DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER előterjesztő: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nem a képviselőcsoportom nevében, hanem az előterjesztő jogán szeretnék néhány észrevételt tenni Salamon képviselő úr felszólalására, hiszen ebben a felszólalásban több olyan megjegyzés is elhangzott, amely nem maradhat reagálás nélkül a Ház falai között, nem tehetünk úgy, mintha ez nem történt volna meg.
Itt szeretném jelezni, meglehetősen sajátosnak tartom azt a munkamegosztást, hogy általában az Országgyűlés képviselőcsoportjai a hatpárti egyeztetésben azzal az igénnyel vettek részt, hogy kompetens delegátusokat küldenek, és ezek a delegátusok a frakciójuk álláspontját közvetítik, illetőleg visszafelé: közvetítik a hatpárti egyeztetés álláspontját a saját frakciójuknak. Ezt azért szeretném elmondani, mert minden frakcióban felmerült több tucat ötlet a Házszabállyal kapcsolatban, amely ötletek megvitatására a hatpárti tárgyaláson részt vevő delegátusok voltak hivatottak. Több frakció - konkrétan frakcióülésen is - hosszan megvitatta a Házszabállyal kapcsolatos álláspontokat.
Ezt azért kell elmondanom, mert Salamon László itt elhangzott hozzászólásának és írásban a bizottsághoz eljuttatott észrevételeinek nagy részéről is igaz az, hogy ezeknek az észrevételeknek nagyon nagy hányada felvetődött a hatpárti egyeztetésen, megvitattuk, végigbeszéltük minden elemét - és nem az általa javasolt megoldást fogadtuk el, megfelelő érvekkel. Most úgy feltüntetni ezeket az észrevételeket, mintha nem lettek volna vele szemben érdemi érvek, azt én elég sajátosnak tartom. Még egyszer, aki ezt a felszólalást hallotta, az arra következtethetett, hogy itt a hatpárti tárgyalások során egy sor kérdést nem fontoltunk meg kellően és nem is foglalkoztunk vele, holott foglalkoztunk már a nyár elején a Salamon úr által felvetett kérdések nagyon nagy részével, és ezeket el is vetettük megfelelő indokolással. Más részével a hét eleji hatpárti egyeztetésen foglalkoztunk három órán keresztül, s indítványainak nagyon nagy részét el is fogadtuk.
Ízlésesebbnek tartottam volna - lehet, hogy ez a kifejezés nem jó, elnézést, hogy nem jön más a számra -, ha reagált volna a képviselő úr arra, hogy az általa most felvetett indítványok nagy részét a hatpárti tárgyalás egy szó vita nélkül elfogadta, méltányolta, helyesnek tartotta. Voltak olyan indítványok, amik már a megelőző héten - például Torgyán képviselő úr javaslatára - elfogadást nyertek minden vita nélkül. Tehát nem kellett volna úgy döngetni azt az ajtót, ami nyitva van.
Az alkotmányelleneség vádja azonban olyan vád, amiről érdemben is kell szólni, tehát a hatpárti egyeztetés, illetve a munkakapcsolat normalizálásának hiányán túl is. Megjegyzem egyébként, hogy erre a hatpárti egyeztetésre Salamon Lászlót is meghívtuk, aki nem tudott eljönni, ennek ellenére a levele alapján, mondom, órákig vitattuk az észrevételeit, sok ponton elfogadva azokat.
Három ponton említette alkotmányellenesnek a Házszabály tervezetét. Az első pont - ez fontossági sorrend - úgy hangzik, mivel az alkotmány szerint az Országgyűlés határozatait a jelen lévő képviselők több mint felének szavazatával hozza - kivéve ahol az alkotmány kivételt tesz és kétharmadot rendel el -, ezért az általa megemlített néhány passzus szerinte alkotmányellenes.
Nos, szeretném a képviselő urat tájékoztatni, hogy a magyar jogrendben több alkotmányellenes törvény van, mert az alkotmány kifejezett előírása ellenére az előző parlament által meghozott törvények kétharmados döntést követelnek meg. Egyébként a képviselői kézikönyvben hozzáférhető, hogy melyek ezek az alkotmányos felhatalmazás nélkül kétharmadot előíró törvények.
