SZALAY GÁBOR (SZDSZ)
SZALAY GÁBOR (SZDSZ)
SZALAY GÁBOR (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudom, hogy ezen a csendes kései órán Deme képviselőtársunk kissé – elnézést – monoton előadása felkeltette-e tulajdonképpen azt az érdeklődést, amit ez a felszólalás megérdemel. Én nem kívánok az általa előadottakkal érdemben vitatkozni, hiszen az általa elmondottak nagy részének az ég adta egy világon semmi köze nem volt az előttünk lévő törvényjavaslathoz. Nem kívánok tehát érdemben vitatkozni az általa elmondottakkal, azt azonban szeretném megjegyezni, hogy gyalázatosnak tartom azt a módszert, hogy országgyűlési képviselő, felhasználva a lehetőségét, a pozícióját, a gyanúsítások és a vádak olyan tárházát, tonnányi szerelvényét zúdítja olyan kívülállókra, akik védekezni nem tudnak, hisz nem mondhatják el ugyanakkor azt, hogy ugyanerről a dologról mit gondolnak.
Azt hiszem, a magyar energetika minden szereplőjét – és nemcsak a vezérkarát, hanem a közkatonáit is – egységesen talpig kommunistának, a múltból hatalomátmentőnek, MSZMP-s ittmaradt kövületnek, törvénytelen szereplőknek tartani olyan sértés és olyan igazságtalanság, ami minden jóérzésű embert csak fel tud háborítani.
Ezért én kikérem a magyar energetikában dolgozó minden vezető és minden beosztott nevében mindazt, amit Deme Zoltán az előbb elmondott, összehordott. Nem hiszem, hogy például az ipari minisztert nekem kellene megvédenem; azt sem hiszem, hogy Deme Zoltán Monopoly-társát, Szűcs államtitkár-helyettes urat – aki éppen az általa leginkább korholt IKM energiaellátási főosztályának a főnöke – nekem kellene megvédenem. Én mindössze hangot kívánok adni annak, hogy ezt a módszert elfogadhatatlannak tartom, elítélem, és nagyon szégyellem, hogy magyar parlamenti képviselő így visszaélhet, így vissza tud élni a pozíciójával.
Ezen túlmenően tulajdonképpen nem is igen van kedvem foglalkozni azzal, amivel eredetileg szerettem volna…
A beadott módosító indítványaim egyik részét a bizottságok és az előterjesztő támogatta – azokkal azért nem kívánok foglalkozni –, más részüket én magam visszavontam, harmadik részüket a gazdasági bizottság építette be más képviselői módosító indítványokkal együtt a gazdasági bizottsági módosító indítványba.
Összesen két módosító indítványomról szeretnék itt – tulajdonképpen figyelemfelkeltés céljából – beszámolni, és kérni a tisztelt képviselőházat, a tisztelt Országgyűlést, hogy a határozathozatal idején majd ezt a két módosító indítványomat szíveskedjék támogatni.
Az egyik módosító indítványomnak előtörténete van a magyar energiapolitikában: hosszasan vitatkoztunk arról – a bizottságban és itt, a Parlamentben is –, hogyan lehetne az ország földgázellátását biztonságosabbá tenni, hiszen tudjuk jól, hogy saját forrásaink szűkűlnek, ugyanakkor energiapolitikánk főszereplőjévé a földgázt kívánjuk tenni. Nos, akkor hosszas viták után elfogadtuk – és ez a magyar energiapolitikába befoglalásra is került –, hogy a jövőben mindazoktól, akik a magyar gázszolgáltatók privatizációjában részt kívánnak venni, megköveteljük, hogy ajánlattételükkor biztosítékát adják annak, hogy a forrást is hozzák magukkal, azaz forrásbiztosítási garanciát építenek be ajánlatukba. Ez a nagyon lényeges követelmény tehát beépült a magyar energiapolitikába.
Úgy gondoljuk, alapvető lenne az, hogy akkor már a szakmai törvényben – tehát a gázszolgáltatásról szóló törvényben is megjelenjék ugyanez a biztosíték. Ezért észleltem csodálkozva, hogy az eredeti törvényjavaslatban minderről nem esett szó, noha – érdekes módon – az indoklásban megjelent. Magában a törvényjavaslat szövegében tehát nem, csak az indoklásban jelent meg, hogy forrásbiztosítást kell várni és megkövetelni a gázszolgáltatók privatizációjában részt vevőktől.
