DR. BÉKESI LÁSZLÓ
DR. BÉKESI LÁSZLÓ
DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Ha megengedik, akkor nemcsak az adózás rendjéről, hanem az általános forgalmi adóról, valamit a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslatok vitájában elhangzott észrevételekre is, összevontan, együttesen szeretnék reagálni.
Mindenekelőtt megköszönöm mindazon képviselőtársaim javaslatait, észrevételeit, akik részt vettek a vitában. Hetven módosító indítványt nyújtottak be képviselőtársaim; a módosító indítványok nagy többségével a kormány is egyetért: ezek pontosabbá, világosabbá segítenek tenni a benyújtott törvényjavaslatokat.
A törvénymódosítások mindhárom adónemnél - miként arra már volt alkalmam kitérni - a kormányprogramban is deklarált elgondolásokkal összhangban, bizonyos pontokon szigorításokat tartalmaznak, megkísérelik bezárni az úgynevezett adózási kiskapukat, erősítik a versenysemlegességet, a normativitást. Ezúttal nem az adómértékek emelésével, hanem az adóalap kiszélesítésével járulnak hozzá a költségvetés tervezett bevételeinek teljesítéséhez.
A vitában több képviselőtársunk megismételte a pótköltségvetés keretében már lefolytatott vitát, nevezetesen a kedvezményes áfakulcs emeléséről, amit a parlament már eldöntött a pótköltségvetés elfogadásának keretében. Az alsó kulcs 10-ről 12 százalékra történő emeléséről tehát most nem kell újabb döntést hoznia a parlamentnek.
Hasonlóan többen érveltek a tervezett lízing-áfafizetési megoldás ellen. A hozzászólók - szerencsére - itt is nyitott kapukat döngettek, hiszen már az expozéban elmondtam, hogy elálltunk eredeti szándékunktól, és nem kívánjuk a tervezetet módosítani. Külön köszönöm Kertész István képviselőtársam alapos, szakszerű elemzését és javaslatait mindhárom törvényjavaslathoz.
Először röviden az általános forgalmi adó vitájában elhangzott észrevételekre:
Több mint negyven képviselői indítványt nyújtottak be képviselőtársaim a törvényjavaslathoz, ebből húszat a kormány támogat. Ez egyben azt is jelzi, hogy képviselőtársaim jórészt egyetértenek az adóztatás szigorítására, az arányosabb közteherviselésre irányuló elképzeléseinkkel, és az adóbevételek biztonságát segítő intézkedésekkel is. Természetesen akadtak a vitában olyanok, akik túlzónak ítélték a szigorító jellegű javaslatokat.
Demeter Ervin képviselő úr, aki a legtöbb módosító javaslatot tette az általános forgalmi adóhoz, úgy véli: feleslegesen túlbiztosítjuk a rendszert a szigorító javaslatokkal, ami elsősorban a törvényes utat követő kisvállalkozásokat hozza nehéz helyzetbe. Nem a törvény módosításával, hanem az ellenőrzés fokozásával kellene megakadályozni a visszaéléseket - fejtette ki véleményét. Ezzel kapcsolatban a következőkre szeretném felhívni a figyelmet: az ellenőrzés szerepét jogszabályi szigorítás természetesen nem pótolhatja, de elősegítheti, hogy eredményes legyen. Ennek módja, hogy azokat a közismert joghézagokat megszüntessük, amelyek gyakorta vezettek a múltban adómegkerüléshez. Ilyen joghézag például a pénzforgalmi szemléletű adózóknál a pénz beszedéséhez időkorlát nélkül kapcsolódó adófizetési kötelezettség. Akik ezen adóalanyi kör számára a jelenlegi status quo fenntartását tartják megfelelőnek és a megoldást csupán az ellenőrzés szigorításában látják, nem számolnak azzal, hogy az adóapparátus kapacitása véges és véges lesz a jövőben is. Ha energiáját a csalások bizonyítása köti le, még kevesebb ereje jut az ellenőrzésre. Azt hiszem, hogy ez nemcsak az állami költségvetés és az adóhivatal, hanem a becsületesen adózók érdeke is.
Az áfa-visszaigénylés szigorítására eredetileg tett javaslattal szemben felmerült, hogy bizonyos vállalkozói csoportokat - a szezonális jellegű vállalkozásokat és a kis befektetésekkel induló vállalkozásokat - méltánytalanul sújtaná: indokolatlanul hosszú ideig befagyasztaná az áfakövetelés adóhatósággal szembeni érvényesítését. Ezeket az érveket tudomásul vesszük, ezért támogatjuk azt az indítványt, hogy a kis befektetésekkel induló vállalkozások számára is lehetővé váljon az áfa visszaigénylése. A fizető-vendéglátásban, az idegenforgalomban és a mezőgazdaságban a szezonalitás hátrányos hatásait a naptári évhez képest alkalmazható féléves csúsztatás fogja kiküszöbölni.
