KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Szerencsésnek tartom, hogy a törvényjavaslat beterjesztésére most, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Budapesten megrendezett csúcstalálkozóját követő héten nyílik lehetőségem. E rendezvénnyel, annak a minden résztvevő által elismerten színvonalas lebonyolításával a magyar közvélemény is közelebb került ahhoz a nemzetközi intézményhez, amely immár több mint két évtizede kontinensünk széles értelemben vett biztonsági architektúrájának egyik alapeleme.
Az utóbbi években a kétpólusú világrend megszűnésével az EBEÉ szerepe és jellege is fokozatosan átalakult. A húsz évvel ezelőtti tárgyalási fórumból egyre inkább egy intézményesedő struktúrává, nemzetközi szervezetté vált. A nemzetközi szervezetté válás útján döntő lépésre került sor a múlt héten fővárosunkban megrendezett csúcstalálkozón. Ezen az állam- és kormányfők úgy döntöttek, hogy az említett változásokat az EBEÉ nevének megváltoztatásával is kifejezésre kell juttatni. Ennek megfelelően 1995. január 1-jétől Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetről beszélünk.
Tulajdonképpen ezt a változást előlegezte meg az EBEÉ 1993 decemberi, római külügyminiszteri tanácsülése, amely javasolta, hogy a helsinki folyamat részt vevő államai megfelelő törvényhozási aktussal biztosítsák az EBEÉ intézményei, tisztségviselői és alkalmazottai részére azokat a kiváltságokat és mentességeket, amelyek a nemzetközi jog és a nemzetközi gyakorlat alapján más nemzetközi szervezeteket is megilletnek. Ezt a részt vevő államok egy része azóta már megtette.
A hazánkra, mint az EBEÉ soros elnökségét 1995 decemberéig ellátó országra háruló feladatok is szükségessé teszik, hogy Magyarország ugyancsak mielőbb eleget tegyen a római tanácsülésen megszületett döntésnek. Ez nemcsak hatékonyabbá, de egyben jogilag szabályozottá teszi az EBEÉ-elnökséggel kapcsolatosan eljáró magyar hatóságok munkáját.
A római tanácsülés döntése tartalmaz is ajánlást arra nézve, hogy a részt vevő államok az abban foglaltakat az adott ország alkotmányos és jogrendi követelményeinek megfelelően hajtsák végre.
Mivel a szóban forgó dokumentum nem minősül szerződésnek, így ahhoz csatlakozni vagy azt aláírni nem lehet. A dokumentum ezért az EBEÉ intézményeinek és tisztségviselőinek kiváltságai és mentességei felsorolásakor az 1961. évi bécsi szerződés rendelkezéseire hivatkozik. Tekintettel a magyar jogrendszer sajátosságaiból adódó követelményekre, az látszik a legkézenfekvőbb megoldásnak, ha az említett 1961. évi bécsi szerződés hatályát az Országgyűlés - a most elfogadásra javasolt törvénnyel - kiterjeszti az EBEÉ intézményeire, tisztségviselőire, valamint az EBEÉ-missziók tagjaira.
Szeretném megjegyezni, hogy most a törvényjavaslat az EBEÉ, tehát az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet megfogalmazást használja, mert az új név 1995. január 1-jén lép életbe. Ezért azt a megoldást javasoljuk, hogy egy csillaggal jegyezzük meg, hogy most ebben a formában fogadja el az Országgyűlés, így lép hatályba, de '95-től értelemszerűen a megváltozott nevű intézményre vonatkozik.
Kérem a tisztelt Házat, hogy a magyar diplomáciának az EBEÉ soros elnöki tisztségével is összefüggő feladataira tekintettel, szíveskedjék a törvényjavaslatot elfogadni. Köszönöm. (Taps.)
