SZALAY GÁBOR, a gazdasági bizottság előadója:
SZALAY GÁBOR, a gazdasági bizottság előadója:
SZALAY GÁBOR, a gazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gázszolgáltatásról szóló törvényjavaslathoz közel 200 képviselői módosító indítvány érkezett, és ezeket mind az energetikai albizottság, mind a gazdasági bizottság részletes, tartalmas és érdemi vitában alaposan megtárgyalta.
Ezen viták eredményeként a benyújtott törvényjavaslat némely vonatkozásában alapvetően, koncepcionálisan megváltozott. A változások egynémelyike a gázszolgáltatók eddigi monopolhelyzetét rongálja, legalábbis gyengíti, míg mások az eredetileg erősen etatista alapállású törvényjavaslatot tették egy kissé piackomformabbá, oldottabbá, de úgy, hogy közben az állam ellátási felelősségének elvét megtartottuk. Ez a parlamenti "fazonigazítás" úgy érzem, előnyére változtatta meg a törvényjavaslatot. Jó pár esetben a gazdasági bizottság az egyes képviselői módosító indítványok egyes elemeiből gyúrta össze a végül a tárca által is elfogadhatónak ítélt megoldást.
A következőkben tájékoztatást szeretnék adni arról, hogy a benyújtott törvényjavaslat miként változott meg, legalábbis a gazdasági bizottság milyen változásokat javasol elfogadásra az Országgyűlésnek.
(18.20)
Legelőször azt a hat kérdéskört vetném fel, amely érzésem szerint koncepcionálisan, de legalábbis lényegében változtatott az előterjesztők elképzelésén. A leglényegesebbként kiemelném, hogy sikerült árfejezetet adnunk annak a törvényjavaslatnak, amelynek legnagyobb hiányossága éppen az volt, hogy tulajdonképpen ezt az igen lényeges pontot, az árfejezetet változatlanul hagyta volna az eddigiekhez képest, átörökítette volna azt az árképzési módot, ami eddig is érvényben volt.
Tehát az új árfejezetnek az a lényege, hogy tulajdonképpen 1996. december 31-ig kell kialakulnia az indokolt befektetéseket és a tartós működéshez szükséges nyereséget egyaránt tartalmazó árszintnek, valamint hogy ugyanezen időponttól kezdődően a Magyar Energiahivatal venné át az ipari és kereskedelmi miniszter ármegállapító hatáskörét, melyet a fogyasztói érdek-képviseleti szervekkel folytatott egyeztetések eredményeinek figyelembevételével gyakorolna.
A következő lényeges pont, hogy a Magyar Energiahivatal jogállásában lényeges változás történt, pontosabban lényeges változást javaslunk elfogadásra az Országgyűlésnek. Röviden arról van szó, hogy a Magyar Energiahivatalt kihúznánk az ipari és kereskedelmi miniszter felügyelete alól, és azt áttolnánk a Kormány felügyelete alá. Ebből következően a Magyar Energiahivatal elnökét és két igazgatóját is a miniszterelnök nevezné ki, és nem az ipari és kereskedelmi miniszter, továbbá a Magyar Energiahivatal elnöke évente lenne köteles beszámolni a hivatal tevékenységéről az Országgyűlésnek vagy az Országgyűlés illetékes bizottságának.
A harmadik lényeges változás, hogy az eredeti koncepcióval szemben olyan rendelkezés került a törvényjavaslatba, miszerint – bár a gázszolgáltató vezetékeket biztonsági okokból csak gázszolgáltató társaság üzemeltetheti, de ilyen vezetéket bárki létesíthet, és ilyen vezeték bárkinek a tulajdonában is lehet.
További jelentős változást jelent, hogy a Magyar Energiahivatal és nem a minisztérium lenne az a szerv, amely az úgynevezett hálózatfejlesztési hozzájárulás megfizetését előírhatja, a hálózatfejlesztési hozzájárulás mértékét megszabhatja. Ugyancsak alapvető azon elv beépítése a törvénybe, hogy nemcsak a gázszolgáltatót, de az őt kiszolgáló gázértékesítőt is szerződéskötési kötelezettség terhelné a közüzemi szolgáltatás keretén belül. Ennek az elvnek a kimondása nélkül ugyanis a levegőben lóg az állam ellátási kötelezettsége is, hiszen hiányozna egy igen fontos láncszem, a gázszolgáltató ellátási kötelezettsége mellől a gázértékesítő ellátási kötelezettsége.
Lényeges változást jelent az is, hogy a korlátozási sorrend megállapításának hatáskörét a gázszolgáltatótól oda telepítettük, ahová az valóban való, a Magyar Energiahivatalhoz, hisz ez a feladat közhatalmi jogosítványokat igényel, és igen furcsa lenne, különösen, miután majd a gázszolgáltató vállalatok privatizálásra kerülnek, hogy, mondjuk, egy privatizált gázszolgáltató szabhatná meg adott esetben a korlátozás sorrendjét.