Az Érdekegyeztető Tanács ülésein kötött megállapodásnak megfelelően a kormány támogatja a lízing és a részletre vétel tekintetében a jelenlegi szabályozás érvényben hagyását. Jövőre a számviteli és pénzügyi elszámolásokkal összhangban komplexen fogjuk ezen területek adóztatását áttekinteni.
Támogatjuk azt a javaslatot is, hogy a személyi jövedelemadó-rendszerben kialakított átalányt választó adóalany az általános szabályok szerint gyakorolhassa áfalevonási jogát is.
A kormány egyetért azzal a módosító javaslattal, hogy a törvény opciós joggal, tehát az adóalany számára választható módon írja elő a könyvtári szolgáltatásoknál az adófizetési kötelezettség vállalását. Ez egyben azt jelenti, hogy kedvezményes kulcsú adózás mellett a könyvtári beszerzések előzetesen felszámított adója visszaigényelhető, levonható lesz.
Támogatjuk az áfa rendszerében kialakított alternatív adózási módok közötti választás határidejének '95. január 31-éig történő meghosszabbítását. Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár emelésére tekintettel egyetértünk azzal a javaslattal is, hogy jövőre az az adóalany is választhasson alanyi adómentességet, aki az 1993. vagy '94. évben túllépte az 500 ezer forintos, de nem haladta meg az 1 millió forintos értékhatárt.
Az Érdekegyeztető Tanács megállapodásával összhangban egyetértünk azzal a módosító javaslattal, amely megszünteti az adóalanyok likviditását hátrányosan érintő szabályozást a saját vállalkozásban megvalósított beruházások áfalevonási jogának érvényesítésénél.
Egyetértünk továbbá azzal is, hogy a lakossági hőközpontok hto-felhasználásánál az adólevonás tilalma szűnjön meg, mert az áremelés miatt felgyülemlő adóhalmozódás ezen a területen indokolatlanul megnövelné a lakosság hő- és melegvíz-szolgáltatásának díját.
(17.20)
Támogatjuk a törvény által előírt térítésmentes átadások áfamentességét, valamint a számlahelyesbítéssel kapcsolatos képviselői-indítványt is. Ez utóbbival az eredetileg javasolt eljárás bürokratikus volta jelentősen mérsékelhető.
Támogatjuk, hogy ne csak a magánerős házilagos lakásépítés és -bővítés esetén, hanem a kész lakás vásárlásánál is érvényesüljön átmeneti szabályozás az áfa-visszatérítés területén.
Az Európai Unió ajánlásaira figyelemmel ugyanakkor nem támogathatjuk a hagyományos postai szolgáltatás tárgyi adómentességének megszüntetését, kedvezményes kulcsba sorolását. Ennek kivitelezése adótechnikailag sem lenne megoldható.
Nem tudjuk támogatni az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár egymillió forint fölé történő emelését sem. Ez a mellett, hogy ellentétes lenne az Európai Unió ajánlásaival, olyan nagyságrendű bevételről való lemondásra késztetné a költségvetést, amelyet nem fogunk tudni jövőre nélkülözni.
Tisztelt Ház! A fogyasztási adó és a fogyasztási árkiegészítés módosításáról szóló törvényjavaslathoz tett észrevételek, módosító indítványok zömében olyan érdemi javaslatokból álltak, amelyek tovább javítják a szabályozás értelmezhetőségét és még inkább szűkítik az adózás megkerülésének lehetőségeit. Ebből az is következik, hogy a javaslatok döntő többségét köszönettel elfogadom.
Úgy gondolom, hogy ezzel az együttműködéssel a jövedéki termékeknél, de különösen a kőolajszármazékoknál tapasztalt legkülönfélébb visszaélések, manipulációk visszaszorításában végre jelentős eredmények lesznek elérhetők. Természetesen számítunk az ellenőrzés hatékonyságának javulására is.
Az adózás megkerülése, a visszaélések visszaszorítása szempontjából különösen jelentős az a javaslat, amely szerint a külföldön bérmunkában előállított termékek behozatala, vagy az exportált, de valamilyen okból visszahozott termékek esetén is legalább a tételes adó megfizetése tekintetében az önadózást az adó megfizetésére nagyobb garanciát nyújtó kivetéses adózás váltsa fel. Ezzel a szabályozással gátat lehet szabni az olyan cégalapításoknak, amelyek csak egy-egy külföldi bérmunkáltatásra vagy csupán a termék utaztatására szerveződtek, s az ügylet lebonyolítása után, az adó megfizetése nélkül nyomtalanul meg is szűntek.
