HAJDU ISTVÁNNÉ, DR. (Kisgazda)
HAJDU ISTVÁNNÉ, DR. (Kisgazda)
HAJDU ISTVÁNNÉ, DR. (Kisgazda) Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A gázszolgáltatásról szóló törvényjavaslat általános vitája során méltattuk a törvénytervezet pozitív, előrevivő vonásait, ugyanakkor utaltunk rá, hogy hiányosságai kiküszöbölésére módosító javaslatokat fogunk benyújtani.
Első módosításunk a törvényjavaslat árszabályozással foglalkozó szakaszát érinti. Ez a 30. § jelen formájában semmitmondó, nem tartalmaz érdemi utalást a földgázárképzés vonatkozásában. Ugyanakkor a gázárképzés a földgázipar egyik kulcskérdése.
Egyrészt nyilvánvaló, hogy a szociális árrendszer nem tartható fenn sokáig. Másrészt az érdemi változtatás, a piaci ár bevezetése csak jelentős átmeneti kompenzáció mellett képzelhető el.
Sajnálatos, hogy az elmúlt években nem tudtunk előrehaladni az iparág önfinanszírozó képességének megteremtését biztosító árrendszer kialakításában. Feltétlenül szükségesnek ítélem azonban, hogy a törvény deklarálja azokat az irányelveket, amelyekre az önfinanszírozást biztosító és alkalmas pillanatban bevezetendő földgázárrendszernek támaszkodnia kell. Így módosító javaslatunkban a törvény tételesen tartalmazná, hogy a gázdíjaknak fedezetet kell nyújtaniok a hatékonyan működő gázszolgáltatók és -értékesítők indokolt költségeire és nyereségére. Úgy vélem, hogy a hatékonyan működő vállalkozások költségmegtérülése és nyereségtermelő képességének biztosítása mindnyájunk számára egyértelmű.
Hat képviselőtársam közös módosító javaslata az enyémnél még részletesebben szabályozza az árképzés módját, ez utóbbival a bizottságok és az előterjesztő is egyetért, így kérem, hogy támogassuk a 30. § ilyen értelmű módosítását és pontosítását.
E kérdéskörhöz csatlakozik a következő módosító indítványom is, mely törvényben kívánná deklarálni azt, hogy az érvényes ártörvény, az 1990. évi LXXXVII. törvény földgázra vonatkozó rendelkezései legkésőbb 1995. december 31-én hatályukat vesztik. E szakaszra megítélésem szerint a gázszolgáltató társaságok bővülő tulajdonosi körének, az önkormányzatok, a bel- és külföldi befektetők megnyugtatása érdekében van szükség. A befektetőnek hinnie kell ugyanis abban, hogy a gázszolgáltatás eredményes gazdasági tevékenységgé válhat.
Az áremelés, a tarifarendezés szükségessége, úgy érzem, ma már mindenki számára nyilvánvaló, nézetkülönbség csak az időpontban és a megoldás módjában van. Egyesek a gázárak több lépcsőben történő fokozatos emelése mellett törnek lándzsát, mások szerint érdemi kompenzációt alkalmazva minél előbb, akár most is be lehetne vezetni a gázárak emelését. Ismerek olyan árjavaslatot, amely jelentős kompenzáció mellett természetesen, de azonnal, a lakosság komoly megrázkódtatása nélkül bevezethető lenne.
A következő módosító javaslatom szerint a műszaki biztonsági felügyeletről szóló 31. szakasz egy új (4) bekezdéssel egészülne ki. Ennek lényege, hogy a miniszternek rendeletben kell intézkednie a gázellátó rendszer műszaki biztonsági követelményeiről, valamint hogy a követelmények meghatározásában célszerű együttműködnie a gázipar tudományos és társadalmi, gazdasági, szakmai szervezeteivel.
A javaslat első fele feltehetően egy véletlen tévedés vagy szerkesztési hiba korrekciója. Ugyanis lehetetlen, hogy a törvény ne intézkedjék a műszaki biztonsági követelményrendszerről.
A javaslat második fele az iparág korszerűsítésével kapcsolatos számos előírást, a rendelet megalkotását, az Európai Unió előírásaihoz történő hasonulást kívánja gyorsítani a szakmai társadalmi szervezetek bevonásával.
(18.40)
Ez egyben a költségvetés kímélése, nagy létszámú állami szervezet létrehozásának elkerülése szempontjából is fontos intézkedés.
Javaslatomat sem az előterjesztő, sem a bizottságok nem támogatják. Meggyőződésem azonban, hogy javaslatom elutasítása hiba, mert korszerű előírásrendszer léte a gázszolgáltatásban nélkülözhetetlen, ezért kérem támogatásukat.
Végül utolsó módosításom a törvényjavaslat 33.§-át érinti úgy, hogy a törvény hatálybalépése előtt létesített, de a gázszolgáltatónak át nem adott vezetékrendszert adásvétel vagy részvényátadás helyett a gázszolgáltatónak a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény módosításáról intézkedő 1993. évi LXXXVII. törvény előírásainak megfelelően kelljen tulajdonába venni.
Javaslatom indoka elsősorban az, hogy az 1969. évi gáztörvény közelmúltban végrehajtott módosítása, a részleges kárpótlási jellegű részvényátadás az önkormányzatok és a polgárok szinte egyöntetű helyeslésével találkozott. Ezért nem tartjuk indokoltnak, hogy a korábban érvényes törvényt be nem tartó önkormányzatok a törvényt minden vonatkozásban betartókhoz képest lényegesen kedvezőbb elbírálásban részesüljenek. Igazságérzetünk a múlt következetes kezelését kívánja, ami jelen esetben 58%-ig terjedő részvényátadást jelent.
Érzékelve e kérdéskör fontosságát, hozzám hasonlóan több képviselőtársunk is megkísérelte módosító javaslatával e nem jelentéktelen, becslésem szerint ma 3-4 milliárd Ft értékű vagyon sorsának tisztességes rendezését. A bizottságok és az előterjesztő a kérdés látszólagos megoldásaként a vonatkozó bekezdés elhagyását javasolják. Úgy vélem, ez struccpolitika, és méltatlan megoldás lenne számunkra. Ezért javasolom saját, 14425-ös számú, majd dr. Vékony Miklós képviselőtársam 14689-es számú javaslatának elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
