SZÁJER JÓZSEF, DR. a FIDESZ képviselőcsoportjának vezérszónoka:
SZÁJER JÓZSEF, DR. a FIDESZ képviselőcsoportjának vezérszónoka:
SZÁJER JÓZSEF, DR. a FIDESZ képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt négy év során ez a Parlament már számtalanszor ült össze azért, hogy az ország jövőjét és az elkövetkezendő nemzedékek sorsát érintő kérdésekben döntsön. Ezeknek a döntéseknek a sorából is kiemelkedik a mai nap, amikor Magyarországnak az Európai Unióba történő tagfelvételi kérelme benyújtásáról kell elhatározásra jutnunk.
Mai döntésünkkel az országot az egyetlen olyan fejlődési út felé fordíthatjuk, amely államiságunk hagyományainak folytatását biztosítani képes. Az ország túlélése és megerősödése, az utánunk következő nemzedékek boldogulása az európai egységbe való tartozásunkkal biztosítható. Ma ezt az egyesített, erős és békés Európát az Európai Unió testesíti meg.
A már létező szellemi közösségünket Európával az egészséges versengés, a kölcsönös bizalmat jelentő szabad kereskedelem, az emberek szabad áramlása akadályainak lebontásával és az együttműködés legváltozatosabb formáinak kialakításával kell szorosabbra fűznünk. Ilyen értelemben nem sok időnk van.
Az 1989–90 után történt nagy világpolitikai változások után jelenleg az a helyzet, hogy a világpolitikai viszonyok a beállás, a bemerevedés felé közelednek. Az elkövetkezendő néhány évben fog eldőlni az, hogy Magyarországnak sikerül-e Európa nyugati peremén megkapaszkodnia vagy pedig hosszú távon a fejlődő országok szintjére süllyed vissza.
Az európai elvekkel kapcsolatban Schumann, az Európai Közösség alapítója írta a Közösség alapítása előtt, és ezt nekünk jól emlékezetünkbe kell vésnünk: "Az ország, amely ezeket az elveket, az európai elveket nem ismeri el, önmagát zárja ki Európából."
Tehát a fő feladat: meg kell kapaszkodnunk Európa nyugati felén, s azt is ki kell mondanunk, hogy ez nem egy könnyű feladat. Európa Tanács-beli tagságunk és más páneurópai mozgalmakban való részvételünk már ezt a nyugat-európai irányt mutatja, de Magyarországot gazdaságilag is be kell építeni az európai egységbe.
A világgazdaság az integráció gazdaságává válik, a termelés, a kereskedelem, a tudományos kutatási eredmények államhatárokon nyúlnak át és teszik országainkat egymástól függővé. Az elszigetelődés, a protekcionizmus nem az ország jövőjét, hanem a múltba vetését jelenti.
Törvényalkotási munkánkat az ország átalakulásának visszafordíthatatlanná tétele mellett a modernizáció feltételeinek biztosítása indokolja. Az ország gazdaságának modernizációja szempontjából elengedhetetlen exportunk minél korlátozásmentesebb piacra jutásának biztosítása, a külföldi működőtőke mind erőteljesebb bevonása, az infrastrukturális fejlesztések és a tudományos kutatási eredményekkel való lépéstartás.
Az európai uniós tagságunk perspektívikusan mindezt az előnyt biztosítani képes. Sőt ezeket az előnyöket csak az Európai Unióban tudjuk élvezni, kimaradásunkkal nemcsak elveszítjük ezeket, de más, a kinnrekedésből fakadó hátrányokat is magunkra vonunk.
Valóban korlátozásmentes kereskedelem és tényezőáramlás ugyanis csak az Unió határain belül valósul meg. Az Unió ugyanis olyan belső termelőket védő politikákat alkalmaz, amelyek minden más, nem uniós tagállam számára hátrányos megkülönböztetéseket jelentenek. Az Unióból kinnrekedve, a világgazdaság dinamikusan fejlődő régióival csak lazán érintkező, periferikus és önmagára utalt ország lenne Magyarország, amely képtelen megküzdeni a krónikus gazdasági problémákkal. Csak a teljes jogú tagság biztosíthatja Magyarország számára, hogy semmilyen tekintetben ne részesüljünk hátrányos elbánásban.
Az európai uniós tagságunk szükségszerűsége a FIDESZ számára nem kétséges. Ma azonban az integrációs folyamat egyik technikai kérdéséről kell döntenünk – időszerűvé vált-e a csatlakozási kérelem beadása – még akkor is, hogyha tudjuk, hogy a teljes jogú tagság elérése még hosszú évekig várathat magára.
A FIDESZ indokoltnak tartja a csatlakozási kérelem mostani beterjesztését, és támogatja ezt a javaslatot. Ennek egyik, Magyarországtól valójában független indoka az, amit miniszterelnök úr is említett, hogy az Európai Unió a napokban fejezte be a csatlakozási tárgyalásokat az EFTA-országokkal.
Az Unió várhatóan hamarosan kibővül a négy EFTA-országgal: meg kell ragadnunk a sikeres egyezkedéseket követő kedvező hangulatot, és kérelmünk beadásával nem szabad megvárnunk az Unió ismételt – és egyébként várható – befelé fordulását.
A kérelem beadása sok tekintetben technikai kérdés, ugyanakkor a kérelem beadásának esetleges késése komolyan késleltetheti csatlakozásunkat. Ismerjük a társulási szerződés ratifikációjából, hogy az Unió malmai meglehetősen lassan őrölnek. Ezt a maastrichti szerződés jóváhagyása során is bebizonyították. A hosszadalmas tagfelvételi procedúra egyes fordulóiról való lemaradás akár évekkel is eltolhatja Magyarország csatlakozásának dátumát.
A FIDESZ számára a legmegfontolandóbb indok azonban saját belső modernizációs folyamatainkhoz kapcsolódik. Úgy véljük, hogy az uniós tagság perspektívája lehet az a külső ösztönzés, amely megköveteli a már elindított modernizációs folyamatok végigvitelét, az a kényszer, amely minden jövendőbeli kormányra kötelező lesz.
A modernizáció következetes végrehajtása része annak a felkészülésnek, amely az uniós csatlakozásunkat meg kell hogy előzze. A kérelem beadása előrevetíti a csatlakozás várható menetrendjét. A csatlakozási kérelem beadása tehát számunkra azért bír nagy jelentőséggel, mert ezzel a felkészülési program menetrendjét szigorú időhatárok közé szorítja.
Tisztelt Ház! Úgy vélem, indokolt itt és most, a csatlakozási kérelem beadásáról szóló vitában kiemelni az ország európai uniós csatlakozásra való felkészülésének fontosságát. A csatlakozási kérelem beadása feltételezi a belső felkészülés azonnali megkezdését.
Az Európai Unió és a tagjelölt országok kapcsolataiban az utóbbi időben felértékelődött az aspiráns országok csatlakozási érettsége. A csatlakozásról szóló döntés meghozatalakor egyre kisebb szerepet játszanak a politikai elemek, helyettük az integrációs képesség, a növekedésre utaló gazdasági mutatók, az Unió intézményeihez illeszkedő intézményi rendszer kialakítása válik meghatározóvá.
(10.40)
Integrációs politikánk irányváltására, hangsúlyváltására van tehát szükség. Ismerjük fel, hogy csatlakozásunk elemi feltételeit elsősorban saját magunknak kell megteremtenünk, az ország modernizációját elsősorban saját erőből kell megvalósítanunk. Ezért alapvető és halaszthatatlan feladat egy átfogó, az élet minden területét érintő felkészülési program kidolgozása. Ez nem csak egy külpolitikai feladat.
Amennyiben a Parlament jóváhagyja a csatlakozási kérelem beadását, azonnal előtérbe kerülnek a belső felkészülés feladatai. Az Európai Unió bonyolult és magas szintű kapcsolatrendszeréhez való igazodást rögtönözni nem lehet. Az Unióban alkalmazott megoldások és szabályozók szolgai alkalmazása hazai viszonyainkra keserű csalódást okozhat. Más esetekben pedig az előnyök és a hátrányok előzetes felmérése nélkül ki vállalná fel a nagy ellenállásba ütköző, de hosszú távon megtérülő döntések meghozatalát?
Ebben a tekintetben örömünkre szolgál az a nemrégiben elfogadott országgyűlési határozat és a jogalkotási törvény olyan irányú módosítása, amely kötelezővé teszi új jogszabályok, törvények beterjesztésénél annak indokolását, hogy ezek hogyan igazodnak az Európai Unióhoz.
