KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoport részéről: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magamhoz térve a Szabó Iván képviselőtársam bejelentése által okozott meglepetésemből (Derültség.), megkezdem beszédemet. (Taps.)
A választások második fordulója után, amikor a Szabad Demokraták Szövetsége felkérést kapott a Magyar Szocialista Párttól arra, hogy kezdjen koalíciós tárgyalásokat, számunkra az volt a kérdés, hogy az ország adott helyzetében és a kialakult politikai viszonyok mellett kitérhetünk-e a felkérés elől, vagy vállalnunk kell a kormányzással együtt járó felelősséget. A Szabad Demokraták Szövetsége vezető testületei megvitatták a kérdést, és azzal adtak felhatalmazást a koalíciós tárgyalások lefolytatására, hogy a koalíciós megállapodásnak garantálnia kell a Magyarországon bekövetkezett változások folytatását.
1989-ben az ország meghatározó politikai erői egyetértettek abban, hogy Magyarország felemelkedésének, a fejlett országokhoz való felzárkózásának, a szabad nemzetek közösségéhez való csatlakozásának nincs más útja, mint a magántulajdonon alapuló, jóléti garanciákkal kiegészített piacgazdaság kiépítése; a hatalommegosztáson alapuló alkotmányos jogállam, a széles körű önkormányzatisággal megerősített többpárti demokrácia.
A választópolgárok az 1989. évi népszavazáson, az 1990. évi tavaszi országgyűlési és az 1990. évi őszi önkormányzati választásokon szavazatukkal erősítették meg a politikai erők döntését. És ha már a rendszerváltás kezdeteinél tartunk, akkor meg kell emlékeznünk az újra függetlenné vált Magyarország első miniszterelnökéről, az 1993-ban elhunyt Antall Józsefről. (Taps.)
Az 1990. évi választásokat követő négyéves ciklus során sok tekintetben megvalósultak azok a gazdasági és politikai rendszerbeli változások, amelyekben a politikai erők 1989-90-ben megegyeztek. Jelentősen előrehaladt a tulajdonviszonyok átalakulása, korszerűsödött a gazdaság szerkezete, megkezdődött, egyes területeken folytatódott a jogállam intézményeinek, valamint az önkormányzati rendszernek a kiépülése, megszületett a társulási szerződés az Európai Közösséggel.
A megkötött koalíciós megállapodás, valamint az ennek alapulvételével készült, önök előtt fekvő kormányprogram tanúbizonyságát adja annak, hogy a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége az 1989-ben megkezdett átalakulást kívánja folytatni, és vállalkozik a gazdasági és szociális válság leküzdésére. A kormány elkötelezi magát a magántulajdonon alapuló piacgazdaság, a szociálisan érzékeny állam, a hatalommegosztás, a parlamentáris demokrácia, a nemzeti függetlenség, a határon túli magyarság támogatása, az európai intézményekhez való csatlakozás mellett.
A kormányprogram bizonyítja, hogy megalapozatlanok voltak azok az állítások - nem tudom, miért használom a múlt időt: megalapozatlanok azok az állítások - és aggodalmak, amelyek azt mondták vagy sugallták, hogy itt bármilyen visszarendeződéstől kellene tartani.
Mindezek következtében a Szabad Demokraták Szövetsége azonosul a kormányprogrammal, vállalkozik a kormányprogram végrehajtásában való részvételre és vállalja a végrehajtással járó felelősséget is. A program szembenéz a gazdaságban kialakult kritikus helyzettel, vállalkozik a válság kezelésére, ugyanakkor egyértelmű továbblépést jelent a piacgazdaság kiépítésének irányába. Kiszámítható gazdasági feltételeket kívánunk teremteni a magánvállalkozások számára. Megszüntetjük a minimáladót - jól olvasta ki a programból Szabó Iván képviselőtársunk -, a kisvállalkozások esetében pedig valóban be kívánjuk vezetni az átalányadózást. Természetesen szakmai tévedés arra hivatkozni, hogy ez többszörös adóterhelést jelent. Nem jelent többletadó-terhelést, ezzel szemben jelentős adminisztrációcsökkenést, és ezzel a költségek csökkenését eredményezi.
