BÜKY DOROTTYA
BÜKY DOROTTYA
BÜKY DOROTTYA (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Két módosító indítványról szeretnék nagyon röviden szólni, amelyeket a költségvetéshez a kulturális bizottság tagjainak egy része nyújtott be.
Az első a 171-es számú, Rózsa Edit, Rajk László, Molnár Péter és jómagam által benyújtott indítvány, melynek lényege, hogy az Országos Játékalapból 100 millió forintot a Nemzeti Kulturális Alapba csoportosítsunk át. Ennek az átcsoportosításnak a célja az lenne, illetve az lesz reményeink szerint, ha önök elfogadják, hogy a Nemzeti Kulturális Alap könyvtári kollégiuma ebből a pénzből pályázatot hirdethessen, és pályázati úton ezt a pénzt az iskolai könyvtáraknak szétoszthassa. Azt gondolom, hogy aki ismeri ma Magyarországon a könyvkiadók, könyvterjesztők nehéz helyzetét és ezen keresztül az olvasók, olvasni szerető emberek nehéz helyzetét, annak nem kell különösebben indokolni azt, hogy ez a javaslat miért fontos.
Önök is bizonyára tudják, hogy az európai tendenciák, amelyek a könyvkiadók és könyvterjesztők áfaked-vezményeire vonatkoznak, meglehetősen ellentétesek a mostani magyarországi tendenciákkal, amelyeket a kényszerű gazdasági helyzet idéz elő. Azonban valamilyen áthidaló megoldást mégiscsak kellett találnunk, hogy a könyvkiadók, könyvterjesztők és ezen keresztül az olvasók helyzete valamelyest könnyebbedjék.
Itt szeretném elmondani, hogy nagyon jó, nagyon hatékony együttműködés volt a módosító indítvány előkészítése során a Művelődési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete és a parlamenti képviselők között. Azt remélem és azt szeretném, ha minden ügyben ilyen jól tudnánk együttműködni, hiszen akkor tud megszületni egy olyan javaslat, amilyen ez is, amely kevés pénzből a fogyasztók érdekében tud hatékony lépéseket tenni.
A javaslat egy részkompenzációs megoldás, amelynek lényege, hogy segíti a könyvkiadást, segíti a könyvterjesztést, csökkenti a kulturális esélyegyenlőtlenséget, hiszen az egyre dráguló tankönyvárak mellett lehetővé teszi a többszöri tankönyv-felhasználást, sőt mindezt az iskolákon, iskolai könyvtárakon keresztül teszi, az oktatást is segítve ezzel. Tehát olyan többcélú és többértelmű indítvány ez, amely akárhonnan nézzük, mindenféle szempontból hasznos lehet. Nagyon remélem, hogy nemcsak a könyvkiadók, könyvterjesztők, az iskolai könyvtárak, hanem önök is támogatni fogják ezt a javaslatot.
A másik javaslat, amelyről nagyon röviden szeretnék beszélni, 164-es számon került be a módosító indítványok közé. Ez egy hatpárti javaslat, melyet az SZDSZ részéről Rajk László írt alá, és amelynek a forrását a Pénzügyminisztérium a pénzügyminiszter úr ígérete szerint most keresi. Ez egy 120 milliós forrást igénylő javaslat, amelyet a Mozgókép Alapítvány kapna meg.
Bizonyára önök is tudják, hogy 1994-ben a magyar filmek összköltségének mindössze 43 százalékát fedezték magyar források Magyarországon. Ebben a Mozgókép Alapítvány, a szponzorok és minden egyéb magyar forrás is benne volt, az összes többit, tehát 47 százalékot külföldi forrásokból fedezték. Meglehetősen kérdéses, hogy mettől meddig magyar film a magyar film. Mi mindannyian, akik ezt az indítványt támogatjuk, azt szeretnénk, ha magyar filmek maradhatnának ezek a filmek, amelyek itthon készülnek magyar művészek közreműködésével. A külföldi forrás beérkezése azonban véges, hiszen egy idő után a külföldiek számára is kérdésessé válik, hogy magyar filmet támogatnak-e, vagy pedig a saját filmüket, annak az országnak a művészetét, amelyből a pénzt hozzák.
Tehát mindenképpen szükséges, hogy a Mozgókép Alapítvány valamennyi pénzt kapjon ahhoz, hogy ezt a szintet meg tudjuk tartani, ameddig még magyar film a magyar film. Az, hogy ennyire nagy és ilyen jelentős a külföldi részvétel a magyar filmgyártásban, mit sem bizonyít jobban, mint azt, hogy a magyar film nemzetközi hírneve igen nagy és a nemzetközi kulturális életben, Európa kulturális életében a magyar filmgyártás igen előkelő helyet foglal el. Ezért is jönnek ide nemcsak művészek, hanem pénzemberek is támogatni a filmgyártást.
Az Európához való csatlakozás és - divatos szóval - a teleinformációs forradalom kellős közepén igen-igen fontos elem a filmgyártás és Európában való részvételünk a magyar filmmel. Egész Magyarországnak és az egész magyar kulturális életnek elemi érdeke, hogy ezt a kommunikációs rendszert, amiben benne vagyunk a magyar filmgyártással, ezt fenn tudjuk tartani és ebben a részvételünk töretlen maradjon. Tehát kérem önöket, ez egy hatpárti javaslat, de azért nyomatékosan kérem önöket, hogy támogassák ezt a javaslatunkat. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)