Célját tekintve az előzőhöz hasonló az a javaslat is, amely az úgynevezett felfüggesztett adófizetés mellett történő termékbeszerzési lehetőséget csak az úgynevezett megbízható adózó részére biztosítja. Ezen előnyös termékbeszerzési lehetőségből ugyanis a javasolt szabályozás a nagy összegű adóhiányt felhalmozó, az adófizetési kötelezettségét jelentős késedelemmel teljesítő vállalkozásokat kizárja.
A röviden vázolt két jelentősebb, és a többi kisebb horderejű, de a törvényjavaslat céljával azonos indítvány mellett néhány módosító javaslat, éppen ellenkezőleg, az elérendő célt gyöngítő, a már ma is érvényesülő, vagy a törvényjavaslat szerinti garanciális szabályok enyhítését, illetve törlését kezdeményezte. Ilyen javaslatnak minősíthető az az indítvány is, amely a hto adóztatásának elvetését, a mai, a visszaélések számos változatára alkalmat nyújtó szabályozás továbbélését javasolja.
Azt a javaslatot se tartom támogatandónak, amely a hto adóztatását elfogadja ugyan, de a kiskereskedők adó-visszaigénylésének megalapozottságát számon kérő szabályozást törölni kívánja a rendszerből. Enélkül a szabályozás egészének eredményessége bizony-bizony kétségessé válna.
A fogyasztási adótörvény kapcsán még két, az előzőektől eltérő jellegű, másféle indíttatású módosító javaslatra kell kitérnem. Az egyik a fűszerpaprika-őrleményre tervezett 10 százalékos fogyasztási adó törlését javasolja. A javaslattal nem érthetünk egyet. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy néhány héttel korábban ennek a terméknek a jövedéki törvény hatálya alá vonását nagy többséggel elfogadták. Erre úgy került sor, hogy mindenki tudta: a jövedéki termékké nyilvánítás rendszerszerűen a fogyasztási adó előírását is maga után vonja. Az adó mértékét 10 százalékban javasoltuk meghatározni. Egyébként félrevezető az az érvelés, hogy ez az adómérték, tehát a 10 százalék - ami egyébként a termelői árra vetül - jelentős drágulást idézne elő, és ez adna további ösztönzést a paprikahamisításokra.
A másik módosító javaslattal, amely az Érdekegyeztető Tanácsban létrejött megállapodások egyikét fogalmazza meg, egyetértek.
Támogatom, hogy az eddig a mezőgazdasági gázolaj felhasználása után biztosított költségtérítést fogyasz-tásiadó-visszatérítés váltsa fel. Ennek a konzekvenciáit már a költségvetési törvény módosító javaslatainál is levontuk.
Tisztelt Ház! Az adózás rendjéről szóló törvény módosításáról folytatott vita lezárásaként csak a legfontosabb ellenvéleményekre és kétségekre szeretnék visszatérni.
Elsőként dr. Bogár László képviselő úrnak az adózási rend profiltisztítására tett javaslatát emelném ki, amely az önkormányzati és állami adóigazgatóság elkülönítését, szétválasztását ajánlja. Szeretném emlékeztetni tisztelt képviselőtársaimat arra, hogy az adóreform egyik vívmánya volt az addigi többszintű, szétparcellázott eljárási joganyag egységesítése, az adózási folyamat átfogó törvényi szabályozása. Az egyes adókhoz kötődő sajátos eljárási szabályokhoz való visszatérés jelentős visszalépés lenne a garanciák érvényesítése terén, ezenkívül újabb normatömeget zúdítana az adózók és az adóhatóságok nyakába. Ez semmiképpen nem lehet célunk. A meghirdetett egyszerűsítési szándékokkal is ellentétes volna.
Itt ragadom meg az alkalmat, hogy Varga Mihály képviselő úr igényének megfelelően szóljak néhány szót az egyszerűsítési javaslatok hatásáról. Az áfa negyedéves bevallási időszakának bevezetésével az eddigi 343 ezer ügyből 30-40 ezer fog maradni. Ha számításba vesszük a visszaigénylők választási lehetőségét is a gyakorított elszámolásra, a havi esetek száma legfeljebb 100-110 ezer lehet.
A társasági adóbevallás egyszerűsítése - ez azt jelenti, hogy megszűnik a február 28-i kötelezettség - mintegy 156 ezer bevallás benyújtásától és feldolgozásától kíméli meg az adózókat és az adóhatóságot egyaránt.
Dr. Gáspár Miklós képviselő úr az adózás rendszerének fejlődési irányáról kérdezett, az önadózás és a kivetés közötti választás kényszerét sugallva hozzászólásában. A mai magyar adórendszer egyidejűleg több adómegállapítási módot ismer. A különböző adómeg-állapítási módok között nem lehet rangsort felállítani. Azt, hogy egy adókötelezettséget melyik módon kell teljesíteni, vagy hogy a rendszer egészén belül melyik módszer kerül túlsúlyba, többnyire a célszerűség és a gazdasági szempontok határozzák meg. A mai magyar adómorálra tekintettel azonban - a fejlettebb adókultúrájú országok gyakorlatához hasonlóan - nem tartom kizártnak az adókivetés alkalmazását a személyi jövedelemadózásban. Ugyanez azonban az áfa esetében természetesen elképzelhetetlen.
Tisztelt Ház! Szinte minden törvénymódosítás alkalmával felmerülő kérdésről, a társasági adó hatálya alá tartozó adóalanyok előlegfeltöltési kötelezettségéről hallhattunk dr. Bogár László, valamint Varga Mihály képviselő urak felszólalásában. Az adózóknak ez a kötelezettségteljesítése kétségkívül gyakran nehézséget okoz, ezért évek óta vitatott kérdés, hogy indokolt-e az adórendszerünktől egyébként valóban idegen előlegfeltöltési kötelezettség fenntartása. A most tárgyalt törvényjavaslat előkészítése során is felvetődött ennek a jogintézmények a megszüntetése. A központi költségvetés pillanatnyi finanszírozási nehézségei miatt ez a lépés pillanatnyilag nem megvalósítható. A feltöltési kötelezettség ugyanis körülbelül 20 milliárd forint befizetését érinti. Nagyon remélem, előbb-utóbb eljutunk oda, hogy kihajózhatjuk a rendszerből ezt a valóban rendszeridegen lépést.
A legélesebb kritika a jogosulatlan visszaigénylések kamatfizetési szabályainak tervezett módosításával kapcsolatban hangzott el. A javaslat szerint, ha az adózó által visszaigényelt összeg több mint 50 százaléka jogosulatlan, az adóhatóság késedelmes kiutalás esetén a jogosultan igényelt összeg után sem fizet késedelmi kamatot. Juhász Pál képviselő úr véleménye szerint ez a rendelkezés is túl enyhe a jogsértőkkel szemben, míg más képviselők a szabályt indokolatlannak, túlzónak, sőt jogszerűségét is megkérdőjelezhetőnek tartották. A jogosan igényelt összeg után az adózót jogszabály szerint megillető kamat megvonása gyakorlatilag a jogosulatlan igénylés miatt alkalmazható szankciók egyik fajtája. Enyhének nem tekinthető. Ugyanis az eddig is kiszabásra kerülő adóbírság mellett további szankciót jelent.
(17.30)
A jogosulatlan igény előterjesztője viszont maga is felelős a kényszerű, előzetes felülvizsgálatért és közvetetten ennek késedelmességéért.
Tisztelt Ház! A részletes vitában tárgyalt módosító indítványokkal - egyetlen kivétellel - egyetértek. A javaslatot dr. Veres János képviselő úr nyújtotta be, a negyedéves áfa-bevallásról havi bevallásra történő áttérés szabályára vonatkozóan. A kormány által előterjesztett javaslat a negyedévenkénti bevallásra kötelezett adózónak lehetőséget biztosít a havonkénti bevallásra való áttérésre. Ehhez azonban az adóhatóság előzetes engedélye szükséges. Képviselő úr az engedélyezési eljárást, mint felesleges procedúrát, elhagyni ajánlja, az áttérés alanyi jogként való megfogalmazását javasolja.
Ez a hatósági procedúra azonban nem felesleges, elképzeléseink szerint fontos szűrőszerepet tölthet be a jövőben a jogosulatlan visszaigénylők visszaszorításában. A jogosulatlan igénylők döntő hányada ugyanis éppen a most negyedéves bevallásra kötelezettek közül kerül ki. Ezért, ha hatósági eljárás nélkül áttérhetnének a havi elszámolásra, azt valószínűleg azok is megtennék, akiknek a tisztességes adózáshoz, a valós visszaigénylési joghoz semmi közük. Ez a havi bevallások számának elképesztő mértékű növekedéséhez vezetne, ami szöges ellentétben áll a negyedéves bevallási rendszer bevezetésének alapvető céljával.
Az engedélyhez kötöttség önmagában hordja annak vizsgálatát, hogy az adott cég valóban létezik-e, végez-e tényleges gazdasági tevékenységet. Ez visszatartó erő, amely nemcsak az áttéréssel kapcsolatban, hanem általában a jogosulatlan igények benyújtása területén is nélkülözhetetlen.
Mindezekre figyelemmel kérem a tisztelt Házat, hogy mindhárom adótörvény módosító javaslatainál a kormány által támogatott módosító indítványokat szíveskedjen elfogadni, és a törvényjavaslatokat hagyja jóvá. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)
