HORVÁTH TIVADAR, DR. a KDNP vezérszónoka:
HORVÁTH TIVADAR, DR. a KDNP vezérszónoka:
HORVÁTH TIVADAR, DR. a KDNP vezérszónoka: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Aligha kérdéses előttünk, hogy Magyarország népe számára sorsdöntő és sorsfordító kérdés eldöntését tárgyaljuk a tisztelt Ház előtt, amikor az Európai Unióhoz való teljes jogú tagsági státuskérelmezéséhez folyamodunk.
Ha 1000 esztendővel ezelőtt, Szent István idejében az államalapítás és a kereszténység felvétele kínálta az ország számára a megmaradás zálogát, és az akkori Európába való beilleszkedést ez biztosította, úgy a második ezredév küszöbén hasonló jelentőségű modernizációs kihívás előtt áll Magyarország.
Az európai államok fejlődésének, együttműködésének és integrálódásának mára legdinamikusabb hajtóerejévé vált az Európai Unió, amelynek tagországai a maastrichti megállapodás hatálybalépése óta a közöttünk már évtizedekre visszatekintő egységesedési folyamat elmélyítése és kiszélesítése mellett kötelezték el magukat. Európában a fejlődés magasabb szintjére eljutott országok már régebben felismerték, hogy a szűkebb államhatárok keretei között a gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, vám-, foglalkoztatáspolitikai, biztonságpolitikai és más kérdések olyannyira bonyolultak, hogy nem oldhatók meg eredményesen, csak egy szélesebb alapokra helyezett kontinentális, összeurópai együttműködés szintjén.
Magyarország immár ezer éve magáénak vallja azt az európai szellemiséget, amely inspirálója és eszmei kötőanyaga az egységesülő Európa felépítésének. Tragikus nemzeti történelmünk következményeként a számtalan múltbeli kényszerpálya és a modernizációs zsákutcát eredményező szocializmus évtizedeinek lecsengésével most érkezett el az a ritka, kedvező történelmi pillanat, amikor újra esélyt kaphatunk arra, hogy hazánk jövőjét, nemzetünk sorsát végképp meghatározó európai integrációs folyamatba bekapcsolódva hivatalosan is kérjük felvételünket teljes jogú tagként az Európai Unióba. E cél elérése össznemzeti programként kell, hogy a szemünk előtt lebegjen, hiszen emellett nincs más reális fejlődési alternatívánk, és ezt az esélyt elszalasztanunk bűnös történelmi mulasztással érne fel.
Tisztelt Ház! A jelenlegi külpolitikai körülmények egyértelműen kedvezővé teszik a csatlakozási kérelem benyújtását, ugyanakkor mindenképpen számításba kell vennünk az Unió döntési mechanizmusának időbeli menetrendjét. Az európai integrációból való kimaradásunk esetén nemcsak egy magasan fejlett gazdasági, s intézményes együttműködésből szorulnánk ki, hanem magától értetődően kívül maradnánk a politikai, és ezen belül a jövőbeli biztonságpolitikai és védelmi integráción is.
Hazánk számára lényegesnek kell lennie, hogy az integráció valamennyi dimenzióját: a gazdasági, a politikai és a biztonságpolitikai együttműködést egységesnek tekintsük. A gazdasági integrációban történő részvételünk értelmetlen és elfogadhatatlan volna a politikai és biztonsági téren kibontakozó együttműködés nélkül, és persze fordítva is.
Tisztelt képviselőtársaim! A csatlakozási kérelem benyújtása már minőségileg is státusváltozást eredményez a társulási szerződésünk preambulumában rögzített magyar társulási célhoz képest, hiszen ez nem járhat együtt automatikus felvétellel.
(10.50)
A társulási szerződés voltaképpen még nem az egyenlő felek megállapodását tükrözi, hiszen aszimmetrikus előnyöket kínál Magyarország számára. A benyújtandó tagfelvételi kérelem Magyarország még fokozottabb és még céltudatosabb integrációs elkötelezettségének kifejezője lesz, amely azt parancsolja, hogy a felvételre felkészülés érdekében nehéz és állhatatos munkához kell fognunk. Mindenekelőtt a lehető legnagyobb mértékben tisztáznunk kell a magyar társadalom előtt e lépésnek minden szóba jöhető vetületét, a gazdasági, intézményi, jogi, politikai, kulturális és egyéb lélektani következményeit. A hozzánk képest fejlett és erősebb gazdasággal rendelkező országokkal kell felvennünk a versenyt. Hogy erre a helytállásra képesek legyünk, nekünk kell igazodnunk az ő gazdaságuk és piacuk rendjéhez, és minden területen a nagyobb teljesítmények felmutatásával remélhetjük csak a sikert.
