HORVÁTH TIVADAR, DR. (KDNP)
HORVÁTH TIVADAR, DR. (KDNP)
HORVÁTH TIVADAR, DR. (KDNP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Igyekszem a rendelkezésre álló rövid időkeretben elmondani mindazt, amit ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban elmondani szeretnék.
Nos, a címzett támogatások rendszere – ahogy ebből a vitából is kiderült – az önkormányzati pénzügyi szabályozás egyik legszubjektívebb eleme. Kezdetben csak a nagy költségigényű beruházásokat részesítette az Országgyűlés címzett támogatásban – színház-, kórházrekonstrukciók, valamint a vízminőség javításával öszszefüggő beruházások kerültek ebbe a körbe –, a rendszertörvény megalkotása óta természetesen már – elvben – minden önkormányzati beruházáshoz lehet címzett támogatást igényelni. Azonban a címzett támogatási rendszer súlyos korlátjává váltak – a költségvetés nehézségei következtében – a költségvetés korlátai. Ez a 830 millió forint, amelyet 1994. évben lehet ezekre a célokra fordítani, önmagában megkérdőjelezi a támogatási rendszer komolyságát.
Az előterjesztésben támogatott célokkal kapcsolatban természetesen nem lehet kifogást emelni, hiszen azok megfelelnek a törvényben rögzített feltételeknek és szempontoknak. Annál inkább bizonytalanság van az elutasított célokkal kapcsolatban. Ugyan utal az előterjesztés indoklása arra, hogy milyen okból kerülhettek ezek a célok elutasításra, de jó lenne látni azt, hogy mi volt ennek a valóságos háttere – ez nem derül ki az előterjesztésből. Mi volt tehát az elutasítás döntő oka: pénzhiány, koncepcióhiány vagy valamiféle más irányú kötelezettségvállalás elmaradásának a hiánya? Célszerű lett volna – nézetünk szerint – elkülöníteni azokat a pályázatokat, amelyek esetében pénzhiány volt az elutasítás oka, és különválasztani azokat, amelyeknél a koncepció nem felelt meg a kiírt pályázatnak.
Két olyan támogatást szeretnék kiemelni az előterjesztésből, amely két megyei jogú városhoz kapcsolódik, szennyvíztisztító telep iszapkezelés-beruházására, amely ugyan a céltámogatási körben nem támogatott, tehát szabályszerű, viszont az itt elnyerhető összeg nagyságrendje – megyei jogú városokról van szó – sokkal nagyobb, mint amit például egy kisebb település a céltámogatási körben elnyerhet, és a sokkal nagyobb anyagi teherbíró képességgel rendelkező önkormányzattól joggal elvárható lenne, hogy nagyobb saját erővel vegyen részt az ilyen beruházásban.
Az 1996. évtől támogatható beruházások körére és az igénybejelentés módjára előkészített javaslat valóban szükséges az előterjesztés szerint, hogy a pályázati feltétellel időben megismerkedjenek az önkormányzatok. Reméljük – persze feltéve, hogy 1996-ban is ugyanazok lesznek az önkormányzati pénzügyi forrásszabályozás elvei, rendszere. Ma még természetesen ez nagyon nehezen megítélhető, hiszen 1994-ben előfordulhat, hogy módosítjuk az önkormányzati törvényt, a célok kiírásával egy időben, 1994 második felében várhatóan sor kerül az önkormányzati választásokra is, és teljesen új helyzet adódhat az önkormányzatok pénzügyi szabályozásában és így a fejlesztési beruházási tevékenységükben is.
A lényeg az, hogy meg kell hozni ezt a törvényt, meg kell hozni, mert az önkormányzatoknak még ebben az évben hozzá kell jutniuk azokhoz a beruházási forrásokhoz, amelyeket a szűkös keretekből adni tudunk nekik.
(13.00)
A másik pedig az, hogy az év második felében az új parlamentnek legyen módja kiírni a 96-os támogatási célokat. Összességében tehát a kereszténydemokrata frakció részéről támogatni kívánjuk az előterjesztést. De szeretnénk a figyelmet felhívni az előterjesztésben szereplő beruházások tartalmi elemeinek fokozott ellenőrzésére, a pénzügyi teljesítésre és az elfogadott műszaki tartalmak betartására. Hiszen itt már egy olyan pénzügyi determináció jelentkezik – közel 12 milliárd forint költségkihatása lesz 98-ig ezeknek a fejlesztéseknek –, ami jelentős állami pénzügyi költségvetési kötelezettségvállalást jelent. Köszönöm a figyelmet. (Taps a KDNP soraiban.)
