BAKÓ LAJOS (MDF)
BAKÓ LAJOS (MDF)
BAKÓ LAJOS (MDF) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Kedves Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Az árutőzsdéről szóló törvénytervezet, amelyet 15519-es számon terjesztett be a Kormány, egy nagyon hosszú előkészítő munka végeredménye és egy valamilyen távolabbi cél elérése érdekében tett első lépés.
Miután tudjuk azt, hogy hajózni muszáj, azt is kell tudni, hogy milyen célok felé hajózunk. Mert ahogyan Seneca mondta, ha valaki nem tudja, hogy mi a célja, hova szeretne eljutni, akkor az ő számára nincsen jó szél.
Ez a cél kettős lehet. Az egyik az, hogy Magyarország beváltja azt a lehetőségét, hogy Budapest központtal a közép- és kelet-európai pénz- és tőkepiac központjává válhasson, ez egy potenciális lehetőség. Ennek a beváltása képviselőinknek, képviselőtársaimnak szinte kötelessége.
A másik lehetőség pedig az, hogy Magyarország belső piacait is jelentősen segítse ez az új intézmény.
Az Egyesült Államok kormánya és a két nagy chicagói tőzsde, a Chicago Merkantile Exchange és a Chicago Board of Trade közös szakértői által még 1992-ben, mintegy 400 oldalban készített jelentés tartalmazza azt az alapot, amely ennek a törvénynek a kiindulópontja volt. Ebben – a törvényi szabályozásról szóló fejezetben – pontosan leírják: a legkomolyabb akadálya annak, hogy Magyarország nemzetközileg is elismert tőke- és pénzpiaci központ legyen, az, hogy a törvényi szabályozás nem megoldott, nem összehangolt. A kétféle tőzsdéről most nem kívánok beszélni, csak az árutőzsde intézményéről, melynek a 2000-ig terjedő fejlesztését az Egyesült Államok szakértői nagyon derűlátónak és nagyon jónak tekintették.
A tőzsdék olyan világot képviselnek, ahol valóban nem nyugszik le a nap. Azok az órák, amelyek egy-egy komoly tőzsdecég falán vannak, nem divatból vagy nagyképűségből vannak kinn, hanem valóban nagyon fontos, hogy az időzónákban pontosan tájékozódjanak az ott dolgozók. Részt vesznek egy-egy ilyen irodából a világ összes piacán. Ha rátekintettek ezekre az órákra, akkor egy időzóna nagyon hiányzott, ez pedig a közép- és kelet-európai időzóna. Itt valahol nyilvánvalóan lesz egy központ, amelyre nagyon komoly eséllyel Budapest pályázhat. Azt gondolom, ennek a lehetőségét éppen ez a törvény tudja megteremteni.
A másik nagyon jelentős szempont az, hogy ha megfigyelnek egy gazdasági hírműsort, mondjuk a CNN-en vagy a BBC-hírtelevízióban, akkor a gazdasági műsorok mintegy 60-70%-a tőzsdei hírekkel és információkkal van tele. Nem gondolom, hogy ez véletlen, vagy pedig valamilyen fölösleges információszolgáltatást jelentő dolog. Ez azt jelenti, hogy egy jelentős tőzsdei központ ezekben a hírműsorokban meg fog jelenni, megjelenik. Csúnya szóval ezt úgy mondhatnám, hogy országmarketing szempontjából hihetetlen jelentősége van annak, ha mondjuk Budapesten – a törvényen kívül természetesen nagyon sok munkával, szabályozással és alkotó energiával – létre tudunk hozni egy határidős energiapiacot, akkor az egészen biztos, hogy ezekben a hírekben mindennap ott lesz, és biztosan számíthatunk arra, hogy azok a komoly üzletemberek, akik érdekeltek bármilyen üzletágban, legyen az textilipar vagy közvetlenül az energiaipar területe, egy-egy pillantásra minden nap méltatni fogják a budapesti jegyzést.
(12.00)
És ha emellé tudunk tenni egy korrekt és pontos forint–deviza, forint–dollár, vagy forint–svájci frank, vagy forint–font jegyzést, akkor azt hiszem, megnyugvással fogják tekinteni ezeket a táblázatokat, és Magyarország üzleti kultúráját sokkal magasabbra értékelik, mint amilyen ma.
Ezenkívül óriási lehetőség az országnak az, hogy a közép- és kelet-európai régió más üzletembereit is magához tudja kötni, meg tudja mozgatni. Erre csak egyetlen adat: az International Finance Corporation – rövidítve í-ef-szí (sic!) vagy magyarosan IFC, így jobban ismerjük –, a Világbank egyik csoporttagja 1994-ben készített a határidős piacokról egy hosszú jelentést. Ez 1994. márciusi, tehát teljesen új. Ebben 70 oldalban foglalkoznak a világ központi piacaival, ebből hét oldal Magyarországgal, ezen belül Budapesttel foglalkozik. Ennek utolsó mondata azt mondja, hogy a budapesti árutőzsde sikere lehetővé teszi azt, hogy a közép- és kelet-európai üzletemberek potenciálisan megjelenjenek ezen a piacon, ezenkívül modellként szolgálhat a többi átalakuló gazdaság számára. Modellként szolgálhat azért, mert Közép- és Kelet-Európában nincs több ilyen működő piac.