Tisztelt képviselőtársaim! Az integráció teljes szabályrendszerének átvétele, amelyről már előttem is szóltak képviselőtársaim, a szolgáltatások, a tőke mozgásszabadsága, a munkaerő szabad áramlása, letelepedése olyan alkalmazkodási kényszer lesz az ország számára, amely az egyébként is elengedhetetlenül szükséges gazdasági-társadalmi modernizáció gyorsítottabb és rövidebb távú elérését biztosíthatja. A magyar belgazdaság és az egész társadalmi berendezkedésünk átalakítását célzó folyamat – az előbb említett történelmi kényszerek miatt – csupán négyéves múltra tekinthet vissza. A megkésettség állapotából fakadóan és a változásokkal együtt járó nehézségek miatt a magyar lakosság körében érzékelhető egyfajta politikai türelmetlenség. Az Európai Unióba való felvételünk gondolata iránt ellenben ma nincs számottevő ellenérzés a magyar társadalomban. Az integrációs elkötelezettség készsége tehát egyöntetű támogatást élvez Magyarországon.
A Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint e tapasztalatnak azért is kiemelkedő jelentősége van, mert belső átalakulásunk és az európai integrálódás két egymást feltételező folyamat. Mivel a csatlakozás egyik ellentétele lesz nemzeti szuverenitásunk egy részének az Unió javára történő átengedése, ezért nálunk is népszavazásnak kell megerősítenie majdani felvételünket. Természetesen én is egyetértek az előttem szólókkal, miniszterelnök úrral és több képviselőtársammal is, hogy ennek csak akkor lesz értelme, amennyiben a társulási célhoz, a konkrét csatlakozáshoz vezető konkrét tárgyalások eredménye körvonalazódik már.
Tisztelt képviselőtársaim! Olyan lépésként értékelhetjük tehát a csatlakozási kérelem benyújtását, amely stratégiai fontosságú, mert az ország belső szükségleteiből indul ki, és egyben magának a rendszerváltozásnak a céljait is erősíti. A bekövetkezett geopolitikai változások és a rendszerváltozás kényszere Magyarország számára megnyitotta az európai integrációhoz vezető utat, és erre az útra térve eljött az az idő, hogy végre bebocsáttatásunkat kérjük a legfejlettebb európai uniós országok közösségébe.
Az Európai Unió részéről azt tapasztaljuk, hogy Magyarország teljes jogú tagságra irányuló törekvései nem egyirányú vonzalomra épülnek. Az Unió kormányai is végre jelét adhatják az Európa keleti térsége és hazánk iránti történelmi felelősségüknek: ezek után még inkább módjukban állhat tettekre váltani eddig java részben nyilatkozatok szintjén deklarált jó szándékaikat és befogadásunkhoz fűződő érdekeltségüket.
Az 1991-ben aláírt és az idei év február 1-jén hatályosult társulási megállapodás előiskolája lehet piaci felzárkózásunknak. A teljes jogú integráció fontos mércéje kell, hogy legyen a működőképes piacgazdaság, amelyben a magántulajdon játssza a fő szerepet, és a piaci mechanizmusok is kellő fejlettségi szinten kell, hogy működjenek. Ezek hiányában egyébként tartós demokráciáról sem beszélhetnénk Magyarországon.
Tisztelt képviselőtársaim! Az Európai Unió és Magyarország jövőben kirajzolódó kapcsolatrendszere a kölcsönös érdekek felismerésén alapulhat. Nem élhetünk és nem működhetünk együtt fejlettebb partnereinkkel úgy, mint egy olyan társasház lakói, ahol a gazdagabb lakók kibérelik a napsütötte emeleti lakásokat, a szegényebbek számára pedig kiutalják a szuterént, ahová még a lift sem jár. Ezért a kérelem benyújtását követően alaposan előkészített és gondosan kimunkált csatlakozási stratégiát szükséges kidolgozni, amely a magyar érdekek hatékony képviseletére lesz alkalmas. Csak a remény és a bizakodás hangján szólok most, hogy az Európai Unióba történő felvételünk elé az Unió tagállamai részéről nem gördítenek áthághatatlan akadályt, és méltányolni fogják törekvéseinket és eddig elért eredményeinket. Ennek érdekében pedig a mindenkori magyar kormány és országgyűlés végezze el a reá háruló feladatokat, hogy később ez irányban senki ne tehessen szemrehányást.
Tisztelt képviselőtársaim! Az európai egységesülés gondolatának megalapozásában a kereszténydemokrata politikai mozgalom olyan nagy alakjai jártak az élen egykor, mint Konrad Adenauer, Robert Schumann és de Gasperi. Örülünk annak, hogy Magyarország európai integrációjának immár Magyarországon is, ha szerényebb erőkkel is, de támogatója lehet és felvállalhatja a hazai kereszténydemokrata politika. Erről a támogatásunkról kívánjuk biztosítani a tárgyalt kérdésben a kormányzatot és az ország közvéleményét is.
Tisztelt képviselőtársaim! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
