a lakott lakások eladása tekintetében. Ez a törvény mondja ki azt, hogyha a bentlakó bérlő vagy más bentlakó vételi jogra jogosult vásárolja meg a lakást, akkor a beköltözhető forgalmi érték 50%-át meghaladó vételár olyan vételárkikötés, amely a Polgári Törvénykönyv 201. §-ában megfogalmazott arányossági követelmény elvét megsérti, azaz bíróság előtt megtámadható és a vételár leszállítása eredménnyel perelhető.
A megoldás kétségtelenül egy kicsit kacskaringós, de egyszerűen ezt az egyetlenegy mezsgyét hagyta számunkra az Alkotmánybíróság, és úgy gondolom, hogy ezzel az értelmező szabállyal mégiscsak ki lehet kényszeríteni azt, hogy az önkormányzatok reálisan vegyék figyelembe a lakottságot, és ennek megfelelően olyan mértékben állapítsák meg a vételárat, hogy a bentlakó bérlők és jogosultak valóban élni tudjanak vételi jogukkal.
Egyetértek az elhangzottakkal a kamatkorlát tekintetében is, és mielőtt az egyetlenegy nézetkülönbségre –… (Látva, hogy az elnök éppen figyelmeztetni készül az időkorlátra:) …bocsánat, befejezem elnök úr! – rátérek, egészében talán arra utalnék, hogy úgy gondolom, ez a törvény tipikusan mutatja azt, hogy egy szociális piacgazdaság kiépítésében melyek azok az élethelyzetek, amikor a szociális jelzőre kell a nagyobb hangsúlyt helyeznünk. Ez az a törvény, és örülök az egyetértésnek e körben.
(12.50)
Utolsó gondolat: nem értek egyet Filló Pálnak a társbérlet tekintetében előterjesztett vagy előadott véleményével, tudniillik való igaz, hogy a társbérletek megszüntetendők, ezt az irányt tűzi ki ez a törvény is. Ha azonban már egyszer meg lehet venni ezeket a lakásokat, akkor a megszüntetés előmozdításának egyik eszköze, hogy ha megvásárolják, közös tulajdon jön létre, hiszen a közös tulajdon mobilabb, mint a társbérlet, ami mégiscsak egy bebetonozott szituáció, mert az nem oldódik meg majd önmagától rövid időn belül. Hiába tűzi ki a törvény ezt végcélul, azért ennek külön nem lesz egyszerű a lefutása, ha marad a társbérleti jogviszony, míg ha a társbérlők megveszik a lakást és közös tulajdon jön közöttük létre, akkor a tulajdonközösség megszüntetésével sokkal könnyebben tudják önmaguk is megszüntetni a volt társbérleti jogviszonyt.
Én tehát úgy gondolom, hogy az értékelésben van itt köztünk különbség, nem pedig a szándékokban, de mindenesetre feltétlenül meg kívántam tenni ezt az észrevételt képviselőtársam előadására. Köszönöm. (Szórványos taps a jobb oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem