FEKETE PÁL (MDF)
FEKETE PÁL (MDF)
FEKETE PÁL (MDF) Igen tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt jelen lévő Képviselőtársaim! A helyi önkormányzatok 1994. évi új, induló címzett támogatásáról, továbbá a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot – az MDF számomra tisztes mundérjában nyilatkozva – támogatom, és megszavazását javaslom a Parlamentnek.
Milyen szempontokat tartottam szükségesnek áttekinteni? Először a címzett induló támogatásokra vonatkozóan:
Jogszabályszerű-e a kormányzati előterjesztés? Úgy vélem, igen, mert a címzett támogatásról a nevezetes együttes rendszertörvény így szól: "Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek a kiemelt fontosságú, a kórházfejlesztés kivételével céltámogatási körben nem támogatott, vízgazdálkodási, egészségügyi, oktatási és kulturális önkormányzati feladatok ellátását szolgáló beruházások, rekonstrukciók megvalósítására és létesítmények megvásárlására, költséghatár nélkül."
Továbbá, ami a Wekler Ferenc által az imént kifejtettekre válasz, a második bekezdés szerint: "A válsághelyzetek problémáinak kezelésére is adható az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő körben is támogatás."
Végül, ami jelentős a kitételek között: "Az Országgyűlés egy alkalommal dönt a beruházás teljes időszakára a címzett támogatásról."
Az első eleme ennek a címzett támogatásra vonatkozó törvénykitételnek: vízgazdálkodási, egészségügyi, oktatási és kulturális feladatok ellátását szolgálják a támogatások. Már az arányokat tekintve is szinte hasonló az előterjesztés tartalma azzal, hogy az egészségügyi rendeltetésű címzett támogatások a legszámosabbak és legköltségesebbek.
A második elemre nézve: költséghatár nélkül vonatkozik a támogatás. A legkisebb támogatás 94-re a Mezőkovácsházának ítélt 3 millió, gimnázium bővítésére. A legnagyobb Jász-Nagykun-Szolnok megye önkormányzatának, kötvény-, tőke- és kamatterhe rendezésére, 133 millió Ft.
Minthogy az egyszeri döntés a teljes időszakra, több évre együttesen szól, ezt megszemlélve a már említett Mezőkovácsháza 5 millió Ft-ja az alsó határ, és Tolna megye önkormányzatáé a megyei kórház rekonstrukciójára a legnagyobb, ami közel 2 milliárdos összeget jelent.
Úgy vélem, a költséghatár nélküli kitétel pontosan tetten érhető a törvényjavaslatban.
(12.30)
Itt is a fő kérdés, mennyi az összeg. Úgy tűnik, hogy a Parlamentre igen csekély összegről való döntés hárul. Ez a 823 millió Ft. De nyomban kiderül, hogy ez a döntés több évre előre és egyszerre szól. S ez esetben a Parlament már nem 0,8 milliárd Ft-ról, hanem 12 milliárd Ft hovafordításáról dönt. Minthogy a 0,8 12 milliárd Ft értékű beruházás elindítására vonatkozik.
Legnyomatékosabb kérdés: indokolt-e az összegek odaítélése? Továbbá: milyenek az arányok? Az arányok azt a sajátosságot mutatják, amelyet az előző évi címzett támogatásokra vonatkozó előterjesztés is: hogy túlsúlyos ebben a fővárosi, illetve a megyei önkormányzatok igényeinek az elismerése. 540 millió szól a fővárosi és a megyei önkormányzatoknak a 823-ból, és 280 millió a települési önkormányzatoknak. Százalékosan kifejezve ez azt jelenti, hogy az összeg 65%-át a fővárosi és a megyei önkormányzatok viszik el, 35%-át pedig a települési önkormányzatok.
A magam arányérzéke azt kívánná, hogy legalább feles lenne ez az arány. De ha azt nézem, hogy tételenként ez a 24 itt szereplő önkormányzat, amelyek a támogatást élvezik az előterjesztésben, indokoltan kapják-e az összegeket, akkor azt kell mondanom, hogy tételenként a javaslat indokolt. Ha közelebbről nézem, Kiskunfélegyháza, választókerületem lélekszám szerint legnagyobb települése itt szerepel a javasoltak között 37 millió Ft saját forrással, 21 millió Ft-tal mint induló összeggel 1994-re, s 65 millió együttes támogatási öszszeggel. Ez ott, Kiskunfélegyházán azt jelenti, hogy többszöri elutasítás után, végre sokadszorra a kultúrház rekonstrukciója a központi támogatás tekintetében elismerést nyer, és ezzel kultúrházunk, a patinás Korona épülete megmenekül az enyészettől, az összeomlástól a város szívében.
