SZABÓ LUKÁCS (MIÉP)
SZABÓ LUKÁCS (MIÉP)
SZABÓ LUKÁCS (MIÉP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint ahogy már az általános vitában elmondtuk, most is meg kell erősítenünk: ez a törvénytervezet nemigen szolgálja a Kormány dicsőségét. Nem szolgálja, mivel "csak" három és fél évet késett, és nem szolgálja a tartalma miatt sem. Ezért alapvető módosításokat kell eszközölni benne ahhoz, hogy használható legyen, és ahhoz, hogy az ország érdekeit szolgálja.
A legfontosabb kérdés annak eldöntése, hogy ma Magyarországon ki lehet tulajdonos a termőföldjeink vonatkozásában. A módosító csomagjaink – amelyek nemigen nyerték el a mezőgazdasági bizottság magas tetszését – tételesen felsorolják azt, hogy ki és milyen módon szerezhet tulajdont, és tarthat termőföldet a tulajdonában Magyarországon. Ezek szerint Magyarországon egyrészt csak természetes személyek, magyar állampolgárok szerezhetnek termőföldet, de csak abban az esetben, ha élethivatásszerűen tartózkodnak Magyarországon, illetve állandó bejelentett lakásuk van legalább két éve.
Másodsorban termőföldet szerezhetnek a magyar közintézmények, harmadsorban a magyar önkormányzatok és negyedsorban – de nem utolsósorban – természetesen a magyar állam.
A lehetséges tulajdonosok köréből kizárjuk a gazdasági társaságokat. Már többen elmondták, de sajnos, a Kormány figyelmét elkerülte, hogy a hatályos törvények szerint nem lehet korlátozni azt, hogy egy embernek hány gazdasági társaság legyen a tulajdonában, vagy hányban legyen társtulajdonos. Ugyanígy azt sem korlátozza a társasági törvény, hogy ezek a társaságok részben vagy egészben külföldi tulajdonba kerüljenek. Ha azok a kiváló jogászok – akik a Kormány rendelkezésére állnak – nem fedezték fel, hogy az tulajdonképpen egy trójai faló, abban az esetben azt kell feltételeznünk, hogy eleve az volt a szándék, hogy külföldiek, külföldi gazdasági társaságok mégis szerezhessenek termőföldet Magyarországon.
Mint önök előtt is közismert, alig egy fél évvel korábban maga a földművelésügyi miniszter volt az, aki nagyon is támogatta, hogy Magyarországon külföldiek tulajdonába kerülhessen föld. Mivel természetesen mint földművelésügyi miniszternek magánvéleménye nem lehet, és egyetlen kormánytag, sőt maga a kormányfő sem határolta el magát tőle, sőt nem is kezdeményezte a leváltását, ebből arra kell következtetnünk, hogy a földművelésügyi miniszter a Kormány véleményét mondta el. (Dr. Medgyasszay László: Mikor?) Ez viszont igen aggályos.
Elnézést, államtitkár úr, önnek is megvan a lehetősége, hogy viszonválaszoljon.
Tehát még egyszer: mindaddig, míg esetleg majd a távoli jövőben az Európai Közösségnek tagjai nem leszünk, míg mellérendelt partnerek nem lehetünk, addig minden módon meg kell akadályozni, hogy termőföldjeink külföldi tulajdonba kerüljenek vagy kerülhessenek.
Mennyi termőföldet tarthat tulajdonában egy család vagy egy természetes személy? A tervezet személyenként 300 ha-t tenne lehetővé. Még ha a módosítások során kikerülne is a gazdasági társaságok tulajdonszerzési lehetősége, abban az esetben sem fogadható el számunkra, hogy magyar állampolgárok személy szerint szerezhessenek 300 ha termőföldet. Ehelyett módosításainkban csak családoknak adnánk meg ezt a lehetőséget ugyanilyen mértékben. Rövid időn belül, tehát néhány éven belül kiderül, hogy ezenfelül maradna-e még termőföld. Abban az esetben, ha maradna termőföld, természetesen lehetne emelni a 300ha-t esetleg magasabb mértékig. De az átmeneti ideig, míg végül is ki nem alakul a tulajdonosi szerkezet, a 300 ha tulajdonba való megszerzését csak családonként tartjuk elképzelhetőnek.
A következő módosításunk a bérlettel és a bérlet módjával foglalkozik. Ahogy a tulajdonosi szerkezet kialakulásánál már céloztam rá, a mezőgazdaságot ugyanúgy az átmenet jellemzi, mint a gazdasági és társadalmi élet egyéb szféráit. Tehát mindenképpen ki kell küszöbölnünk azt, hogy a tulajdonost évtizedekre megfosszuk a döntés szabadságától, a tulajdon szabadságától. Ugyanis ha esetleg most évtizedekre bérletbe adná a termőföldjét, abban az esetben sem rendelkezhetne szabadon a földjével, ha a mezőgazdaságban dolgozók helyzete változna.
Tehát ezért azt mondjuk egyrészt, hogy a földek ne lehessenek kizsigerelhetők rövid bérleti idővel, ezért minimumként három évet, maximumként pedig öt évet tartunk elképzelhetőnek. Másrészt a haszonbérlet, részesbérlet és felesbérlet mellett pedig mindenképpen szükségesnek tartjuk az egyszerű bérlet bevezetését is, ami a vállalkozói kockázatot áthárítaná a bérlőre. Ellenkező esetben ugyanis utólag derülne ki az, hogy a bérbeadó nem kap semmit, ha természeti csapás sújtotta a mezőgazdaságot.
Külön kell említést tennünk a talajvédelemről. A talajvédelem egyenlő az embervédelemmel. Most, amikor Magyarországon az emberek várható életkora nem emelkedik, hanem inkább csökken, abba nagymértékben belejátszik az is, hogy a talaj feles mennyiségben tartalmaz mérgező anyagot, az élethez szükséges anyagokat pedig egyre kisebb mértékben. Ez természetesen visszavezethető a rabló nagyüzemi mezőgazdasági gazdálkodási formához.
Végezetül: a birtokösszevonások mellett – amit nagyon helyesen a Kormány maga is kezdeményezett, és segít illetékmentességgel – szükségesnek tartjuk legalább öt évig, az optimális birtoknagyság kialakulásáig az illetékmentességet minden ingatlantulajdonosi változás esetén. Tehát minden adásvétel vagy ajándékozás esetére is kiterjesztenénk az illetékmentességet.
(18.50)
Módosító javaslatunkban ugyanúgy, a kárpótlás során szerzett földek esetén kezdeményezzük, hogy minden szankció és jövedelemadó megfizetésével való fenyegetés nélkül, azonnal adható és vehető legyen a kárpótlás során megszerzett termőföld. Ha ezt nem tennénk meg, akkor véleményünk szerint még az Alkotmányt is sértenénk. Ugyanis ha a kárpótlás során valaki termőföldet szerzett, és ezt nem adhatja el csak jövedelemadó megfizetése után, ha pedig nem termőföldet szerzett a kárpótlási jeggyel, hanem egyéb vagyontárgyat, azt minden szankció nélkül adhatja, veheti, akkor nyilvánvalóan felmerül az állampolgárok közötti egyenlőség, illetve egyenlőtlenség kérdése. Ezt pedig – közismerten – az Alkotmány tiltja.
Tekintettel arra, hogy az agrárolló hatalmas mértékben kinyílt – ez nagyon sújtja a mezőgazdaság résztvevőit, a parasztságot –, ezért elengedhetetlen, hogy legalább öt évre olyan lehetőséget adjunk, ami alatt meg tud erősödni, lélegzethez tud jutni anyagilag is.
Ezért módosító javaslatunkban öt évre adómentességet kívánunk megvalósítani. Tehát ez 1999-ig tartana, mert feltételezhető, hogy öt évre szükség van ahhoz, amíg az agrárollót – legalábbis elviselhető mértékéig – össze tudjuk csukni. Bízunk benne, hogy a Parlament bölcsessége oda fog hatni, hogy a szavazás során módosító javaslataink támogatást nyernek. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