Tehát a lehetőségeink óriásiak. Engedjenek meg egy idézetet, amit Shakespeare-től vettem. Ő azt mondta: "Rozsda mar rejtett kincsen, s oda van, sok aranyat hoz a forgó arany."
Azt hiszem, egyet tudunk érteni abban, hogy annál koncentráltabb piacot még nem alkottak sehol, mint a tőzsdét. Abban az esetben, ha Magyarországon egy ilyen jól működő, koncentrált piac van, nagyon remélem, hogy a Shakespeare-től származó régi idézet igaz lesz az egész magyar gazdaság számára.
A szabályozás részletei természetesen a végtelenségig vitathatók mindenhol a világon. Az a jellemző, hogy például a nagyobbik chicagói tőzsdének 10000 oldalas szabályzata van és évente 2000-3000 módosítást hoznak ebben a témában. Aligha hiszem, hogy ez a 66 paragrafusos törvény most egyszer s mindenkorra képes lesz ezt megoldani. Nyilvánvaló, hogy a tőzsdék szabályzata és az azt elfogadó tőzsdefelügyeleti döntés még rengeteget fog hozzátenni. De nagyon fontos az, amit Tardos Márton mondott, hogy az üzletemberek erkölcsi és etikai magatartása legyen nagyon jelentős, amire természetesen maguknak a tőzsdéknek is intézményeket és szervezeteket kell létrehozni. Ez benne van a törvényben, egyébként pedig működik mindenhol a nemzetközi szabványoknak megfelelően.
Fontos szempont még az, hogy mi felé megyünk. Valóban igaz az, hogy az egységes tőzsdetörvény és az egységes szabályozás jó és elérendő cél. Csak nem biztos, hogy most, ebben a pillanatban ez megoldható. A négy és fél éves működés rengeteg eltérést hozott. El lehet gondolni azt, hogy amikor a bankokra pénzügyi törvényt hoztunk, akkor még nem volt olyan hosszú közelmúltjuk, mint amilyen a magyarországi tőzsdéknek.
Hosszú távon azonban valóban egységes szabályozásra van szükség. Ebben szintén tettünk lépéseket, vagy hogy a képet folytassam, e felé haladtunk a hajónkkal. Az egyik pedig az, hogy a Központi Elszámoló- és Értéktárat a két tőzsde és a Nemzeti Bank közösen hozta létre. Ez nagyon komoly előrelépés, mert tudvalevő, hogy a központi elszámoló- és értékházra igazán megnyugtató és tökéletes megoldást még sehol a világon nem sikerült találni. A magyarországi elég jól megfelel annak a világátlagnak, ami elvárható tőle.
A másik, amit ez a törvény teremt meg és szintén lépés az egyesülés felé, az egységes tőzsdefelügyelet. Ez nagyon nagy probléma például az Egyesült Államokban, mert ott két külön tőzsdefelügyelet szabályozza külön az értékpapír-, külön az árutőzsdét. Azt gondolom, ebben az irányban tovább lehet lépni, mert vannak olyan, úgynevezett derivált vagy származékos piacok, ahol a két tőzsde fizikai együttműködést végezhet majd. Azt gondolom, hogy ez a gyakorlatban folyamatosan közelíteni fogja egymáshoz a két intézményt. Biztos vagyok benne, hogy 6–10 éves időtávlatban egységes és megnyugtató tőzsdei szabályozást lehet kialakítani Magyarországon.
Végezetül csak egyetlen apró új rádióhírt hadd mondjak, alátámasztva azt, hogy én azt gondolom, ha Magyarországon sikerül megteremtenünk azt a reménybeli határidős piacot, amelyet a világon mindenki ugyanúgy ért, mert a nemzetközi szabványoknak megfelel és kellően gyors, precíz, akkor még talán Hillary Clinton is megtisztel figyelmével. Ugyanis, mint azt a héten hallottuk, az úgynevezett White Water-botrány kapcsán a Clinton házaspár napvilágra hozta az adóbevallásait. Az egyik évben a sokat támadott White Water-beruházáson ugyan 50000 dollárt vesztettek a hírek szerint, de a következő két évben Hillary Clinton árutőzsdei spekulációi, árutőzsdei ügyletei már jelentős hasznot hoztak a család számára. Nagyon remélem, hogy miként Hillary Clintonnak segített megoldani a család anyagi gondjait, úgy – azt hiszem – Magyarország is gazdagabb lesz ezzel az intézménnyel és gazdagabb lesz ezzel a jogi szabályozással, és előre tudunk lépni. Biztos vagyok benne, hogy Hillary Clintonhoz hasonlóan a világon nagyon sok figyelemmel követik ezt a munkát.
Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket, és természetesen a Magyar Demokrata Fórum nevében javaslom – a módosító indítványokkal együtt – elfogadásra a törvénytervezetet. Köszönöm szépen. (Taps.)
