SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Mint arra ön is utalt, a rák-hegyi II. számú vízakna és létesítményeinek átadása a Dunántúli Regionális Vízmű Részvénytársasághoz valóban a lakossági ivóvízdíj csökkentését eredményezte a térségben. Az említett szervezeti változtatás következtében a vízátadás díja a múlt évihez képest köbméterenként 13%-kal, azaz 4 Ft-tal csökkent akkor, amikor az az országban egyébként valamennyi területen emelkedő tendenciát mutatott.
Arra a kérdésre, hogy a lánckereskedelem szereplőinek a kilépése hogyan és mikor jelenik meg a lakossági vízdíjakban, azt kell mondanom, hogy az összefüggés nem ilyen egyértelmű. A lakossági vízdíjak mérséklését a jelenlegi költségviszonyok között elsősorban a költségvetési támogatás teszi lehetővé. Fejér megyében a vízdíj 94-ben köbméterenként 68 Ft-ra emelkedik. Az ez évi költségvetési törvényben megállapított másfél milliárd forint támogatás csak arra ad módot, hogy az áfa nélküli vízdíjat 60 Ft-ra mérsékelje. A lakosság által fizetendő díj csak akkor csökkenhet tovább, ha a vízátadási díjak mérséklődése 60 Ft alá vinné a Fejérvíz szolgáltatásának költségét. Ennek eléréséhez – tekintettel arra, hogy a szóban forgó esetben az átvett víz az összes értékesítés mintegy 60%-át teszi ki – a vízátadási díjat több mint 10 Ft-tal kellene csökkenteni. Erre 1994-ben reális lehetőség nincsen.
Megjegyzem, hogy a Fejérvíz szolgáltatási díjának nagyságát nemcsak a vízátadási díj mértékének alakulása határozza meg, hanem célszerű lenne, ha az önkormányzat is élne a szolgáltató díjkalkulációjának felülvizsgálatával.
Ami a vízkitermelés költségeinek hosszabb távon várható alakulását illeti, abban viszont nem az játssza az elsődleges szerepet, hogy ki a tulajdonos, hanem – mint a képviselő úr is említette – a karsztvízszint felengedésének, illetve a bányajáratok kitisztításának költségvonzata. E tekintetben kétirányú tendenciával lehet számolni. Egyrészt a felmerülő többletberuházási költségek a vízdíjnövelés irányába hatnak, másrészt pedig a gazdaságosabb kitermelés díjcsökkentő tényezőként jelenik meg. Arra vonatkozóan, hogy ezek együttes hatása pontosan mit eredményez, még nem rendelkezhetünk számszerű adatokkal. A karsztvíz felengedésével kapcsolatos műszaki feladatok kidolgozása jelenleg még csak folyamatban van. A beruházással kapcsolatos költségmegosztás csak az előbbiek elvégzése után határozható meg. Az pedig, hogy ez a lakossági díjakat milyen mértékben érinti, ma még nem becsülhető.
Végezetül válaszolok képviselő úr azon kérdésére, hogy látok-e lehetőséget arra, hogy a regionális vízmű az önkormányzati közös vízművállalattal együtt olcsóbban és ésszerűbben szolgáltasson vizet Fejér megyében. Mind az önkormányzati, mind a koncessziós törvény tág teret biztosít a vízszolgáltatásban részt vevőknek abban, hogy – a lakosság díjait is figyelembe véve – megkeressék a működtetés leggazdaságosabb feltételeit. E törvények arra is lehetőséget nyújtanak, hogy egy-egy önkormányzat vagy önkormányzatok csoportja koncessziós pályázatokon keresztül történő versenyeztetéssel a legkedvezőbb ajánlatot nyújtó üzemeltetőt válassza.
Ez volna a válaszom. Köszönöm, hogy meghallgatták. (Taps.)