(10.30)
Hitelgarancia-társaságok létrehozásával kívánjuk lehetővé tenni a megfelelő feltételek szerinti hitelhez jutást. A vállalkozások, vállalatok beruházásait adókedvezményekkel segítjük. Támogatni kívánjuk új munkahelyek létrejöttét.
A kormány a privatizáció folytatását, a folyamat gyorsítását irányozza elő. Ennek érdekében egységes privatizációs törvényt terjeszt az Országgyűlés elé, melyben meghatározza a privatizáció intézményeinek szervezeti rendszerét, az eljárások egyszerűsítését, szélesítve az alkalmazott privatizációs technikák körét. Mindeközben - ahogy az korábban már elhangzott - biztosítani kell a folyamatok nyíltságát, az Országgyűlésnek pedig megfelelő betekintési, ellenőrzési lehetőséget kell adni.
A program kitart az exportorientáció, a világgazdaságba történő széles körű bekapcsolódás mellett, elhatárolódik mindennemű elzárkózó gazdaságpolitikától, arra törekszik, hogy Magyarország a térség kereskedelmi és pénzügyi központja legyen.
A kormányprogram foglalkozik többek között az iparpolitika, az infrastruktúra-fejlesztés, a mezőgazdaság válságának megoldása kérdéseivel. Meghatározza az előrelépés lehetséges irányait, javaslatokat tesz a problémák kezelésére. Ezekkel a területekkel a Szabad Demokraták Szövetsége szónokai a későbbiekben részletesen foglalkoznak majd.
A kormányprogram beruházás-, felhalmozás- és megtakarításcentrikus. Az elosztási programoknak a gazdaság fejlődésével összhangban ad teret. Nem hallgatja el ugyanakkor a program azt sem, hogy a gazdaság helyzete kritikus. A stabilizálás, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése megtakarításokat, felhalmozást, beruházásokat igényel. Mindez azonban csak a fogyasztás rovására történhet.
Tisztában vagyunk azzal, hogy az ország lakosságának jelentős része közel került tűrőképessége és türelme határaihoz. Mégsem kérhetünk mást, mint bizalmat, és az elkerülhetetlen terhek viselését. A kormány, miközben megóvja a legelesettebbeket helyzetük további romlásától, fékezni igyekszik a középrétegek elszegényedését, összességében nem ígérhet mentességet az országra nehezedő terhekkel járó megpróbáltatások alól.
A válságból való kilábalás, a társadalom nyugalmának fenntartása érdekében egyaránt fontos a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleti szerveivel megkötni tervezett társadalmi-gazdasági megállapodás, az egyezség az elérendő célokról, a terhek megosztásáról.
A kormány párbeszédre és megegyezésre törekszik a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek érdekképviseleteivel. A társadalom különböző rétegei közötti együttműködés elősegítése közben tiszteletben kell azonban tartani a parlament szuverenitását.
A kormányprogram egyértelmű továbblépést jelent a jogállamiság megerősítése, a parlamentáris demokrácia útján. A bíróságok alkotmányos reformjával összhangban javasoljuk az igazságügy-miniszter személyzeti és a bíróságok gazdálkodásával kapcsolatos jogainak korlátozását ezen feladatoknak az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsra ruházásával.
A kormány elismeri az Alkotmánybíróság szerepét a jogállamiság megteremtésében és fenntartásában. Az Alkotmánybíróságot a jövőben is az alkotmányosság kiemelten fontos intézményének tekinti.
A politikai átalakulás lezárására társadalmi konszenzusra törekedve és a szilárd alkotmányosság megteremtése érdekében új alkotmány megalkotása mellett kötelezzük el magunkat. Az új alkotmány kidolgozása során a legszélesebb nemzeti egyetértés kialakítására törekszünk, ezzel is erősítve az alkotmány társadalmi elfogadottságát.
