BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Ebben az évben fogadta el az Országgyűlés a büntető jogszabályok módosításáról szóló, a Büntető Törvénykönyv gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó fejezetét újrafogalmazó módosítását, amelyben új büntetőjogi tényállásként megjelent a pénzmosás elnevezésű bűncselekmény. Ezzek hazánk az ENSZ 1988-as bécsi egyezményében foglalt vállalását teljesítette, amely az aláírókat arra kötelezi, hogy nyilvánítsák bűncselekménnyé a kábítószerrel történő visszaélésből származó anyagi javak tekintetében elkövetett pénzmosást.
Azt is lehet mondani, hogy a magyar törvényhozás ezt a nemzetközi jogi kötelezettségét túl is teljesítette akkor, amikor nemcsak a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, hanem minden, öt év szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekmény tekintetében elkövetett pénzmosást büntetni rendel. Most pedig a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslatot tárgyaljuk sürgős és kivételes eljárásban.
Sokakban fölmerült a kérdés: nem fogják-e ezek a szigorú szabályok elriasztani a külföldi tőkét Magyarországról? Nos, tisztelt Ház, azt a külföldi tőkét, amely a pénzmosás elleni intézkedések hatására marad el Magyarországról, ne sajnáljuk. Ez ugyanis nem az a működőtőke, amire a magyar gazdaságnak szüksége van. Ezek a bűncselekményből származó, vagyis piszkos pénzek csak arra jók, hogy magukkal hozva az alvilág erkölcseit, megmérgezzék a gazdaságot, elriasztva onnan a valóban működő, azaz termelő-, szolgáltatótevékenységet folytató, munkahelyeket teremtő, illetve az ilyen tőkével létrejövő vállalkozásokat.
Nem elégedhetünk meg azonban azzal, hogy a bejelentési kötelezettség előírásaival a bejelentő védelmére és a bejelentés tartalmára vonatkozó garanciális szabályok megalkotásával kitöltjük a Btk.-nak a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztását büntetni rendelő, keretjellegű szabályát. Tudjuk, hogy a pénzmosás bűncselekményét elkövetők nagy előszeretettel választanak tranzakcióik lebonyolítására olyan országot, ahol a névtelenség biztonságát nyújtó készpénzes ügyletek széles körben megengedettek és elterjedtek. Ezért az Európa Tanács ajánlásával összhangban a törvényjavaslat előírja az ügyfél azonosításának kötelezettségét minden, 2 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetéssel vagy -kifizetéssel együtt járó ügyleti megbízás esetén.
Ez a regisztrálási kötelezettség nem jelenti sem a bemutatóra szóló takarékbetétek és értékpapírok megszüntetését, sem pedig azt, hogy minden, 2 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó készpénzes ügylet gyanús, vagyis jelentendő lenne. A regisztrálási kötelezettség teljesítése során a bankok által megszerzett adatok banktitoknak minősülnek, amelyek megsértése az új Btk.-ban bűncselekmény lesz.
A bejelentési kötelezettség teljesítése során az ORFK-hoz jutó információkat pedig csak a pénzmosás elleni küzdelem céljaira lehet majd felhasználni. Senkinek sem kell tehát attól tartania, mondjuk, hogy egy bankszámlájára vonatkozó adat tudta és akarata ellenére például az adóhatóság birtokába jut.
(16.30)
A pénzmosás gyanújára okot adó tényeket, körülményeket, magatartásokat a javaslat nem sorolja fel. Ez nem is volt célunk. Egyrészt, mert egy ilyen felsorolás a bűnözők határtalan találékonysága miatt sohasem lehet teljes körű, másrészt pedig a potenciális elkövetőket is informálná arról, hogy milyen magatartásokat kell kerülniük.
A pénzmosás gyanújára okot adó magatartásokat és körülményeket, a felismerés módjait a pénzügyi szolgáltató szervezetek saját belső üzleti titokként kezelendő szabályzatukban fogják rendezni. Itt rögzítik majd az ügyfél-azonosítás módjának részletes szabályait is.
A szabályzat összeállításához az adott pénzügyi szolgáltató szervezet felett állami felügyeletet gyakorló szervek, az ORFK kriminológiai és kriminalisztikai tapasztalatokon alapuló ajánlásait figyelembe véve, iránymutatásokat és mintaszabályzatokat bocsátanak rendelkezésre, amelyeket értelemszerűen ugyancsak titkosan kell kezelni. A belső szabályzatok kidolgozása és az állami szakmai felügyelet által történő jóváhagyása egyben a működési, illetve tevékenységi engedély kötelező feltétele lesz. A belső szabályzatok kötelező minimális tartalmát pedig a törvény felhatalmazásán alapuló kormányrendelet rögzíti majd.
A törvény halasztott hatálybaléptetése módot ad a végrehajtására kiadandó jogszabály, illetve jogszabálynak nem minősülő belső szabályzatok alkotta rendszer kialakítására.
Tisztelt Ház! Kérem, hogy ezt a törvényjavaslatot tárgyalják meg, és igenlő szavazatukkal járuljanak hozzá, hogy hazánk e területen is csatlakozhasson az európai gyakorlathoz. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