Olyan felkészülési programra van szükség, amely alkalmas az integrációs előnyök minél teljesebb kiaknázására és a jelentkező hátrányok kezelésére.
A FIDESZ komolyan veszi az európai integráció lehetőségeit és kihívásait. Komolyan vette az Európai Unióhoz csatlakozás perspektíváját, és nemrégiben kidolgozta az európai uniós integrációs koncepcióját. Ezt a koncepciót nemrégiben hoztuk nyilvánosságra: mintegy 30 oldalas anyag, amely részletesen tartalmazza az ország hazai felkészülési feladatait.
A koncepció tartalmazza, melyek azok a feladatok, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy Magyarország szervesen beépülhessen Európába. A FIDESZ szorgalmazza, hogy a választások után felálló kormány egyik első feladataként kerüljön kidolgozásra részletes kormányzati és felkészülési program, amelyet a Parlamentnek is látnia kell. Véleményünk szerint ennek a felkészülési programnak a következőket kell tartalmaznia: a csatlakozás kül- és biztonságpolitikai vetületeit, a személyek szabad mozgásának fokozatos megvalósulása következtében felvetődő feladatokat; a sikeres integrálódás, illetve a csatlakozás negatív gazdasági következményeinek elkerülését lehetővé tevő gazdasági feladatokat; a gazdaság és az államigazgatás intézményrendszerének hatékonyabbá tételét; az európai intézményrendszer, az európai uniós ügyek intézményrendszerének a kialakítását; a politikai hangsúlyváltást kifejező integrációs diplomácia alapelveit; a jogharmonizáció részletes programját; az Európai Unió szerepének meghatározását a felkészülésében, valamint a transzeurópai programokba történő bekapcsolódás lehetőségeit.
Tisztelt képviselőtársaim! A népszavazással kapcsolatban örömmel hallottam Kovács László véleményét az Európai Unióhoz való kapcsolódásról, és örülnék, ha a NATO esetében is hasonlóan, a feltételek kialakítása utáni népszavazást javasolna a Szocialista Párt. De én egyetértek mind a miniszter úrral, mind pedig Kovács Lászlóval abban, hogy a népszavazásra csak akkor kerülhet sor, ha már világosabb, hogy miről kell dönteni.
Tisztelt képviselőtársaim! Utoljára szólok jövendőbeli Európai Unióhoz való csatlakozásunk egyik legfontosabb eleméről, az integrációs ügyek nyilvánosságáról és a tartalmas európai gondolat megismertetéséről. Csak akkor lehet a polgárok széles rétegét az európai integráció ügyének megnyerni, ha erről a polgárok valós és széles körű információkkal rendelkeznek. Az általános jellegű tájékoztatáson túl fontos a gazdasági élet résztvevőinek szakirányú felkészítése az integráció által megváltoztatott közegre. Ma még hiányos és sokszor nehezen hozzáférhető az Európai Unióról itthon rendelkezésre álló információ. Hiányoznak a szakemberek is.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk nemcsak az intézmények szintjén, az áruk, a tőke szabad mozgásában kell, hogy testet öltsön, hanem az európai eszmék elfogadására is fel kell készíteni a polgárokat. Az európai érdekközösség és az együttműködés gondolatát nekünk, politikusoknak, az iskoláknak, az egyetemeknek és a médiának kell népszerűsíteniük.
Ismét egy Schumann által írott gondolatot idéznék, amely ma Magyarországon nagyon aktuális: "Fel kell készíteni a lelkeket, hogy befogadják az európai gondolkodásmódokat mindenütt, küzdve a hegemóniára való törekvés ellen éppúgy, mint a politikai nacionalizmusok, az autarkiát szolgáló gazdasági protekcionnizmus és a szándékos kulturális elszigetelődés korlátaival. Mindezeket a múltból örökölt irányzatokat fel kellene váltania a szolidaritás gondolatának, vagyis annak a meggyőződésnek, hogy mindannyiunk valóságos érdeke az, hogy felismerjük és elfogadjuk az egymástól való kölcsönös függésünket."
Az Európai Unió elődjének, az Európai Közösség alapítója gondolatai, azt hiszem, nagyon megfontolásra méltóak.
Tisztelt Ház! A FIDESZ frakciója a csatlakozási kérelemről szóló határozati javaslatra igennel fog szavazni, azt támogatja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
