BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! A Kormány az Országgyűlés elé terjesztette az árutőzsdéről és a tőzsdei határidős ügyletekről szóló törvényjavaslatát. Olyan terület ez, amelynek Magyarországon már 130 éves hagyománya van, és a magyar árutőzsde legújabbkori története is több mint négy éves. E törvényjavaslat szervesen illeszkedik a gazdasági törvények sorába, és a gazdasági élet szabályozásának újabb fehér foltját kívánja megszüntetni.
Az árutőzsde szolgáltató szervezet, hiszen olyan koncentrált piacról van szó, ahol az eladók és a vevők, megbízottjaik révén, nyilvánosan meghirdetett, előre meghatározott módon, helyen és időben találkozhatnak, és ahol szabványosított, tehát a minőségi feltételeket is rögzítő szerződések útján köthetnek üzletet. Az árutőzsde tehát lehetőséget nyújt a kereskedéshez, és mint intézmény biztosítja az ehhez szükséges infrastruktúrát, a személyi és tárgyi feltételeket.
Az árutőzsde azonban e szolgáltatásával a gazdaság szereplőinek elsősorban gazdasági jellegű kockázatai kezelésében lehet segítségére. Piacgazdaságokban, ahol az árakat nem központilag alakítják ki, azok ingadozása elkerülhetetlen. A termelőnek és a felhasználónak egyaránt fontos, hogy előre tudjon kalkulálni. Erre ad lehetőséget az árutőzsdei kereskedés azáltal, hogy a felek akár már hónapokra előre megállapodhatnak a szállítandó áru mennyiségében és árában. Ez utóbbi nagyon fontos, hiszen a rögzített ár kiszámíthatóvá teszi a termelést mind az áru eladója, mind vásárlója számára.
Az ügyletek teljesítéséért mindkét féllel szemben a kereskedelemben kiemelkedő szerepet betöltő elszámolóház vállal garanciát úgy, hogy az eladóval szemben vevőként, a vevővel szemben pedig eladóként lép fel. Ezt a kereskedési technikát – amely az áru árát előre rögzíti és a szokásos, kétoldalú szerződéses kapcsolatot háromoldalúvá alakítja – nevezzük tőzsdei határidős ügyletnek.
Az árutőzsde további előnye, hogy a koncentrált piac révén az árfeltárásnak, az árak várható alakulására vonatkozó várakozások megismerésének igen hatékony eszköze. Mivel a tőzsdei árak nyilvánosak, ezért a tőzsdei adatok azok számára is fontos információt jelentenek, akik nem kereskednek a tőzsdén.
Tisztelt Országgyűlés! Az eddigiekből talán nyilvánvaló, hogy az árutőzsde milyen fontos és egyre növekvő szerepet tölt be a piacgazdaságban. Ezen intézménytípus nemzetgazdasági jelentőségét felismerve szükséges tehát deklarálni, hogy az árutőzsde jogi személyiséggel rendelkezik, és nonprofit jellegének megfelelően nem kell társasági formában működnie.
A törvényjavaslat Országgyűlés elé terjesztését indokolja az a további szempont, hogy az árutőzsdeügyletek jogi hátterét megnyugtatóan rendezni kell. Ez pedig csak törvényben lehetséges.
A tőzsde bizalmi terület. Mind a hazai szereplők, mind a külföldi befektetők bizalmát megerősíti, ha az árutőzsde belső viszonyait és garanciális szabályait törvényben rendezzük, és egyúttal megoldódik a terület törvényi felügyelete is. A magyar árutőzsde ugyanis teljes egészében önszerveződésként jött létre, felügyeleti háttér nélkül. Dinamikus fejlődésének köszönhetően ma már nemzetközileg is ismert és elismert szervezet. Ugyanakkor ahhoz, hogy bekapcsolódhasson a nemzetközi kereskedelembe és komoly, nemzetközi jelentőségű fejlesztésekbe foghasson, törvényi háttér, mindenki által ismert szabályrendszer szükséges.
A benyújtott törvényjavaslat keret jellegű, vagyis kellően rugalmas abból a szempontból, hogy az árutőzsdei tevékenység fejlődését nem gátolja túl részletező szabályozással, de tartalmazza a szükséges állami ellenőrzést, mégpedig a felügyeleti szerven keresztül. Mindez – egyéb garanciális szabályokkal együtt – biztosítja a tőzsdei kereskedelem szereplőinek viszonyában a megbízók védelmét és a tőzsdei kereskedés tisztaságát.
E törvényjavaslat benyújtását kétéves előkészítő munka előzte meg, amelynek során figyelemmel voltunk a hazai tapasztalatokra és a nemzetközi fejlődési tendenciákra is. A benyújtott javaslat meggyőződésem szerint megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek, és elfogadása esetén felerősíti azt a folyamatot, amely eredményeként Magyarország a térség pénzügyi központjává válhat, válik.
Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy a javaslatot tárgyalja meg és utána fogadja el. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
(11.50)