(18.00)
Egy valamit azonban el kellene dönteni, képviselő úr. El kellene dönteni azt, hogy akarják-e Önök, hogy az ellenzéki pozíciót méltányolja a Házszabály vagy sem. Ha akarják, hogy a Házszabály méltányolja, akkor fogadjuk el azt, hogy a Ház belső működésében, saját működési szabályaira, nem az állampolgárokra nézve kötelező érvénnyel, hanem saját belső működési normáiban bizonyos kérdéseket nem a képviselők több mint felének szavazatával, hanem például mint a vizsgálóbizottságnál, a politikai vitánál, a képviselők egyötödének javaslatával döntenek el. Ha számonkéri az alkotmányos passzust, akkor ezeknél a kifejezetten az ellenzék számára kedvező döntéseknél is számon kellene kérni, hogy ezeknél miért nem az abszolút többség dönt? Miért 80 százalékkal dönt a Ház a kivételes eljárásról, amikor egyszerű többséggel is eldönthetné, az MSZP önmagában is eldönthetné azt, hogy kivételes eljárással tárgyal-e valamit. Ha ez így lenne, ezzel kapcsolatban Ön biztos felállna és azt mondaná, hogy a demokrácia sérül, hiszen a bizottsághoz kerül minden döntési kompetencia és itt, a parlamentben csak nagyon korlátozottan folytatható le mondjuk az oktatási törvény vagy bármi más vitája.
Tehát itt el kellene dönteni, hogy melyik logikát követjük. Az, hogy mindenhol megköveteljük az 50 százalékos döntést, az a mostani kormánypárti többségnek kedvezőbb lenne. Mi azt mondtuk, hogy ettől eltekintünk, és még egyszer mondom: a belső működés szabályaira az ellenzék számára kedvező szabályokat fogadunk el. Megjegyzem, Ön volt az alkotmányügyi bizottság elnöke akkor, amikor az előző parlament a kivételes eljárás szabályait elfogadta, és akkor a Ház alkotmányos felhatalmazás nélkül fogadott el egy kétharmados szabályt a kivételes eljárásra.
Szerintem ez a Ház belső működésében állapíthat meg olyan szabályokat, hogy eltér ettől a passzustól. Még egyszer mondom: nem törvényt, nem az állampolgárok számára kötelező normákat fogad el a kisebbség, hanem a Ház belső szabályainál a kisebbség döntése is elegendő.
Ugyanez a helyzet a politikai nyilatkozatnál. A politikai nyilatkozatnál a kétharmados szabály azt mondja ki, hogy a politikai nyilatkozat ne a többségi parlamenti frakciók nyilatkozata legyen, tehát a parlamenti többség - mondjuk a jelenlegi helyzetben az MSZP és az SZDSZ - ne adhasson ki egy saját ízlése szerinti politikai nyilatkozatot mint országgyűlési nyilatkozatot. A politikai nyilatkozat tükrözze azt, hogy nemcsak az 50 százalékos többség véleményét, hanem annál nagyobb többség véleményét képviseli.
Ez az én személyes ízlésemmel bizonyos értelemben ellentétes, azt hiszem, ezzel csak rendkívül ritkán kell élni; politikai nyilatkozatban foglalhat állást az Országgyűlés valamilyen nagy horderejű nemzetközi eseményről, de ez ne a többségi frakciók álláspontja legyen. Szerintem mivel a politikai nyilatkozat állampolgárokat nem köt, az alkotmányellenesség aggálya egyszerűen értelmetlen. Ugyanígy értelmetlen a "döntési javaslat" elnevezés, ami egy belső technikai elnevezés; az alkotmányos szabályokat, az állampolgárok jogait, kötelességeit semmilyen értelemben nem köti az, hogy milyen technikai gyűjtőnevet használ az Országgyűlés a különböző döntést igénylő javaslatainak megnevezésére. Ez ízlés dolga, van akinek tetszik, van akinek nem tetszik, a magyar közjog tele van olyan kifejezésekkel, amiről így vitát lehet indítani.
Tehát azt hiszem, az egész Házszabály megalkotásának módjával jobban harmóniában állt volna az, ha mindezeket a kérdéseket a hatpárti vitában tesszük fel és mindezeket a vitákat ott tisztázzuk vagy saját frakcióüléseken, ugyanis ezek, azt gondolom, bizonyos értelemben alkotmányjogi vagy közjogi alapkérdések, amelyekkel most már nem ildomos több mint 40 perce az Országgyűlés plénumát terhelni. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon. - Dr. Salamon László jelentkezik.)
