DR. SZABÓ ZOLTÁN

Teljes szövegű keresés

DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Én a magam részéről úgy gondolom, hogy a nyilvános politikai vita egy parlamenti demokráciában igen fontos, mondhatnám alapvető jogintézmény. Mindenekelőtt a kisebbségnek igen éles fegyvere abban, hogy a többség önkényének és a többségi szavazógép működtetésének gátat vessen. Ha ugyanis a többség pusztán erre a többségi minőségére hagyatkozva hajszol keresztül törvényeket egy Országházban, de nem képes azt nyilvános politikai vitában megvédeni érvekkel, akkor ennek legkésőbb négy év múlva kellemetlen következményei szoktak lenni. Ennek láttuk már példáját.
Mindebből következően úgy gondolom, rendkívül fontos, hogy ennek a nyilvános politikai vitának a tekintélye megőriztessék, hogy egy nyilvános politikai vita során az érvek ne ürügyekkel, az ellenérvek pedig ne kifogásokkal helyettesítődjenek.
Azért kértem szót, mert úgy gondolom, hogy a mai vitában igen kevés ellenérv és igen sok kifogás hangzott el. Olyan kifogások, melyek nem bizonyos politikai erők által vallott értékekből vagy elvekből vezetik le az adott javaslathoz való viszonyukat, hanem pusztán a jelenlegi politikai-taktikai érdekeiket óhajtják alkotmányjoginak álcázott érvekkel megvédeni.
Mik ezek az ellenérvek, illetőleg kifogások? Úgy gondolom, nem ellenérv, hanem kifogás, hogy a képviselő, aki egyúttal polgármester is, túlzott hatalmat koncentrál a kezében, és a következő választáson reménytelenné teszi bárkinek a helyzetét, aki ellene kíván indulni. Két okból sem helytálló ez az ellenérv. Egyrészt azért, mert nemcsak a képviselő van olyan helyzetben, hogy népszerűvé válhat a maga kisebb közösségében. Én úgy gondolom, hogy egy hivatását jól ellátó orvos, a város legjobb gimnáziumát közmegelégedésre vezető igazgató, vagy a gondjaira bízott híveket lelkiismeretesen ellátó lelkipásztor is hasonló helyzetbe kerülhet, mégsem jutna eszébe senkinek, hogy az orvosi, a lelkipásztori vagy az iskolaigazgatói hivatást összeférhetetlenné tegye a polgármesteri tisztséggel. Úgy gondolom, hogy a '90-es önkormányzati választáson Orfű polgármesterévé választott Nagy Bandó András megválasztásában komoly szerepe volt annak, hogy ő az azóta betiltott Rádiókabaré ismert humoristája volt, mégsem gondolom, hogy erre hivatkozva helyes lett volna betiltani a humorista és a polgármesteri tisztség együttes ellátását.
Másik irányban sem érzem, hogy ül ez az érv. Nem hiszem, hogy egy választott tisztség során kivívott országos hírnév, illetőleg ismertség feltétlenül előnyös egy másik választáson. Ha ez így volna, akkor most a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt soraiban üdvözölhetnénk Dabas polgármesterét, Horváth Sándor urat, aki a dabas-sári iskolaügy kapcsán híresült el; mégis a parlamenti választáson indulva a szavazatok 13,85 százalékát szerezve meg negyedik helyezett lett. (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes: A testvére volt!)
Úgy gondolom, nem ellenérv az sem, hogy egyszerre nem lehet ellátni a két tisztséget. Erre nézve itt már hangzottak el érvek. Én ezt is kifogásnak tartom, tudniillik az összeférhetetlenség intézménye nem praktikus megfontolásokra, hanem alkotmányjogi megfontolásokra kell hogy épüljön. Márpedig az, hogy a képviselőnek is csak hét napból áll a hét meg a polgármesternek is csak hét napból áll a hét, egy pratikus megfontolás, amit az illetőnek saját magával, illetőleg a választóival kell rendeznie, és nem az alkotmányos előírásokkal.
Van-e olyan alkotmányjogi megfontolás, ami ezt az összeférhetetlenséget indokolttá teszi? Két ilyenről hallottunk. Az egyik - amit itt azóta, úgy érzem, bőven megcáfoltak, tehát nem kívánok ezzel foglalkozni - a hatalmi ágak elválasztásáról szóló alkotmányos alapelv. A másik pedig ez a bizonyos visszaható hatály, amiről Kónya Imre azt elismerte, hogy ez nem igazán visszaható hatályú törvénykezés, de mégis annak a gyanúját kelti fel.
(17.40)
Én azonban úgy gondolom, hogy a képviselővé választandó jelöltek, amikor aláírták, hogy harminc napon belül az összeférhetetlenséget megszüntetik, akkor ezzel vállaltak valamit. Ha az Országgyűlés most ezt a törvényt elfogadja, akkor pusztán annyit nyilvánít ki, hogy a maga részéről nem tart igényt arra, hogy ezt az ígéretüket beváltsák. Hogy a választóik igényt tartanak-e arra, hogy ezt az ígéretet beváltsák, erre nézve a választóiknak, illetőleg saját maguknak kell dönteni.
Végezetül van egy három és feledik megjegyzésem - ezt sajnos csak félnek tudom elfogadni -, az indoklás rövidsége, illetőleg hiánya. Ez bizonyítaná a Magyar Szocialista Párt hatalmi gőgjét Torgyán képviselőtársunk szerint, amely immár odáig is elterjedt, hogy egy ellenzéki polgármester képviselőnek a székét is megcsináltatta - szerintem ezt nem mi csináltattuk meg, hanem az Országgyűlés Hivatala, de hát ez most egyre megy... Mindenesetre Torgyán képviselőtársamat abban szeretném megnyugtatni, hogy az MSZP hatalmi gőgje odáig nem fog terjedni, amit ő feltételezett rólunk, hogy a szocialista miniszterek vezette minisztériumok törvényt fognak alkotni; a szocialista miniszterek vezette minisztériumok is meg fogják ezt hagyni az alkotmánnyal összhangban az Országgyűlésnek. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy jogállamban egy alkotmányos alapjog korlátozását illendő indokolni, és nem e korlátozás feloldását szükséges részletesen indokolni.
Hatalmi gőgnek én inkább azt nevezem, amikor 1990-ben ezt a rendelkezést az Országgyűlés az akkori kormánypártok többségére támaszkodva elfogadta, és voltaképpen emögött tartalmilag csak az az indok állt, hogy a főpolgármesteri tisztségre igencsak esélyes Demszky Gábor és az őt támogató Szabad Demokraták Szövetsége orra alá borsot törjenek. Úgy gondolom, ezért a Magyar Szocialista Párt egyáltalán nem haragszik az akkori kormánytöbbségre, tekintettel arra, hogy Demszky Gábor megüresedett képviselői mandátuma lett az első az időközi országgyűlési választások sorában, amelyet aztán az MSZP-s Filló Pál nyert el. Mindazonáltal azt hiszem, ha már hatalmi gőgről beszélünk, akkor inkább annak a kormánytöbbségnek a hatalmi gőgjéről kellene beszélni, amelynek egyébként akkoriban Torgyán József képviselőtársam pártja is tagja volt.. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem