LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)

Teljes szövegű keresés

LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is azt szeretném elmondani, hogy rendkívül sajnálatos, hogy a Földművelésügyi Minisztériumból senki sem képviseli a minisztériumot a napirend tárgyalásán. (Közbeszólás a jobb oldalon: A tévét nézik!) Nem látok itt a teremben, csak tv-felvevőt, azon bonyolult lesz nézni. Köszönöm a segítséget.
Azt szeretném elmondani, hogy a szocialisták nem értenek egyet ennek a törvénynek az elfogadásával. Nem értenek egyet azért, mert sok szempontból ellentétes a nemzetközi szövetkezeti elvekkel, és nem értünk egyet azért, mert olyan paragrafusok kerültek bele, amelyek önmagában működésképtelenné teszik ezt a szövetkezeti törvényt a szövetkezeti törvény módosítása kapcsán.
Először is: egyetértve a mezőgazdasági bizottság javaslatával, ami a B változat elfogadását jelenti, de ez nem jelenti a törvény elfogadását, rendkívül veszélyesnek tartjuk, hogy a nemzetközi szövetkezeti elvekkel ellentétesen az egy tag – egy szavazat elve helyett, amely a szövetkezeti mozgalomnak, a szövetkezeti rendszernek egy alapvető kritériuma, a vagyonarányos szavazás kerüljön be a szövetkezeti törvénybe; különösképpen pedig az, hogy kötelezően kerüljön be ez a törvénybe bizonyos döntések meghozatalánál. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a kistulajdonosok, a kis üzletrészaránnyal rendelkezők belátható időn belül elveszítik a beleszólási jogukat a szövetkezetek működésébe (Közbeszólás a jobb oldalon: Ha elveszítik!) és ez semmiképpen nemkívánatos.
A részletes vitában szeretnék kitérni több olyan módosító javaslatomra és több olyan pontra, amelyet a törvény általános vitája kapcsán benyújtottam, benyújtottunk, és amelyet szeretnék most részletesebben kifejteni.
Egyrészt a törvénytervezet abból a célból, hogy ugyanazon a napon két közgyűlést ne lehessen tartani, ha az első időpontra kitűzött közgyűlés határozatképtelen lenne a tagok kis számban történt megjelenése miatt, olyan technikát kíván bevezetni, hogy nem azonos napra, de 15 napon belüli időpontra összehívott újabb közgyűlés határozatképes legyen akkor is – kivéve természetesen bizonyos döntési jogosítványokat –, ha a tagok azon bármilyen számban jelentek meg.
Sajnos, indokolt ez a módosítás, különösen a nem mezőgazdasági típusú szövetkezetekben, de a beterjesztett javaslat nem megfelelő ennek a könnyítésnek a megvalósítására. Az szerepel ugyanis a törvénytervezetben, hogy a határozatképtelenség megállapítását követően 15 napon belül azonos napirenddel összehívott közgyűlés a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes. Ez gyakorlatilag így nem működik. Nem működik azért, mert a szövetkezeti törvény előírja, hogy 15 nappal megelőzően kell a meghívókat kiküldeni, 15 nappal megelőzően kell a tagokat értesíteni a közgyűlésről, pontosan azért, hogy felkészüljenek, hogy a napirendekkel kapcsolatban tájékozódhassanak, így fizikailag nem lesz lehetőség arra, hogy értesítsék ezeket az embereket. Hiszen csak a jelenlevők, tehát a megjelent tagok fognak tudomással bírni arról, hogy a közgyűlés határozatképtelenség miatt elmaradt, így elméletileg ők eljöhetnek, de azok, akik nem jelentek meg a közgyűlésen, tulajdonképpen nem értesülnek a közgyűlés újabb időpontjáról. Magyarul: nincs értesítési lehetőség.
(9.30)
Ezért kénytelen vagyok – mivel azt a javaslatomat, ami arra vonatkozott, hogy a szövetkezeti törvénynek ilyen formában történő megváltoztatását, ezt a paragrafust hagyja ki a Parlament, a bizottság nem támogatta – most egy olyan csatlakozó módosító javaslatot benyújtani, hogy az eredeti törvényhely a következőképpen változzon meg: A közgyűlés a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség esetén – és itt maradjon ki az a betűzés, hogy "annak megállapítását követően ismételten", tehát maradjon úgy, hogy "határozatképtelenség esetén" – a 15 napon belüli időpontra összehívott újabb közgyűlés az eredeti napirend tekintetében, a megjelent tagok számára tekintet nélkül, határozatképes, kivéve – és itt javasolnék még egy módosítást –, ha – és az "e" maradjon ki – törvény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik.
Én azt gondolom, hogy ezzel a technikával elérhető lenne az, hogy a törvényalkotó szándéka érvényesülne, nem azonos napra kerülne a második közgyűlés – a más szempontok szerint határozatképes közgyűlés –, és ugyanakkor végrehajthatóvá válna ez a törvény. Az "e" betűzést azért szeretném kihagyni, mert fölösleges annyira beszorítani a szövetkezeti törvény egy újabb módosítását, hogy "ha e törvény másként nem rendelkezik". Ha törvény másként nem rendelkezik vagy alapszabály másként nem rendelkezik, ez pontosan elegendő, és így működőképesebbé válhatnának a szövetkezetek.
Szeretnék kitérni arra az újabb technikára, amit Zsiros képviselő úr terjesztett be, hogy a közgyűlésre a Földművelésügyi Hivatal képviselőjét is meg kell hívni. Ismerjük pontosan ennek a politikai hátterét, ez számunkra teljesen elfogadhatatlan. A társaságoknak, a cégeknek és a szövetkezeteknek a felügyeletét különböző törvényekben úgy szabályoztuk, hogy azt a Cégbíróság látja el. Teljesen fölösleges, indokolatlan és elfogadhatatlan, hogy a Földművelésügyi Hivatal – egy állami intézmény – rendszeres felügyeletet gyakoroljon. Egyébként is a szövetkezet tagsága hozhat olyan döntéseket, amelyekhez még nekik sincs semmi közük.
A beterjesztett javaslatok között van egy olyan törvényhely, ami arról szól, hogy a szövetkezet az adózott eredményéből üzletrésztőkét emelhet, üzletrészt képezhet. A törvénynek ez a megfogalmazása félreérthető. Ezért én olyan módosító javaslatot terjesztettem be – és javasolnám, hogy a tisztelt Parlament ezt fogadja el –, hogy ne legyen félreérthető a törvény szövege; a szabályozásban maradjon benne az is, hogy eredménytartalékot vagy tartaléktőkét képezhet, és csak mint lehetőség álljon fenn az, hogy a tagoknak – üzletrészeik arányában vagy az üzletrésszel nem rendelkező tagoknak is – üzletrészt juttasson a szövetkezet. További bonyodalmakat jelent, ha a törvény a jelenlegi megfogalmazásban kerül elfogadásra.
Szerepel a tervezetben a szövetkezetek szétválása kapcsán, hogy a hitelező pénzintézetet értesíteni kell a szövetkezet szétválásáról; a beterjesztett javaslatban az szerepel, hogy a szétválást követően három napon belül. Én azt gondolom, hogy a hitelezők biztonsága és a szövetkezetek szétválás utáni eredményes működése érdekében is más eljárást, más technikát kellene alkalmazni.