Ha nem is jelentenek koncepcionális változást, de feltétlenül kiemelendők a gazdasági bizottság által elfogadott és támogatott módosító indítványok sorából azok, amelyekkel megadtuk a gáz-közüzemi szolgáltatás fogalmi meghatározását, illetőleg pontosítottuk a gáz értékesítését. Bevezettük a legkisebb költség elvét, s rögzítettük, hogy a fogyasztói érdek-képviseleti szervek a tevékenységükhöz szükséges minden adatot és információt meg kell, hogy kapjanak. Pontosítottuk, hogy a gázszolgáltatói engedély kiadásának feltétele az engedélyes gázforrás-biztosítási kötelezettség vállalása.
Rögzítettük, hogy minden fogyasztói korlátozás elrendelésének indokoltságát a Magyar Energiahivatal utólag kivizsgálni lesz köteles.
Végül tájékoztatást szeretnék adni három olyan kérdéskörről, melyhez bár lényegi módosító indítványok érkeztek, de a gazdasági bizottság konszenzussal az eredeti változatot, tehát az előterjesztők által benyújtottat, a törvényjavaslatban foglaltakat támogatta.
Többen javasolták, hogy a fogalmi meghatározások köréből töröljük a természetes monopólium fogalmát. A gazdasági bizottság azonban konszenzussal úgy döntött, hogy a természetes monopólium van, létezik és adott, tehát nem a törvény hozza létre, nem a törvényjavaslat teremti meg, ez azt csak leírja, definiálja. Ezért léte a fogalmi meghatározások körében nem felesleges.
Voltak továbbá, akik arra tettek javaslatot, hogy ne adjunk külön jogosítványt a Magyar Energiahivatalnak szétválási, összeolvadási, tehát fuzionálási esetekben, illetve ne adjunk a Magyar Energiahivatalnak jóváhagyói jogosítványt alaptőke leszállításakor. Magyarul: arra tettek javaslatot, hogy a törvényjavaslat 12. §-át hagyjuk el.
A gazdasági bizottság azonban úgy gondolta, hogy mindezen javaslatok nem helyénvalóak, hiszen az engedélyes gazdálkodószervezetre igenis kell, hogy az érvényben lévő társasági törvényen és érvényes versenytörvényen túlmenően megjelenítsük a Magyar Energiahivatal speciális szabályozói jogkörét, hiszen esetünkben nem versenyszféráról van szó. Ezért indokolt többlet-követelmény állítása, vagyis a Magyar Energiahivatal ilyen speciális jogkörökkel történő felruházása. Enélkül ugyanis veszélyes mértékű tökekivonás lenne megvalósítható a gázszolgáltató társaságokból.
Sokan vitatták a Magyar Energiahivatal fogyasztóvédelmi – vagy ahogy végül is mi javasoljuk; a törvény fogyasztói érdekvédelmi szerepkörről beszélt, a gazdasági bizottság végül is fogyasztóvédelmi szerepkört fogadott el mint definíciót – feladatkörének jogos és ésszerű voltát. A gazdasági bizottság végül is konszenzussal úgy döntött, hogy helyénvalóbb a törvényjavaslatban előírt fogyasztóvédelmi rendszer elfogadása, illetve kialakítása, ugyanis azt kell látni, hogy itt tulajdonképpen egy háromlépcsős rendszerről van szó, ahol első lépcsőben a fogyasztói érdekképviseletek egyeztetnek a gázszolgáltató vállalatokkal. Amennyiben nem sikerül megegyezésre jutniuk, akkor lép be a Magyar Energiahivatal fogyasztóvédelmi szerepköre, és ezen szerepkörében valóban a fogyasztók védelmére tud kelni, és meg tudja őket védeni esetleg a gázszolgáltató túlsúlyos gazdasági fölényétől.
(18.30)
Ugyanakkor ha ezen második lépcsőben sem sikerülne elfogadható megoldást, a fogyasztói érdekek megfelelő védelmét kialakítani, akkor harmadik lépcsőként még mindig hátra van a bírósági szint, minthogy bírósági perorvoslatra van lehetőség a törvényjavaslatban vázolt érdekképviseleti rendszer értelmében.
Mi tehát úgy gondoltuk a gazdasági bizottságban, hogy az előterjesztő által a Magyar Energiahivatalhoz telepíteni tervezett fogyasztóvédelmi szerepkör helyénvaló, és hasznosnak bizonyulhat. Természetesen hozzáteszem, hogy épp a Magyar Energiahivatalnak ezen feladatköre tette szükségessé azt, hogy a Magyar Energiahivatal felügyeletét kivegyük az ipari és kereskedelmi minisztertől, és áttelepítsük a Kormányhoz.
Ezen módosítások a gazdasági bizottság reményei szerint nagyban javítják a meghozandó gáztörvény minőségét, miáltal megteremtődhet az a jogi biztonság, melyre a gázszolgáltatói iparág sikeres és gazdaságos privatizációjához oly nagy szükség van.
Ezért csak biztatni tudom képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslat határozathozatala során fogadják el a gazdasági bizottság által támogatott módosító indítványokat. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps.)
