SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kádár Képviselő Úr! A felvetett esetben, illetve az ehhez hasonló esetekben a kárigény jogosultságának elbírálását nagyban leegyszerűsíti az a tény, hogy az állat-egészségügyi szolgálat által az utóbbi években végzett és az ország teljes szarvasmarha-állományára kiterjedő felmérő vizsgálatok eredményeképpen gyakorlatilag minden kistermelői és nagyüzemi állomány státusa a szóban forgó betegség tekintetében ismert, és az hatósági bizonyítvánnyal igazolható.
A kistermelői állományok minősítővizsgálatát több mint 30 millió Ft állami támogatással a múlt év végén fejezte be az állat-egészségügyi szolgálat.
Figyelembe véve a fentieket, illetve azt a tényt, hogy a szarvasmarha-leukózis elleni védekezés tárgyában kiadott FM-főosztályi utasítás előírja, hogy 1993. január 1-jétől szarvasmarhát értékesíteni – leszámítva a közvetlen vágóhídi értékesítést – csak hatóságilag elismerten leukózistól mentes állományból szabad, az említett esetben, a minősítés birtokában az értékesítőnek annak idején igazolnia kellett az állomány mentességét.
(15.20)
Az elmondottak alapján nyugodtan állítható, hogy az állat-egészségügyi szolgálatnak a betegségre vonatkozó szakmai és igazgatási gyakorlata megfelelő, ennél többet az ilyen perek elkerülése érdekében nem tud tenni.
A második kérdés esetében – hogy tudniillik van-e mód arra, hogy az állat-egészségügyi hatóság a kárenyhítésekben aktív pénzügyi szerepet vállaljon – a válaszom röviden az, hogy: igen. Azonban különbséget kell tenni az állami kártalanítások és az egyéb kártérítések között. A polgári peres ügyekben ítélettel kiszabott kártérítéseknek a behajtása természetesen nem lehet egy állami szakszolgálat feladata, arra megvan a megfelelő szervezet, nevezetesen a bírói végrehajtói szervezet. Más a helyzet az állami kártalanítások esetén. Ezek kiutalását jelenleg törvényerejű rendelet szabályozza. A kártalanításra jogosító betegségek körét miniszteri rendelet határozza meg, és ugyanez a rendelet a kifizetéseket egy adott biztosítótársaságra ruházza, amely köteles a kártérítés jogosultságának a beigazolódását, illetve a kárbecslés megtörténtét követő 30 napon belül fizetni. Amennyiben kialakítható egy olyan pénzügyi konstrukció, amely alapján maga a szakszolgálat egyszerűbben és gyorsabban tud fizetni a termelőnek, ez – álláspontunk szerint – mindenképpen támogatható és támogatandó, de addig is, amíg erre vonatkozóan nem alakul meg egy olyan szervezet, amelyik ezt elvégezze, úgy gondoljuk, hogy ez a szakszolgálat ezt meg tudja tenni.
Kérem, hogy szíveskedjék a válaszomat elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps.)
