SZABÓ LUKÁCS (MIÉP)
SZABÓ LUKÁCS (MIÉP)
SZABÓ LUKÁCS (MIÉP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elszomorító, hogy rövid időn belül immár másodízben kell szólnom a legelesettebb rétegek érdekében: a hadirokkantakról, hadiözvegyekről, hadiárvákról és a nyugati hadifoglyokról van szó.
Több mint egy évvel ezelőtt az úgynevezett harmadik kárpótlási törvény keretében nem gondoskodtunk az ő kárpótlásukról. Ezzel alkotmánysértést követtünk el. Úgy gondolom, ezt a Parlament is belátta, mert amikor egy évvel ezelőtt önálló képviselői indítványként kezdeményeztem az említett rétegek kárpótlását, a Parlament 90%-a alkalmasnak tartotta – sőt szükségesnek – a kezdeményezésemet, hogy a Parlament napirendjére felszavazza. Mondom, 90% tartotta alkalmasnak ezt a kérdést. Ebből viszont az következik, hogy 10% nem akarta.
Egy év eltelt, és úgy tűnik, hogy a 10%, ez a törpe kisebbség, megbénítja e kérdésben a Parlament munkáját. Ugyanis azok a bizottságok, amelyeknek ez a kérdés ki lett adva tárgyalásra, meg is tárgyalták. Dicsérőleg külön szeretném megemlíteni az emberi jogi bizottság munkáját, amely már egy évvel ezelőtt megvitatta ezt a kérdést, és támogatólag a Ház elé terjesztette. Végre-valahára az alkotmányügyi bizottság is meghozta a maga döntését.
Viszont magyarázatra szorul – és elsősorban az említett elesettek előtt szorul magyarázatra –, hogy az elnök urat akadályozta-e valami abban, hogy a Házszabály szerint járjon el, mert hogy egészen az elmúlt hétig ezt a kérdést nem adta ki tárgyalásra a költségvetési bizottságnak, holott minden olyan kérdést ki kell adni a költségvetési bizottságnak, ami a költségvetést érintheti. Márpedig a hadirokkantak, a hadiözvegyek, a hadiárvák és a nyugati hadifoglyok kárpótlása nyilvánvalóan érinti a költségvetést is.
Nem tudom, hogy elnök úr követte-e el a mulasztást, vagy a költségvetési bizottság elnöke, Soós Károly Attila volt az, aki egy éven keresztül elmulasztotta, súlyos kötelezettségszegéssel, e kérdés megtárgyalását.
(10.20)
Most, egy hete, végre a napirendjére tűzte a költségvetési bizottság is. Nem kaptam magyarázatot rá, hogy ezt a súlyos mulasztást ezzel az elesett réteggel szemben ki követte el.
Ekkor viszont újabb akadály gördült a törvény végszavazása elé, ugyanis volt egy ember, aki a hiányos, az általános iskolában megszerezhető történelmi ismereteit ezen a bizottsági ülésen kívánta kiegészíteni. Ezenkívül ugyanez az ember – ki kell mondani: Seszták László úr – példátlan ismeretszegénységben szenvedett a már meghozott harmadik kárpótlási törvénnyel kapcsolatban is, és felkérte az Igazságügyi Minisztériumot, hogy a szükséges információkat – amelyekkel különben az egész Parlament rendelkezik – két héten belül bocsátaná rendelkezésére. Most ott tartunk, hogy az Igazságügyi Minisztérium erre ígéretet tett.
Ezenkívül Für Lajos mint a hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek legfőbb támogatója ígéretet tett rá, hogy ha szükséges – mivel ő amúgy is támogatólag lép fel a törvény meghozásával kapcsolatban – történelemórát is tart a fel nem világosult bizottsági tag képviselőtársaink előtt.
Gondolom, az Igazságügyi Minisztérium is ígéretet tehet rá, hogy ezen a héten a Seszták úr számára oly szükséges információkat a bizottság rendelkezésére bocsátja.
Mindezen esetek együttes megléte esetén, úgy gondolom, ha elnök úr is támogatja, akkor jövő héten a határozathozatalra sor kerülhet. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a jobb oldalon.)
