BALOGH GÁBOR (független)
BALOGH GÁBOR (független)
BALOGH GÁBOR (független) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar Parlament elég nagy lépést tett akkor, amikor elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényt. Annak a végrehajtása – gondolok elsősorban a kisebbségi önkormányzatok létrejöttére – úgy tűnik, vontatottan halad. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy a rendelkezésre álló idő alatt nem tettek meg mindent, ami szükséges ehhez, de méltán érzik egyes kisebbségek – és elsődlegesen a cigányokra gondolok –, hogy a végrehajtása zökkenőkkel és olykor-olykor talán jogaiknak és kötelezettségeiknek nem kellő figyelembevételével történik.
Ugyanakkor méltán panaszolják, hogy ők létszámukhoz, arányukhoz képest valahogy hátrányban vannak. Ennek csökkentését valamilyen formában indokolt elősegítenie az Országgyűlésnek, illetve a demokratikus intézményeknek. Ezen a téren az elmúlt évek során számos lépés történt. Ez megmutatkozik abban is, hogy egyre-másra alakultak meg a különböző nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, szerveződések. Rengeteget fejlődött az önigazgatás, önkormányzatiság az ilyen szerveződésekben.
A szerveződések nagy száma sokszor aggodalomra adott okot, egyrészt azért, mert annyifajta, annyiféle, másrészt, mert nem határolták be ténylegesen, csak egy szerveződésnek lehet-e tagja valaki, vagy pedig több szerveződésnek; tehát számos olyan problémát vetett fel, amelyek a kisebbségek részére juttatandó pénzmennyiség elosztásában gondot jelentettek.
(11.40)
A Parlament az elmúlt években ezzel számtalanszor találta magát szemben. Helyesnek tartom a kisebbségi bizottságnak azt a döntését, hogy nem feltétlenül a létszámarányosságot kell figyelembe venni a pénzek elosztásánál. Sokkal célszerűbbnak tartanám, ha figyelembe vennék a nemzeti és etnikai kisebbségek létszámát. Ezen a téren a felmérések rendkívül hiányosak, azt lehet mondani, hogy megbízható adatok nem állnak rendelkezésünkre. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, amit a bizottság elnöke is elmondott, hogy a tevékenységük rendkívül szerteágazó, és a tevékenységek hatékonysága alapján próbáltak valamilyen elosztási módot találni. Ha ezt nézzük, átmenetileg reálisnak tűnik a 90 és a 130 millió Ft közötti különbség. Ugyanakkor a jövőre tekintettel valóban fontosnak tartanám, ha nem a Parlament határozná meg, hogy egyes kisebbségi szerveződések milyen összegű támogatást kapjanak.
Hiányolom többek között a nonprofit törvény megszületését, mert ez rendkívüli módon javítana a kisebbségi szerveződések hatékonyságán. Ugyanakkor fölhívom a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy az Állami Számvevőszék az elmúlt évek során számos nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetet ellenőrzött. Elsődlegesen a cigányok vonatkozásában tapasztaltak számos olyan negatív jelenséget, amelyek megszüntetésére fölhívták az illető szerveződések figyelmét. Ennek nyomán nagyon sok cigány szerveződés olyan ügyviteli rendet alakított ki, amely most már áttekinthetővé, átláthatóvá teszi a Parlament által részükre megszavazott összeg felhasználását.
Mindenképpen fontosnak tartom, hogy a Parlament nem politikai szempontok alapján osztja föl ezeket az összegeket, hanem a kisebbségek tevékenysége és hatékonysága szerint. Egy konkrét példát említek, mit tehetnek az ilyen szerveződések az adott szűk területen. Abban a körzetben, ahol lakom, számtalan esetben tapasztaltam, amíg ezek a szerveződések létre nem jöttek, hogy arrogáns, összeférhetetlen módon viszonyultak egyes kisebbségekhez tartozó személyek a többséghez. Mióta létrejöttek ezek a szerveződések, azóta megszűntek, de legalábbis korlátozódtak azok a negatív jelenségek, amelyek, hogy így mondjam, félelemben tartottak akár iskolákat, akár osztályokat. Ezeknek fontos feladatuk, teendőjük lenne, hogy európai, kulturált módon éljenek ezek a kisebbségek szűkebb környezetükben, a különböző házakban, lakásokban.
Úgy gondolom, ha a Parlament fölosztja közöttük ezeket az összegeket, nem indokolatlan ez az elvárás azok részéről, akik az etnikai kisebbségek közvetlen szomszédságában élnek. Ez mindenképpen feltételezi azt, hogy a kisebbségek összetartozás-tudata és egymás iránt, illetve a többség iránt érzett felelőssége is növekedni fog. Úgy gondolom, ha támogatjuk a kisebbségek önszerveződéseit és tevékenységüket méltányoljuk, akkor nem kidobott pénz lesz az az összeg, amit a nemzeti és etnikai kisebbségek részére biztosítunk. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.)
