DR. SZIGETHY ISTVÁN
DR. SZIGETHY ISTVÁN
DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tulajdonképpen Vastagh Pál felszólalása és az expozé után nagyon nehéz még elmondani valami újat, de azért megpróbálom, különösen a vitára tekintettel.
Abból szeretnék kiindulni, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya az alapjogok között tartalmazza azt a rendelkezést, hogy az Alkotmány 70. § (1) bekezdése értelmében minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy - ha állandó lakóhelye Magyarországon van -, az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokon választható, és ha a választás napján az ország területén tartózkodik, választó legyen. Tehát alkotmányos alapjog a választhatóság.
Az Alkotmánybíróság több döntésében rámutatott arra, hogy az alkotmányos alapjogok korlátozásához nagyon nyomós érvek szükségesek. A jelenlegi helyzetben tehát nem közömbös annak a vizsgálata, hogy szól-e olyan nyomós alkotmányos érv az önkormányzati feladatkörben működő polgármesterek és az Országgyűlésben tevékenykedő képviselők közötti összeférhetetlenség kimondásához, amely ezt az alkotmányos alapjogot korlátozni indokolja.
Az alkotmányügyi bizottságban nagyon hosszú, terjedelmes vita hangzott el. Többek között az alkotmányügyi bizottságban megkérdeztük a leendő ellenzéki képviselőktől, hogy tudnak-e olyan alkotmányos helyet mutatni, amely alapján alkotmánysértő lenne az ország-gyűlési képviselői és a polgármesteri tisztség együttes ellátása. Erre a kérdésünkre a válasz nagyon lakonikus volt: ilyen szakasz ugyan nincsen, de az alkotmányosságból, az alkotmány elveiből következik valami hasonló.
Én úgy gondolom, ez nem elégséges. A magyar Alkotmány fejlődése körében el kell jutnunk oda, hogy az alkotmány az, ami a törvényben megjelenik, és nem elképzelt további elvek rendszere, amelyeket nagyon-nagyon áttételesen lehet valamiféle alkotmányhelyből levezetni. Az első kérdés tehát: alkotmányba ütköző, konkrét alkotmányos helyet megjelölő felvetés nem hangzott el az alkotmányügyi bizottságban, és föltételezem, hogy ezek után a többi bizottságban sem.
Nos, ezek után a további kérdések:
Nagyon érdekes volt, amikor egyesek fölvetettek olyanokat, hogy mennyiben képes valaki ellátni egy tevékenységet, mennyiben nem képes ellátni. Én azt hiszem, nem szabad paternalista módon megközelíteni ezt a kérdést. Tételezzük fel, hogy az állampolgárok - mármint a másik oldalról, mert mi ebben bízunk és tudjuk, hogy így van - tudják, hogy mire szavaznak, tudják, hogy kit kívánnak megválasztani, tudják, hogy milyen körülmények között kívánnak választani.
(16.50)
Ebből a szempontból nyilvánvalóan lényeges kérdés, hogy valaki lát-e el országgyűlési képviselői tevékenységet, amikor ma polgármesterként polgármesteri választásra jelentkezik vagy nem lát el. A választópolgárokra kell bízni annak az eldöntését, hogy ilyen feltételek mellett mit látnak jobbnak: azt-e, hogy ez az ember alkalmas ennek az ellátására, vagy azt, hogy nem alkalmas ennek az ellátására? Ez függhet a helyi feladatoktól, függhet attól, hogy hogyan tudja a polgármester a saját munkáját megszervezni, mennyiben von be ebbe a tevékenységbe alpolgármestereket, esetleg bizottsági elnököket, milyen módon működik a helyi önkormányzat. Ha ez működik, akkor ellátható ez a tevékenység, és azt innen, Budapestről kategorikusan nem lehet megmondani, hogy az adott esetben hogyan történik az adott helyen.
Nyilvánvaló - itt elhangzott az a felvetés is joggal, Torgyán József részéről -, hogy esetleg ennek az ország-gyűlési képviselőnek valamiféle előnye lehet. Én ezt nem vonom kétségbe. Hogyha úgy látja az a helyi választó, hogy ez az ember a helyi érdekeket tudja úgy képviselni, döntsön úgy. A másik oldalról viszont: ha az adott személy erre nem alkalmas, akkor nyilvánvaló, hogy így nem fogják megválasztani, tehát nem hiszem, hogy ez olyan szempont lenne, hogy emiatt feltétlenül ezt a kizáró rendelkezést be kellene vezetni.
Az alkotmányügyi bizottságban felvetődött másik kérdés, hogy a jelenlegi rendezés mennyiben befolyásolja a hatályos törvényeket, hiszen az országgyűlési választások idején a polgármesteri törvény is - nem vitás - hatályban volt ebben a formában.
Többen hivatkoztak már az 1990-es törvényhozási eljárásra. Szeretném emlékeztetni a jelenlevőket, akik akkor is itt voltak, hogy először kétharmados törvény keretében kísérelték meg ezt keresztülvinni alkotmányszerűen, az országgyűlési képviselők jogállását érintő rendezés keretében. Ez nem kapta meg a szükséges támogatottságot.
Most szeretnék reagálni Torgyánné Cseh Máriának egy felvetésére. Érdeklődéssel hallgattam, amikor Morvay egykori államtitkár úrnak az expozéját elemezte, és kíváncsi lettem volna, hogy ő mit mondott az összeférhetetlenség kérdéséről - mert a jegyzőkönyv szerint semmit nem mondott, ugyanis az összeférhetetlenségi kérdés nem volt benne ebben a formában a kormány előterjesztésében. Az Varga János képviselőnek az egyéni módosító indítványa keretében került be ebbe a törvénybe. Tehát nyilvánvaló, hogy Morvay István államtitkár úr abban az időben nem foglalkozhatott ezzel a kérdéssel, hiszen még akkor nem gondolhatta azt, hogy Varga János ilyen módosító indítványt elő fog a későbbiekben terjeszteni.
A jelenlegi helyzet tehát az, hogy a választások előtt mind az MSZP-nek, mind az SZDSZ-nek, mind pedig a Fidesznek a programjában benne volt, hogy ezt az ellentmondást a kétféle törvény között fel kell oldani. Mindenki tisztában lehetett a választások során azzal, hogy erre a módosításra sor kerülhet egyszerű 50 százalékos törvénymódosítással, és a választások a kétharmados törvényeknek megfelelően zajlottak le, tehát a választójogi törvény és az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény alapján.
Ahogy Kuncze Gábor is expozéjában hivatkozott rá, a mostani törvényjavaslatnak az a rendeltetése, hogy ezt az ellentmondást oldja fel; hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényt ne egyszerű többséggel meghozott törvény korlátozza. Hozzon olyan rendelkezést, amelyet a kétharmados törvénynél nem sikerült keresztülvinni, mert - s a vitában ez már akkor elhangzott - véleményünk szerint ezt az alkotmánysértő állapotot a mostani törvényjavaslattal meg kellene szüntetnünk. Ennek megfelelően a törvényt elfogadásra javasoljuk.
Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon és középen.)
