DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Egy észrevételt szeretnék tenni, és egy módosító indítványunkat megindokolni. Észrevételem az alábbi:
A helyi önkormányzatokról szóló törvény 102. §-a szerint "Az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek véleményt nyilvánítanak az önkormányzatokat érintő jogszabályok és más állami döntések tervezetével kapcsolatban. Az érdekképviseleti szervek álláspontjáról a központi döntéshozó szervet tájékoztatni kell." Az itt idézett jogszabály értelmében tehát az érdekképviseleti szervezeteknek véleménynyilvánítási joguk van, ezen túlmenően ezt a véleményt ismertetni kell a döntéshozó képviselőkkel. Ezért levélben kértem az Országgyűlés elnökét, a plenáris ülést szíveskedjék tájékoztatni arról, hogy a törvényjavaslat érdekképviseleti véleményezése megtörtént-e, és ha igen, az milyen eredménnyel járt.
Az ülés elején Kuncze Gábor képviselő úr bejelentette, hogy az alkotmányügyi bizottság pótolta ezt a hiányt. Az alkotmányügyi bizottság ülését végigültem: az alkotmányügyi bizottság döntést nem hozott.
Eddigi gyakorlatunk vagy a jogalkotási törvényre alapult, vagy pedig az önkormányzati törvényre. Volt rá példa, hogy kivételesen pótolható az érdekképviseleti szervek véleménynyilvánítása, ez esetben azonban a bizottság döntése volt hivatott eldönteni azt, hogy kivételes-e ez a pótlás, és amennyiben kivételes, melyik az a kör - az az érdekképviseleti kör -, amelynek a véleményét kikérjük. Tudomásunk szerint 15-16 olyan érdekvédelmi szervezet működik ma Magyarországon, amelyek az önkormányzatok érdekvédelmét látják el. Jogalkotási törvényünk azonban még azon is túlmegy, amit az önkormányzati törvény fogalmaz meg: a jogalkotási törvény 30. §-a szerint az önkormányzatok tevékenységét érintő jogszabály tervezetét véleményezésre meg kell küldeni a fővárosi és a megyei önkormányzatoknak. E mellett kiemeli, hogy a véleménynyilvánítás határidejét a tervezet előkészítőjének úgy kell megállapítania, hogy a véleményező megalapozott véleményt adhasson, és azt a tervezet elkészítésénél figyelembe lehessen venni. A határidő megállapításakor a jogszabálytervezet terjedelmére és a véleményező szerv testületi jellegére is tekintettel kell lenni.
Mindezt félretéve, a mai Magyar Nemzetből megismerhettük az egyik legfontosabb érdekvédelmi képviseleti szerv vezetőjének, a Magyar Közigazgatási Kamara elnökének a szakvéleményét. Engedjék meg, hogy - miután ez az ő szakvéleménye - néhány gondolatot idézzek belőle:
"Az önkormányzatokról szóló törvény kimondja, hogy e tisztséget a nagyobb településeken nem lehet társadalmi megbízatásként betölteni - mondta Fogarasi József, a Magyar Közigazgatási Kamara elnöke. Nyilvánvaló, hogy a polgármesteri tisztség munkatevékenység, melynek ellátása munkafegyelmet és munkaidőt - vagyis egész embert - kíván. Ugyanígy egész embert kíván a képviselőség is. Ha megszűnik az összeférhetetlenség, akkor a polgármesteri munkáról elfogadott elv is sérül.
A parlamentarizmus csődje, ha személyes jelenléthez kötődik az önkormányzatok képviselete. Kétséges, hogy egyes polgármesterek képviselősége révén a törvényhozói munkában megfelelő súllyal jelennek meg az önkormányzati érdekek. Nem is szólva arról, hogy a települések között az esélyegyenlőtlenség tovább mélyül, ha a polgármester benn ül a parlamentben.
Mivel a polgármesteri tisztség munkatevékenységnek minősül, eleget kell tenni a munka törvénykönyvében foglaltaknak is. A képviselő-testület, amely a polgármester fölött a munkáltatói jogokat gyakorolja, ragaszkodhat ahhoz, hogy a polgármester a munkaidejét a munkahelyén töltse. Ha a polgármester nem tartja be a testület törvényes utasításait, munkaügyi vétséget követ el, s ellene a testület fegyelmi eljárást indíthat. Ez azonban a képviselő mentelmi jogával lehetetlenné válhat.
A sietségnek az átgondolatlanságon kívül szépséghibája, hogy a pártok programjában is benne van: a jogalkotást széles körű társadalmi konzultáció előzze meg. Ezt az ígéretet nem tartották be: a törvénymódosítást előterjesztették anélkül, hogy kikérték volna az érdekképviseletek véleményét." Eddig az idézet a kamara elnökétől.
Kis Gyula képviselőtársammal módosító indítványt nyújtottunk be - a képviselő hölgyek és urak megkapták -, amely a benyújtott törvényjavaslatnak csak a hatályba léptető rendelkezésére vonatkozik. Az ügy érdemével azért nem kívánok foglalkozni, mert ezt megelőzően Kónya Imre is elmondta már a képviselőcsoportunk véleményét. Képviselőcsoportunk érdemében ellenzi ezt a törvényjavaslatot.
Ezen túlmenően - ha a többség elfogadja ezt a javaslatot - megfontolásra ajánljuk azt a módosító indítványunkat, amely a hatályba léptetést új módon szabályozza, és így a kihirdetését követő első önkormányzati képviselőválasztás napján lépne hatályba ez a törvény.
Kónya Imre elég sok érvet elmondott, ezért a magam indoklását félretenném, de szíves figyelmükbe ajánlom Bihari Mihály alelnök úr javaslatát és észrevételét, amelyet a június 29-ei bizottsági ülésen mondott el. Ez pedig szó szerint a következő: "Helyes-e, elfogadható-e az, hogy a választások után kerül ide ez a törvényjavaslat, hogy ennek visszaható hatálya és ereje van, vagy pedig előremutató. Kétségtelen tény, hogy nem stílusos, nem szokásos, hogy egy már meglévő helyzetet utólag, visszamenőlegesen próbál alkotmányjogilag rendbetenni egy törvénymódosítás. Ha úgy nézem, hogy ez inkább a leendő önkormányzati választásokra előremutató jelentőségű változás, akkor tulajdonképpen ennek a törvénymódosításnak inkább a leendő őszi önkormányzati választások felé van üzenete."
Képviselőtársaim, milyen üzenete lehet egy törvénynek? Egy olyan törvénynek különösen, ami egy ciklus első-második törvénye. Jól emlékszem, 1990-ben az összeült parlamentünk első törvénye 1956 októberi forradalmának a törvénybe iktatása és nemzeti ünneppé nyilvánítása volt. Gondolják át: milyen üzenetet hordoz a magyar parlament készülő első törvénye? Egy olyan törvény, amelyet a rendkívüli ülésszak alatt tárgyalunk, amely ügyrendi problémákkal terhes, hiszen a benyújtás és az ülés között nem telt el a nyolc nap sem, ahol nem tudták az előterjesztők csatolni az érdekképviseleti szervezetek véleményét, és a parlament öt százalékát sem kitevő képviselőt érint, ha a hatályba léptetés úgy marad, ahogy az előterjesztők ezt javasolták. Hadd idézzem még egyszer Bihari úr szavait: "nem stílusos" ez a törvénymódosítás. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalról.)
