NAGY FERENC JÓZSEF, tárca nélküli miniszter:
NAGY FERENC JÓZSEF, tárca nélküli miniszter:
NAGY FERENC JÓZSEF, tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Úgymond éppen jókor jött képviselőtársam kérdése. A napokban volt előttem a Zsótér-ház ügye, amikor is a Csongrád megyei vagyonátadó bizottság első fokú határozata ellen benyújtott fellebbezést kellett elbírálnom. Döntésemet az érintettek már megkapták vagy hamarosan megkapják.
Az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint döntésem ellen államigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, de a határozatot a sérelmesnek tartó fél jogszabálysértésre hivatkozással keresettel megtámadhatja, kérheti a bíróságtól a határozat felülvizsgálatát.
Igazat kell adnom Póda képviselőtársamnak, hogy az ügyben hosszan tartó vita folyt. Sajnos itt is jelentkezett a társadalmunkra oly jellemző egyet nem értés. Ha ez meglett volna, valószínű, e kérdésre és válaszomra sem került volna sor.
Képviselőtársam azt kéri tőlem, hogy tegyek pontot az ügy végére. Ennek a magam részéről eleget tettem. Most már az érintetteken a sor, hogy döntésemet elfogadják. Megértem Szeged város önkormányzatának azon igényét, hogy harcol a patinás Zsótér-ház tulajdonjogának visszaszerzéséért. Erre lehetőség nyílott volna, ha az épület jelenlegi használói nagyobb együttműködési készséget tanúsítottak volna. Sajnos arról kell tájékoztatnom, hogy továbbra sem látok lehetőséget a tulajdonba adásra. Arra viszont igen, hogy a Szeged megyei jogú város önkormányzata térítésmentesen jogot kapjon az ingatlan használatára, mégpedig visszamenőleges hatállyal az 1991. évi XXXIII. törvény hatálybalépésének napjával.
Feltételezem, hogy képviselőtársam a kérdés feltevésénél abból indult ki, hogy az önkormányzati törvény meghatározta azt a vagyoni kört, amely az önkormányzatok tulajdonába kerülhetett. Ide sorolta a törvény többek között a tanács és szervei, valamint intézményei kezelésében lévő ingatlanokat, azonban a műemlékileg védett épületeket kivette ez alól a fő szabály alól. Tehát a tulajdonjog ipso jure átszállása a műemléki épületeknél nem következhetett be, így a kérdés tárgyát képező ingatlannál sem. Ilyen esetekben a vagyonátadó bizottságnak kellett dönteni az ilyen vagyontárgyak tulajdoni viszonyairól. Erre azonban a hatályos jogi szabályozás alapján csak akkor van törvényes lehetőség, ha a műemlék épület önkormányzati tulajdonba adásához a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter is hozzájárult.
Ezt az egyetértést az Országos Műemlékvédelmi Hivatal a Zsótér-ház esetében nem adta meg. A későbbiekben a műemlék-felügyeleti hatóság igazgatója ugyan arról tájékoztatta az önkormányzat polgármesterét, hogy a korábbi állásfoglalását hajlandó módosítani, vagyis hozzájárul a meghatározott tulajdoni hányad önkormányzati tulajdonba adásához, ha az önkormányzat megállapodik ugyancsak az épületben lévő TÁKISZ-szal egy közös fenntartó szervezet létrehozásáról.
Azonban ilyen megállapodás az érintettek között nem jött létre. Ezért tulajdonba adás e közös szervezet létrehozása nélkül nem lehetséges.
Kérem képviselőtársamat, hogy a válaszomat fogadja el, és lehetőségeihez mérten hasson oda, hogy a felek megegyezzenek, és a tulajdonba adás törvényes feltételei biztosítottak legyenek. Ebben az esetben új eljárás keretében lehetőséget látok arra, hogy az önkormányzat megkapja a Zsótér-házat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