Az én módosító indítványom tehát arról szól, hogy a Magyar Energiahivatal csak olyan engedélykérelem benyújtójának adjon – vagy adhasson – ki engedélyt, amely nemcsak pénzügyi-gazdasági szempontból, hanem ugyanakkor gázforrás-biztosítási szempontból is alkalmasnak minősíthető. Úgy gondolom, hogy az előbb elmondottak okán ez abszolút ésszerű, de mondok még mindehhez indoklásul valamit:
Itt van előttem a Mol Részvénytársaság előrejelzése a magyar gáztermelés várható alakulásáról 1993 és 2010 között. Jól látható, hogy a hazai gáztermelés a jelenlegi 5 milliárd m3-ről 2010-ig a mostani egyötöd részére esik vissza, azaz 1 milliárd m3-re. Ugyanakkor itt van előttem ugyancsak a Mol Részvénytársaság kimutatása, hogy ugyanezen időszakban hogyan alakul a földgázfogyasztók száma. Ebből az látható jól, hogy fordított irányú a fejlődés, tehát a földgázfogyasztók száma jelentősen növekedni fog. Ez tehát azt indokolja, hogy valóban előírjuk ebben a törvényjavaslatban a forrásbiztosítás kötelezettségét.
Ezért meglepő: annak ellenére, hogy a gazdasági bizottság támogatta ezt a javaslatomat, az előterjesztő képviselője is támogatta, az alkotmányügyi bizottság nem támogatja, elvetette.
(19.20)
Nem tudom milyen meggondolásból, azt hiszem, valami félreértés okán.
A másik módosító indítványom, amit szeretnék a tisztelt képviselők figyelmébe ajánlani, és amivel kapcsolatban szeretném a támogatásukat kérni, hogy beadtam egy olyan indítványt, amelynek az a lényege, hogy a Magyar Energiahivatal legyen kötelezve, hogy átadja a fogyasztók érdek-képviseleti szervezeteinek mindazon adatokat és információkat, melyek az engedélyes tevékenységével és ugyanakkor a fogyasztói érdekekkel egyaránt kapcsolatosak. Ez a fogyasztói érdekképviseletek érdemi, tényleges munkájához elengedhetetlen, és enélkül tulajdonképpen a saját felvállalt kötelezettségüknek nem tudnának eleget tenni. Épp ezért ismét azt kell megállapítanom, hogy egyszerűen nem értem, hogy az alkotmányügyi bizottság miért nem támogatta ezt a módosító indítványomat ugyanakkor, amikor a gazdasági bizottság is, az önkormányzati bizottság is és az előterjesztő képviselője is támogatta.
Egyetlen képviselői módosító indítvány lényegét szeretném még kiemelni – ezt megemlítettem ugyan gazdasági bizottsági előadóként is, és ráadásul nem is a saját módosító indítványomról van szó, hanem Vékony Miklós MDF-es képviselőtársam javaslata alapján a gazdasági bizottság által véglegesített vagy megfogalmazott módosító indítványról. S ez talán a leginkább monopóliumromboló indítvány a törvényjavaslathoz érkezett összes módosító indítvány közül. Ennek az a lényege – és nagyon lényeges, hogy ez benne maradjon, és nagyon kérem minden képviselőtársamat, hogy támogassa ezt a módosító indítványt –, hogy gázelosztó vezetéket bárki létesíthet, bárki tarthat a tulajdonában, de ugyanakkor csak gázszolgáltató üzemeltethet. Azt hiszem, ez alapvetően lényeges annak a helyzetnek az oldásához is, amit egyébként Deme képviselőtársam említett, tán nem éppen a legmegfelelőbb módon.
Ezzel a módosító indítvánnyal van összefüggésben még az a módosító indítványom is, mellyel – legalábbis bizottsági szinten – sikerült elérni, hogy a törvényjavaslatból kikerüljön egy alkotmányellenes bekezdés, méghozzá az a bekezdés, ami szerint a törvényjavaslat kötelezni akarta a gázszolgáltatókat, hogy a mások által létesített és mások tulajdonában lévő gázvezetékeket két éven belül saját tulajdonba vegye át. Ugye, ez egy abszurd elképzelés, valakit arra kötelezni, hogy egy harmadik fél tulajdonában lévő bármit záros határidőn belül megvásároljon. Ez a módosító indítvány – amit a gazdasági bizottság öntött végleges formába – szintén nagyon lényeges, és öszszefügg a meglevő monopolhelyzetek oldásával. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