Én beterjesztettem egy olyan módosító javaslatot, ami úgy szól, hogy vagy a szétválással kapcsolatos közgyűlésre hívják meg ezeket a pénzintézeteket – természetesen kizárólag a szétválással kapcsolatos napirend tárgyalására –, de elfogadhatónak tartanék egy olyat is, hogy a szétválással kapcsolatos vagyonmegosztás esetén, a vagyonmegosztásról szóló előzetes tárgyalások során kelljen a legfőbb hitelezőkkel egyeztetni, másként nincs meg a hitelezők védelme, és azt gondolom, hogy súlyosan veszélyeztetjük a szövetkezetek hitelképességét. Elképzelhetetlen ugyanis olyan hitelező, aki jelentős mennyiségű pénzt helyez ki az amúgy is tőkehiányos mezőgazdaságba akkor, amikor a szövetkezet az ő tudta, beleegyezése, előzetes tájékoztatása nélkül, ha úgy tetszik, a vagyoni viszonyait alapvetően megváltoztathatja.
Megdöbbentő volt számunkra az az elegancia, amellyel a Földművelésügyi Minisztérium és a kormányzat a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó különleges szabályok kapcsán nem foglalt állást, hogy melyik tervezetet javasolja. A bizottsági ülésen indokolást sem hallottunk az egyik vagy a másik előnyeiről. Fontos lett volna számunkra, hogy a kormányzat egy ilyen rendkívül súlyos és rendkívül fontos kérdésben véleményt nyilvánítson.
Szerepel a törvénytervezetben egy további könnyítés a nagy szövetkezetek szétválásának – ha úgy tetszik, az "egy falu – egy nótá"-nak – a támogatására, ami úgy szól, hogy az azonos településen lakó szövetkezeti tagok szétválás kapcsán más jogosítványokat kapnak. A szocialisták véleménye az, hogy igenis szükség van megkönnyíteni és elősegíteni a túlzottan nagy méretű szövetkezetek szétválását, de a beterjesztett javaslat olyan csapdákat tartalmaz, ami az egyes településekre elfogadhatatlan, ami az egyes települések tagjainak veszélyt jelent. A tervezetben ugyanis az szerepel, hogy az azonos településen lakó tagok külön – ha úgy tetszik – részközgyűlésen dönthetnek a szétválásról. Ez így nem fogadható el, ez a tervezet így visszaélésekre adhat lehetőséget.
Ezért én azt javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy – az erre vonatkozó paragrafust csatlakozó módosító indítványként beadtam mind az A változat 116. §-ához, mind a B változat 115. §-ához – ezt a változatot a következőképpen oldja meg, ha mégis elfogadná ezt a törvényt:
A mezőgazdasági szövetkezet azonos településen lakó tagjai – és itt jönne be az én csatlakozó módosító javaslatom –, ha azon a településen a szövetkezet telephellyel rendelkezik – és itt folytatódna az eredeti javaslat –, együttesen is kezdeményezhetik a szövetkezet településükhöz igazodó szétválását. Én azt hiszem, hogy ez egy elfogadható változatot jelentene. Nem ellenkezik a törvényhozó szándékával vagy a beterjesztő szándékával, de megakadályozná azt, hogy olyan szövetkezeti tagok, akik nem a szövetkezet működési területén élnek, akik nem a szövetkezet működési körzetében tevékenykednek – magyarul: elmentek a szövetkezetből más területre –, a beterjesztett javaslat szerinti technikával, hogy úgy mondjam, gyakorlatilag ilyen "kiválásos előnyhöz" jussanak.
Ezzel a javaslattal, amit én most önök elé terjesztettem, elérhető lenne az, hogy a kistelepülések, ha valóban úgy gondolják, hogy számukra kedvezőbb ez a módszer vagy számukra kedvezőbb egy kisebb, más szervezeti forma, akkor a szétválásnál könnyítéseket kapnának; ugyanakkor nem lenne lehetőség arra, hogy visszaéljenek a tagsági jogaikkal, különösen a többiek kárára.
Befejezésül azt szeretném elmondani, hogy úgy tűnik, amennyiben a 11. fejezetet – a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó különös fejezetet – a Parlament elfogadja, akkor rendkívül súlyos károkat okozunk a mezőgazdaságnak. Úgyhogy én ismételten azt javaslom önöknek, hogy ezt a törvénytervezetet ne támogassák. A szocialisták nem fogják megszavazni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem