BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Alelnök Asszony! Tisztelt Ház! Érdemben én is az önkormányzatok költségvetéséről szóló fejezetekhez kívánok hozzászólni. Elöljáróban szeretném elmondani, azok közé tartozom - arcpirulás nélkül -, akik a költségvetési hiány növelésével kapcsolatban az önkormányzatoknál megjelenő jelentős mértékű eladósodásra kívánják felhívni a figyelmet javaslatukkal.
Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része. Ezért őszintén szólva farizeus magatartásnak érzem azt, ha a tisztelt Ház azt mondja, hogy az ország ne adósodjon el nagyobb mértékben, se külső, se belső adóssága ne nőjön; ugyanakkor minden kötelezettségvállalásánál, akár az ÉT-ben történt, akár más fórumokon, az önkormányzatok igen nagy mértékű, drasztikus eladósodását szemrebbenés nélkül mindenki elviseli. Most pedig ez következik be: az állam eladósodását az önkormányzatok eladósodása fogja követni ezen költségvetés következtében.
A következő évben 40-60 milliárdra teszem az eladósodás mértékét, amely kifejezetten az önkormányzatok rendelkezésére álló szabad pénzeszközök hiányából következik. Leszámoltam azzal az illúzióval, hogy itt a normatív támogatásokban átütő eredményt lehet elérni, ezért módosító indítványomban arra tettem javaslatot, hogy a személyi jövedelemadónak az önkormányzatoknál maradó része növekedjen. A magyar önkormányzatok 8, maximum 10 százalékot érnek el saját bevételi forrásként. Más önkormányzatok esetében, amelyek jobb helyzetben vannak - Nyugat-Európában -, ez az arány meghaladja az 50 százalékot. Egyik napról a másikra ezt az arányt nyilván nem lehet elérni, de ilyen saját bevételi arányok mellett és ilyen személyi jövedelemadó-százalék mellett az önkormányzatok nagy számban fognak csődöt jelenteni.
Nem értek azzal egyet, hogy az önkormányzatok megfelelő törvényi keretek között végzik már ma is tevékenységüket. Gondoljunk csak a közalkalmazotti törvényre, amelyet azóta sem módosított a parlament! Vagy gondoljunk a köztisztviselői törvényre, amely szintén nem került végrehajtásra. Az ezekből származó hitelfelvétel nagyságrendje pedig akkora, hogy nemcsak önkormányzatokat, hanem hitelező pénzintézeteket is magával ránthat, ahol utána meg kell találni a pénzintézeti és önkormányzati szanálás technikáját és módját, hiszen lehet polgármestert, közgyűlést felfüggeszteni, de ezzel az igen súlyos eladósodottsági mértéket, különösen a nagy intézményhálózattal rendelkező önkormányzatok esetében, megakadályozni nem lehet.
Szeretném tehát, ha elhangozna a Magyar Köztársaság parlamentjében, hogy az önkormányzatoknál a személyi jövedelemadó-növekmény jelentős mértékben feladattal terhelt. Ez az 5 százalékos növekedés, ami ottmarad az önkormányzatoknál, nagyon sok éhes száj kívánságát kell hogy kielégítse.
(14.40)
Nemcsak a szociális területen, nemcsak a közoktatás területén, hanem a fejlesztések területén is. Számításaink szerint 15-17 százalék reálpozíció-romlást, negatív "eredményt" érnek el a magyar önkormányzatok 1995-ben. Ennek pedig kihatása lesz a foglalkoztatásra, a felújításokra és a beruházásokra is.
Két kisebb jelentőségű, de nem jelentéktelen módosításra hívnám fel még a figyelmet, amelyek szintén nem nyerték el a bizottságok támogatását. Az egyik a tömegközlekedés kapcsán a nagyobb városok számára is lehetőséget nyújtana egy alapból való igénylésre ahhoz, hogy ne lehetetlenüljön el a nagyvárosok közlekedése. A fővárosi önkormányzat 2,3 milliárd forint ilyen összeg felett rendelkezhet, a nagyvárosok önkormányzatai pedig, ha nem igényelhetnek többlet-forrást a további állóeszköz-fenntartási, fejlesztési célra és üzemeltetésre, akkor járatok maradnak ki, és a járatok sűrűsége csökken olyan nagyvárosokban, mint Debrecen, Pécs vagy Székesfehérvár, és még folytathatnám ezt a sort. Javaslom tehát ennek átgondolását, hogy ne csak a főváros területén legyen lehetőség ilyen keretösszeg igénylésére.
A másik javaslat kisebb kört érint, de itt a korábbi és a mostani kormány mulasztása miatt is feltétlenül szükséges lépni, ez pedig a köztisztviselők bérének a rendezése. Az önkormányzatok feladatainak 60-80 százalékát kötelező állami feladatok képezik. Az önkormányzatok közel 25 százaléka csődben van, így feladatai teljesítése mellett a képviselő-testületek a hivatalaikban dolgozók illetményének emelésére minimális központi céltámogatás mellett nem tudtak szükséges és elégséges forrást biztosítani. Ennek hiányában csak néhány önkormányzat élt a köztisztviselői törvény rendeletalkotási felhatalmazásával, mely szerint az illetményalap a törvényes mértéknél alacsonyabban is megállapítható.
A feladatokkal arányos bérezés megteremtésének hiányát előidéző 1992-es kormányhatározat határideje lejárt, de ezt a feladatot a kormány nem hajtotta végre és nem alkotta meg a köztisztviselői törvény 80. § (1) bekezdésének f) pontjában előírt, a közigazgatási szervek létszám- és bérgazdálkodására vonatkozó rendeletét. Ezért javaslom, hogy ez kerüljön a tisztelt Ház elé, még a költségvetés módosítása előtt, hogy azon önkormányzatok számára is legyen lehetőség, ahol ezt a törvényt anyagi forrás hiányában nem tudták végrehajtani. Hiszen a magyar közigazgatás minden településen azonos szintet jelöl meg, legyen az kisebb település vagy nagyváros.
Befejezésül még egyszer szeretnék nyomatékot adni annak, hogy a személyi jövedelemadóból az önkormányzatoknál maradt 5 százalék növekmény nem elegendő a többletfeladatok pótlására sem. Különösen a szociális területen várható nagyobb mértékű kiadás, és rendkívül nagy terhet fog jelenteni az ez évben a közalkalmazotti bérekre elfogadott kormánymegállapodás a teljesítése is, hiszen a kormány által adott összegnek körülbelül a kétszeresét jelenti az önkormányzatokra jutó teher. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