A kormányprogram fontosnak tartja az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény végrehajtását, ezért felkéri az Országgyűlést, hogy a köztársasági elnök úr előterjesztése alapján válassza meg a törvényekben nevesített biztosokat.
Az ésszerűen szervezhető parlamenti munka, az Országgyűlés kormányzat feletti ellenőrzési jogának erősítése érdekében hatpárti tárgyalást kezdeményeztünk a Házszabály megváltoztatására. Az új Házszabály megalkotásával egyidejűleg szükségesnek tartjuk a képviselők jogállásáról szóló törvény módosítását mindenekelőtt a gazdasági összeférhetetlenség szabályozása érdekében.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elkövetkezendő időszakban folytatni kell a közigazgatás korszerűsítésére vonatkozó munkálatokat. Ennek stratégiai célja egy magas színvonalon és hatékonyan működő, áttekinthető szervezeti és eljárási rendben tevékenykedő, költségtakarékos közigazgatás megteremtése. A központi közigazgatás racionalizálása során egységesebb és egyszerűbb megoldásra kell törekedni a minisztériumi belső struktúrák kialakításában. Az országos hatáskörű szervek státuszát egyértelművé szükséges tenni, a tárcák közötti munkamegosztást és együttműködést javítani kell.
Felülvizsgálatot igényel a dekoncentrált szervek és az önkormányzati szervek közötti feladat- és hatáskörmegoszlás. Ezzel összefüggésben a dekoncentrált szervek túlzottan bonyolult és tagolt rendszerét egyszerűsíteni, illetve integrálni indokolt.
A közigazgatási feladat- és hatáskörök teljes körű felülvizsgálata tovább nem halasztható feladat. Ennek teljesítése a joganyag korszerűsítését igényli, amely részben regulációs, részben deregulációs munka. A reguláció kapcsán korrigálni kell a rendszerváltoztatás korai szakaszában kialakult pontatlanságokat. A négy évvel ezelőtt félbeszakadt közigazgatási deregulációs folyamatot újra kell indítani. Ennek keretében át kell tekinteni és egyszerűsíteni kell a hatályos joganyagot, másrészt a deregulációs szempontokat a készülő jogszabályok előkészítésekor érvényesíteni szükséges.
Az alkotmányjogi és közjogi reform keretei között felül kell vizsgálni a választási rendszert. A választójog alkotmányos alapelveinek tiszteletben tartása mellett törekedni kell az eljárások egyszerűsítésére és rövidítésére.
A parlamenti ciklus első felében készüljön egységes kódex az országgyűlési, az önkormányzati és a kisebbségi képviselők választására, valamint a népszavazásra és a népi kezdeményezésre vonatkozó eljárási normákról. Egyidejűleg felül kell vizsgálni a választásokra vonatkozó anyagi jogi szabályokat is. Ennek keretében törekedni kell a vegyes, egyéni és listás rendszer megőrzése mellett az országgyűlési képviselők számának a csökkentésére. A helyi önkormányzati képviselő-választásra vonatkozó szabályokat az önkormányzati rendszer korszerűsítésével összhangban kell módosítani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az l990-ben létrehozott önkormányzati rendszer egészében megfelel a jogállamiság követelményeinek, az európai alapelveknek. Hibái és ellentmondásai ellenére decentralizált, önállóan és liberálisan működő, összességében fejlődőképes önkormányzatok jöttek létre. Az önkormányzati rendszer a jogállam, a helyi közhatalom demokratikus gyakorlása alapintézményének tekintendő, és ilyen minőségében tovább erősítendő.
Alapvetőnek tekintendő, hogy lényegesen bővüljenek az önkormányzatok helyét, szerepét, önállóságát biztosító alkotmányos garanciák. Az önkormányzati törvény bevált, bár megőrzendő alapintézményei mellett több ellentmondást is tartalmaz. Az önkormányzatok közel négyéves működése is felszínre hozott számos feszültséget.
