KOVÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka:
KOVÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka:
KOVÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A csatlakozási kérelem benyújtása egy döntő fontosságú lépés egy hosszú, még az 1980-as évek elején megkezdett úton. A dolog lényegéből adódóan kevéssé ismert, hogy 1982-ben a német Szociáldemokrata Párt, az SPD közvetítésével kezdődtek bizalmas tárgyalások Magyarország és az Európai Közösségek kapcsolatainak kiépítéséről.
1985-ben kezdődtek hivatalos tárgyalások erről, melyek eredményeként 1988. szeptember 30-án aláírásra került egy megállapodás a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatok felvételéről és a magyar exportot nehezítő mennyiségi korlátozások fokozatos lebontásáról. Ennek politikai és gazdasági jelentősége volt.
Magyarország ezt a lépést elsőként és egyedül tette meg akkor ebből a térségből, és ez az akkori nemzetközi mozgástér teljes kihasználását jelentette. A rendszerváltozás megteremtette a kompatibilitást, a Varsói Szerződés, a KGST, majd a Szovjetunió megszűnése pedig megteremtette a kedvező nemzetközi feltételeket a továbblépéshez. A belső és a külső feltételrendszer megváltozásának, továbbá valamennyi parlamenti párt egybeeső törekvésének és a közvélemény támogatásának eredményeként 1991-ben társulási megállapodást kötött Magyarország és az Európai Közösségek.
Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt külpolitikai elképzeléseiben az egyik fő irány a sokoldalú, szerves kapcsolódás a fejlett nyugati államokhoz, a teljes körű integrálódás Európa fejlett részébe, melyet a négy EFTA-ország – Ausztria, Finnország, Svédország és Norvégia – csatlakozása után még egyértelműbben az Európai Unió jelent. Nem csupán a tagállamok száma és a közösség nagy gazdasági súlya miatt, hanem az integrálódás mélysége miatt is, hiszen ez kiterjed a közös kül- és biztonságpolitikára, a közös védelemre, a belügyi és igazságügyi együttműködésre, a jogrendszer teljes összehangolására, sőt az értékek összehangolására, harmonizálására is.
A Szocialista Párt felfogása szerint egy modern, belső viszonyait és nemzetközi kapcsolatrendszerét tekintve egyaránt stabil Magyarország megteremtésének nincs más útja, mint a csatlakozás az Európai Unióhoz. A térség és közvetlen környezetünk stabilitása szempontjából pozitívnak tartjuk, hogy Ausztria rövidesen az Európai Unió teljes jogú tagja lesz, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Románia és Bulgária pedig társulási megállapodást kötött az Európai Unióval, illetve az Európai Közösségekkel. Stabil Európa ugyanis csak stabil régiókból, stabil térségekből állhat.
Biztonságpolitikai felfogásunk, amely beépült a hatpárti konszenzussal kialakított és a Parlament által elfogadott biztonságpolitikai alapelvekbe, szintén az Európai Uniót, az Európai Unióhoz tartozást tekinti Magyarország biztonsága egyik pillérének. Magyarország gazdasága meggyőződésünk szerint nem fejlődhet külső piacok és külső erőforrások nélkül. A csatlakozás akadálytalan bejutást jelent egy akkorra már a 400 milliót közelítő piacra, és hozzájutást olyan pénzügyi alapokhoz, amelyek Görögország, Írország, Spanyolország és Portugália felzárkózásához számottevően hozzájárultak.
A szocialisták felfogása szerint a csatlakozás előnyös Magyarország belpolitikai stabilitása, a demokrácia, a jogállamiság továbbépítése szempontjából is. A 12 vagy rövidesen 16 tagállam viszonyainak stabilitását ugyanis évtizedek óta alapvetően a három nagy politikai irányzat, a keresztény-konzervatív, a liberális és a szocialista-szociáldemokrata irányzat versenye és együttműködése garantálja. Magyarország a csatlakozás eredményeként olyan közösségbe fog kerülni, amelyben sem a demokratikus jobboldalt, sem a demokratikus baloldalt nem tekintik veszélynek a demokráciára, a liberális értékeket nem minősítik nemzetellenesnek, a szociális érzékenységet pedig nem bélyegzik demagógiának. Olyan közösségbe kerülünk, amelyben a jobboldali kormányok is elhatárolódnak a szélsőjobboldali jelenségektől, amelyben nem marad következmények nélkül, ha valaki a Parlamentben kirekesztő, fajgyűlölő nézeteket hangoztat.
Magyarország a csatlakozással olyan országok sorába fog kerülni, amelyek nem kirekesztő értelemben hivatkoznak a keresztény értékekre, és nem állítják be veszélynek, fenyegetésnek a demokratikus szocializmust. Olyan országokról van szó, tisztelt Ház, amelyekben – ahogy már elhangzott – a demokrácia egyik alapvető pillérének tekintik a sajtó szabadságát, a közszolgálati média pártatlanságát.
Elnök úr! Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt egyetért azzal, hogy nem szabad időt veszítenünk, el kell indítanunk a csatlakozás hosszú, bonyolult folyamatát. Valóban kedvezőek most erre a nemzetközi feltételek, hiszen az Európai Unióban a maastrichti megállapodás ratifikálásával lezárult a mélyítés, a négy EFTA-ország csatlakozásával pedig a bővítés egy fontos szakasza. Nyilvánvaló, hogy 1996-ig ennek az új helyzetnek a feldolgozásával lesz elsősorban elfoglalva az Európai Unió, de akkor döntenie kell majd a hogyan továbbról.