Ugyanakkor ha az elutasított 113-at nézem, bizony indokolt lenne a 2. számú mellékletben felsorolt települések igényének a teljesítése is. Mint belügyminiszter úr elmondta, egynegyed részt biztosan. Hiszen az előterjesztő kormányzati szervek is elismerték mint minden tekintetben megfelelő igénybenyújtást, pályázatot, például a Békés Megyei Önkormányzat igényét Kőrösújfalu arzénmentesítésére vagy Kalocsa igényét a városi kórház rekonstrukciójára, vagy minden bizonynyal Nyírbátor igényét is a hasonlókra tekintve, amelyek a támogatottak között szerepelnek, középiskola bővítésére kilenc tanterem.
Tehát újra és újra: nem az elfogadottakkal, a javasoltakkal van baj, támad hiányérzete az embernek, hanem az elutasítottakkal, ahol újra és újra a költségkeret hiánya a valódi fő indok.
Másodszorra: ami a rövid törvényjavaslatban szerepel, a címzett és céltámogatások rendszerére vonatkozó módosítás, kiegészítés, amely az összegző törvény szerint is szükséges következő lépés, azaz az új támogatási célok megfogalmazása 1994. szeptember 1-jéig.
A dolog indokolt, ütemezésében is körültekintő. Itt az ember igazában a jövőre vonatkozó néhány sarkalatos ajánlást tesz. Én azt tenném, hogy ne szűkítsük, hiszen volt erre közeli példa, hanem bővítsük a célok körét. Az eddig elhangzott javaslatokból sarkítva, bővítsük a célok körét például a lakásépítés támogatásával, az útépítések – itt a belterületi szilárd burkolatú utak építéséről van szó – támogatásával és a gázhálózat fejlesztésének központi támogatásával.
Azért is mernék ilyen irányt javasolni a következő időszak parlamentjének, mert úgy vélem, hogy a címzett és céltámogatások rendszere legjobb törvényhozói és kormányzati törekvéseink egyik megvalósulásának tekinthető.
Újra hadd vegyem a példát először választókerületemből, ahol főleg a két város, Kiskunfélegyháza és Kiskunmajsa, de a községek is, Jászszentlászló, Csólyospálos, Bodoglár és Móricgát is, élvezték a címzett és céltámogatásokból fakadó előnyöket, több 100 millió Ft jutott a központi csatornákból vízbázisra, csatornára, egészségügyi beszerzésekre és például Kikunfélegyházán tornacsarnokra is.
Most az egész támogatás együtteséről engedjenek meg néhány adatot. A rendszerváltozás óta, 1990 tavasza óta a következő összegek fordítódtak címzett és céltámogatásra. 1991-ben 18 milliárd Ft, 1992-ben 26 milliárd Ft, 1993-ban 29 milliárd Ft és 1994-re 33 milliárd Ft. Ez együttesen – a négy évre vonatkoztatva – 106 milliárd Ft. Mondhatnám kerekítve, hogy több mint 100 milliárd Ft. Nem csekély összeg, annál is inkább, mert ehhez nyugodtan még ennyit hozzászámíthatok, ami a helyi forrás hozzátételét jelenti. Azaz a címzett és céltámogatásból országosan a beruházások összege a négy év alatt 200 milliárd Ft-ra tehető.
Ezért vonnám le azt a következtetést – tisztelt képviselőtársaim –, hogy a címzett és céltámogatások rendszere a gyakorlatban is igen célszerűnek és praktikusnak igazolódott. Tudniillik a helyi és a központi forrás egymást erősítve, egymásra irányuló érdekeltséggel hatott, hathatott. Így előrevivő, újszerű és elismert, ennek tekinthető országosan. Így tekintettek erre az önkormányzatok is, mint a beruházások egyik legfontosabb, legfőbb lehetőségére, sokszor egyetlen lehetőségére. Ezért mondanám utolsó mondatomban, hogy a jövőben fejlesszük, ne korlátozzuk, bővítsük és ne zsugorítsuk. Így tudjuk elősegíteni egy valódi új önkormányzatiság érvényesülését. Köszönöm türelmüket. (Taps.)