A továbbfejlesztés fő irányai a következők lehetnek:
Erősíteni indokolt az önkormányzati testületek működésének nyilvánosságát, a választópolgárok részvételi és ellenőrzési lehetőségeit. A helyi közhatalom demokratikus gyakorlása igényli, hogy az önkormányzatok legyenek nyitottabbak, oldódjon a számos helyen még tapasztalható befelé fordulás; alakítsák ki intézményes kapcsolataikat a helyi társadalommal, elsősorban az önszerveződő civil szervezetekkel.
Erősíteni szükséges a polgármesterek helyzetét. Ennek több lehetséges területe van. Közmegegyezés alakult ki abban, hogy minden települési polgármestert közvetlenül válasszanak meg a választópolgárok. Több hatáskört kell biztosítani a polgármesternek a testületi döntések előkészítése és különösen a hatékonyabb végrehajtás érdekében.
Szabályozási ellentmondásokból és személyes, szubjektív tényezők miatt is feszültségek alakultak ki az önkormányzati testületek, polgármesterek, jegyzők között.
(10.40)
A polgármestert a jelenleginél nagyobb önállósággal indokolt az önkormányzat első számú felelős vezetőjévé tenni, ugyanakkor jogi felelősségét törvény állapítsa meg, és a felelősség bírói úton való érvényesítését is meg kell teremteni.
Középszinten a szűk hatáskörű megyei önkormányzatok helyett valóságos megyei önkormányzatokat kell létrehozni, amelyek képesek ellátni a megye egészét vagy nagy részét érintő önkormányzati feladatokat. A megyei önkormányzatok segítsék a települési önkormányzatokat.
A megyék szerepéhez igazodóan ki kell dolgozni a megyei közgyűlés tagjai közvetlen választásának rendszerét. A megyei önkormányzatok azonban a jövőben sem kaphatnak újraelosztó szerepet, és a megyei, illetőleg a települési önkormányzatok között a változtatsok után sem létesülhetnek alá-, fölérendeltségi hierarchikus viszonyok.
Felülvizsgálandó a főváros önkormányzati rendszere. A kerületeken belül megoldható települési önkormányzati feladatokat a kerületi önkormányzatok lássák el. A főváros egészét érintő, az egyes kerületek határait meghaladó ügyekben viszont önálló, teljes hatáskörű és felelősségű fővárosi önkormányzat jöjjön létre. A főváros szerepét, egységét érvényesítő Fővárosi Közgyűlés kapjon megfelelő szabályozási, gazdasági elosztási szerepet.
A központi-helyi kapcsolatokban a szükségszerű elemek mellett a korábbinál nagyobb szerepet indokolt adni a kölcsönös érdekeken alapuló, az érdekeket egyeztető együttműködési kapcsolatoknak. Jobb együttműködést kell kialakítani az önkormányzati érdekszövetségekkel. Az Európai Önkormányzati Chartának a pénzügyileg gyengébb önkormányzatokra vonatkozó ajánlásával összhangban olyan kiegészítő támogatási rendszert kell működtetni, ami ezen önkormányzatok számára is lehetővé teszi, hogy a polgároknak az ország fejlettségéhez mért színvonalú közszolgáltatásokat nyújtsanak.
Fenntartandó az előző ciklusban bevált címzett és céltámogatási rendszer. A céltámogatási körben a legfontosabb feladatokra kell összpontosítani. A támogatási célokat egy cikluson belül kell ütemezni, elsőbbséget adva most a szennyvízhálózat - és tisztítómű - programoknak. A céltámogatások körén csak akkor szabad változtatni, ha a kiemelt fejlesztési célok az önkormányzatok többségénél már teljesültek.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányprogram néhány elemének kiemelésével és bemutatásával azt kívántam bizonyítani, hogy a program valóban szembenéz a gazdaságban kialakult helyzettel, vállalkozik a válság kezelésére, ugyanakkor egyértelmű továbblépést jelent a '89-90-ben megindult átalakulás folyamatában. Ha ez így van, akkor a program érdemes az önök támogatására. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