Ne ringassuk magunkat illúziókban: az Európai Unió tagállamai többségének igenis vannak fenntartásai a bővítéssel szemben. A szegényebb tagállamok attól tartanak, hogy az újak az ő rovásukra fognak részesülni az Unió pénzügyi alapjaiból. A gazdagabbak attól félnek, hogy a bővülés újabb terheket ró majd rájuk. A nagyok tartanak a kicsik egyre növekvő számától. És mindenki tart egy kicsit attól, aki most az Unió tagja, hogy a bővülés egy ponton túl működésképtelenné teheti a szervezetet, hiszen ha minden országot számba veszünk, amely a csatlakozást kéri, amely a csatlakozást tervezi, akkor a 30-at is elérheti az Unió létszáma.
Meggyőződésünk, hogy a csatlakozási kérelem benyújtásával, a hivatalos jelölt státus elnyerésével valóban jobbak lesznek a lehetőségeink ezeknek a fenntartásoknak az eloszlatásához, vagy legalábbis csökkentéséhez.
A Szocialista Párt véleménye szerint tehát a kedvező alkalmat meg kell ragadni. Senkiben, aki elkötelezett Magyarország európai integrációja iránt, nem merülhet fel, hogy 1996-ig kellene várni ezzel a lépéssel, bár teljesen nyilvánvaló, hogy érdemben csak a felülvizsgálati konferenciát követően fognak majd csatlakozási kérelmünkkel foglalkozni. Mérlegelést csupán az igényel, célszerű-e, hogy a választás előtt egy leköszönő Kormány és egy leköszönő Parlament tegye meg ezt a lépést. A Szocialista Párt úgy gondolja, hogy talán nagyobb lenne a politikai súlya, ha a választások után az új parlament és az új kormány nyújtaná be a csatlakozási kérelmet. De semmiféle veszélyt nem lát abban, ha a hivatali ideje vége felé közeledő Kormány teszi meg ezt a lépést, hiszen a választások eredményeként változhatnak a szerepek, jelenlegi kormánypártok kerülhetnek ellenzéki pozícióba, és jelenlegi ellenzéki pártok kerülhetnek kormányzati pozícióba, de az európai integrációban való magyar részvétel iránti elkötelezettség, azt hiszem, aligha fog változni.
(10.30)
S még egy tanulság, inkább már a következő kormánynak: a külpolitikai konszenzust nem elég a választások után, a kormányprogram jóváhagyásakor, a fő célok tekintetében egyszer, négy évre megteremteni. A nemzetközi feltételek ugyanis szüntelen mozgásban vannak, ezért a konszenzust is állandóan újra kell teremteni, az egyes konkrét lépések megtétele előtt is célszerű biztosítani.
Az Európai Unióhoz – ahogy ez már elhangzott – nem a jelenlegi vagy a majdani kormány, hanem a Magyar Köztársaság fog csatlakozni, ezért a csatlakozási kérelem benyújtása sem a Kormány ügye. Ezért is tartotta a Kormány szükségesnek, hogy parlamenti állásfoglalást kérjen erről a kérdésről.
Befejezésül, tisztelt Ház: a mostani és a választások utáni kormánynak megítélésünk szerint arra kell törekednie, hogy Magyarország minél jobban használja ki a társulási megállapodásból adódó lehetőségeket, hogy tovább javítsa az Európai Unió országaiban a piacra jutás feltételeit, lehetőségeit.
A jelenlegi és a majdani kormánynak arra kell törekednie, hogy Magyarország mielőbb bekapcsolódhasson a közös kül- és biztonságpolitikába, mielőbb intézményes viszony fűzze a közös kül- és biztonságpolitika és majd a közös védelem keretét adó Nyugat-európai Unióhoz.
Folytatni kell a gazdaság felkészítését és a jogrendszer harmonizálását az Európai Unióval, és meg kell kezdeni a lakosság felkészítését.
Mivel közismert, hogy a Szocialista Párt többször kinyilvánította azt a véleményét, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásról népszavazással kell dönteni, hiszen az ország szuverenitását érintő kérdésről van szó, szeretném röviden ezzel kapcsolatos véleményünket megismételni:
Mi nem osztjuk azt a véleményt, amely időnként elhangzik, hogy a népszavazás fölösleges, hogy a csatlakozás a Kormány ügye, a nép megkérdezése tulajdonképpen időveszteség vagy netán időhúzás. Úgy gondoljuk, hogy ahogy másutt is, Magyarországon is szükség van népszavazásra, de szeretném aláhúzni: csak a csatlakozási tárgyalások befejezése után, hiszen akkor van egy olyan helyzet, amikor nem csak meg lehet, de meg is kell kérdezni a választópolgárokat.
A lakosság felkészítése megítélésünk szerint azért fontos, hogy ez a döntés ne érzelmi alapon, ne illúziókra épülve szülessen, hanem tudatosan, mérlegelve a csatlakozással járó előnyöket, és tudatosan vállalva a csatlakozással járó kötelezettségeket.
A Magyar Szocialista Párt azon lesz, hogy egy így előkészített népszavazáson szülessen pozitív döntés. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)
