KÓNYA IMRE, DR. belügyminiszter:
KÓNYA IMRE, DR. belügyminiszter:
KÓNYA IMRE, DR. belügyminiszter: Tisztelt Képviselő Úr! Eredeti interpellációjában valóban nagyon rövid kérdést tett föl, és később egészítette ki az itt is konkrétan megismételt kérdésekre. Én valamennyi kérdésre válaszolni kívánok, mindenekelőtt az első kérdésre.
Az eredeti kérdés úgy szól, hogy a helyi népszavazás dönt-e a település szétválásáról vagy a belügyminiszter. Erre a precíz válasz az, hogy egyik sem, hanem a Magyar Köztársaság elnöke. A helyi önkormányzatról szóló törvény 94. § b) pontja szerint ugyanis a község alakításáról a köztársasági elnök dönt. Ugyanezen törvény 96. § a) pontja alapján pedig a belügyminiszter készíti elő a köztársasági elnök úr döntését, és ugyancsak ő az, aki ellenjegyzi a köztársasági elnöki döntést a parlamentáris demokrácia elveivel összhangban, vállalva ezzel a döntéssel kapcsolatos minden felelősséget.
Új község alakításának kezdeményezése esetén az önkormányzati törvény alapján kötelező helyi népszavazást tartani. A kezdeményezés tehát helyi népszavazással történik. A helyi népszavazás azonban ez esetben nem ügydöntő népszavazás, hanem véleménynyilvánító népszavazás, és a belügyminiszternek a kötelessége és a felelőssége, hogy vizsgálja azokat az egyéb feltételeket, amelyek a népszavazáson kívül még szükségesek ahhoz, hogy kezdeményezze, és a köztársasági elnök pozítivan bírálja el a kezdeményezést.
Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy az interpelláció kapcsán tájékoztassam a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat, hogy 1990 óta a belügyminiszter előterjesztésére a köztársasági elnök úr 41 településrészt nyilvánított új, önálló községgé. Ezek néhány kivétellel olyan települések, amelyeket korábban kényszerrel egyesítettek. A belügyminiszter a feltételeknek megfelelő kezdeményezéseket minden esetben támogatta, és a jövőben is támogatni fogja.
Ezentúl azonban volt 22 olyan helyi javaslat, amikor a helyi népszavazás elvetette a kezdeményezést, mert érvénytelen vagy eredménytelen volt. Az önkormányzati törvény éppen ezért teszi kötelezővé a helyi népszavazást, a véleménynyilvánító népszavazást, hiszen olyan esetben, ahol a község, illetőleg a településrész lakóinak legalább a fele nem nyilvánítja ki az akaratát, hogy önálló önkormányzatot kíván, akkor nyilvánvaló, ezzel úgy nyilatkozik, nem kívánja az elszakadást, nem kívánja a külön önkormányzást. Ilyen értelemben valóban eldönti, de nem az alapvető kérdést, a községgé nyilvánítást, hanem a kezdeményezés sorsát a népszavazás.
Rudolftelep esetében érvényes és eredményes volt a helyi népszavazás, a választópolgárok több mint fele igennel szavazott. Izsófalva képviselő-testülete felterjesztette a kezdeményezést. Rudolftelep, amely egyébként még soha nem volt önálló község, rendelkezik azokkal az alapfokú intézményekkel, melyek a lakosságnak megfelelő szolgáltatást nyújtanak. A felterjesztett iratokból azonban nem lehetett megállapítani a megalakuló új önkormányzat anyagi lehetőségeit. Ennek vizsgálata önmagában is szükséges, de a feltételek gondos vizsgálatának szükségességére az is felhívta a figyelmet, hogy a fölküldött falugyűlési feljegyzés szerint többen fejezték ki aggályukat, hogy képes lesz-e önállóan gazdálkodni az új önkormányzat. Erre ott senki érdemi választ nem tudott adni a polgároknak.
Megjegyzem egyébként, hogy az interpelláló Hatvani Zoltán képviselő úr is ott volt a falugyűlésen. Ha pontos a falugyűlésről készített feljegyzés, akkor ott a következőket mondta: "Azt senki nem tudja, hogyha elválik, akkor jobb vagy rosszabb lesz."
Nos, tisztelt képviselőtársaim, a képviselő úr nyilatkozhat így, hogy bizonytalan a jövendőbeli sorsa az elválni készülő településrésznek. De a döntést előkészítő és a döntésért felelősséget vállaló miniszternek legalábbis meg kell arról bizonyosodnia, hogy legalább rosszabb ne legyen a rudolftelepieknek. Ennek a vizsgálata a belügyminiszter feladata. Az előkészítő minisztériumi apparátus éppen ezért a köztársasági megbízottat és általa a megyei TÁKISZ-t felkérte arra, dolgozza ki az új önkormányzat költségvetési tervezetét, várható bevételeit, kiadásait.
Az új község alakításakor a több együttes feltétel közül az egyik legfontosabb a pénzügyi helyzet várható alakulása, amely meggyőzhet arról, képes lesz-e az új önkormányzat ellátni feladatait, kötelezettségeit. A megküldött költségvetési tervezet erre csak annyiban adott választ, hogy az új önkormányzat képes lesz fenntartani intézményeit, a fejlesztési képességre azonban már nem adott elég támpontot. A kezdeményezők hivatkoztak arra is, hogy hét település összefogásával gázprogramot valósítanak meg. Külön kérésre sem küldtek semmi információt arról, hogyan alakul Rudolftelep helyzete elszakadás esetén. A költségvetési tervezetből nem tűnt ki a gázprogram megvalósításában való részvétel, ezért további elemzést kértünk a TÁKISZ-tól.
Minden esetben elvárom, hogy a minisztériumi apparátus minden tekintetben megalapozott előterjesztést készítsen. Olyan esetben azonban, amikor egy új község létrehozásának feltételeiről van szó, azt hiszem, hogy erre különös figyelmet kell fordítani. Egy új községi önkormányzatnak nemcsak a fenntartásra kell képesnek lennie, hanem a község fejlesztésére is. A választópolgárok ezt várják el, ezt kérik számon majd az új testülettől, az új polgármestertől.
Tájékoztatom képviselő urat arról, hogy időközben a TÁKISZ elvégezte a pénzügyi elemzést. Ennek végkövetkeztetése az, hogy feszített költségvetéssel, de képes lesz Rudolftelep önkormányzata ellátni feladatait. Ennek alapján intézkedtem az előterjesztés elkészítése és egyeztetése érdekében. Támogató javaslatomat április hónap folyamán benyújtom a köztársasági elnök úrnak. (Az elnök mikrofonjának megkocogtatásával figyelmezteti a minisztert az idő leteltére.)
A képviselő úr újabb kérdéseire a válaszom röviden a következő. Azt javaslom a köztársasági elnök úrnak, hogy az új önkormányzat megalakítását a következő önkormányzati választás napjával rendelje el.
A másik kérdésre a válasz, hogy az előző javaslatom elfogadása esetén természetesen az új önkormányzat az 1995. évi költségvetésnél számolhat a községeket megillető állami támogatásokkal, így az említett 2 millió Ft-os általános községi támogatással. Enélkül ugyanis nem lenne működőképes. (Az elnök mikrofonjának megkocogtatásával figyelmezteti a minisztert az idő leteltére.) Kérem válaszom szíves elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
