DR. DORNBACH ALAJOS

Teljes szövegű keresés

DR. DORNBACH ALAJOS
DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának önkormányzati munkacsoportja álláspontját tolmácsolom; csak azokat a módosító javaslatokat említem, amelyek valamilyen módon az önkormányzatokkal, a belügyi tárcával - tehát az önkormányzati bizottság tevékenységével és feladatkörével - összefüggenek.
A beérkezett módosító javaslatok közül mintegy 50 érinti az önkormányzati és a belügyi fejezeteket.
Az új Házszabály nagyon pontosan tartalmazza, hogy a költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokban, amennyiben kiadási előirányzatokat növelnek, vagyis többletkiadást irányoznak elő, pontosan meg kell jelölni a forrást is, anélkül, hogy a költségvetés deficitjét a javaslat növelné. Sajnos, képviselőtársaink egy része a benyújtott módosító javaslatok többségénél ezt a szempontot figyelmen kívül hagyta. Ennek ellenére munkacsoportunk gondosan vizsgálta ezeket a módosító javaslatokat is, mert a legtöbb módosító javaslat olyan többletkiadásokat irányzott elő, amelyek nagyon józan célokat szolgálnának, szükséges igényeket elégítenének ki. Épp ezért vizsgáltuk, hogy meg lehet-e teremteni a fedezetet. Lehet-e találni valahol is olyan elvonható kiadási előirányzatot, amely kisebb jelentőségű.
Nagyon nehéz természetesen a költségvetési előirányzatok tömegében józan értékrendet fönntartani, vagyis a prioritásokat, az elsőbbségi szempontokat értékelni és súlyozni.
Az önkormányzati munkacsoportunk - egyébként egybehangzóan az önkormányzati bizottság többségének álláspontjával - a benyújtott, mintegy 50 módosító javaslat közül tizennégyet támogat. Ezek egy része csak apróbb pontosításokat, elírásokat javít ki; ezekkel nem kell foglalkoznunk.
Másik csoportjuk az Érdekegyeztető Tanács és a kormány egyetértő álláspontját rögzíti. Ezeket a bizottságunk és a munkacsoportunk tagjai támogatták; ha a kormány megtalálta a megoldást az Érdekegyeztető Tanáccsal együtt, akár a kiadások és a bevételek átcsoportosítása árán is, hogy ezekre a kiadási tételekre a fedezetet megteremtsék, akkor azt nem éreztük jogosultnak felülbírálni és egyetértettünk vele.
Maradt azonban tucatnyi olyan módosító javaslat, zömmel ellenzéki képviselők részéről, de néhány kormánypárti képviselőtársunk részéről is, amely olyan előirányzatokat, előirányzati többletkiadásokat tartalmaz, amelyekre fedezetet nem lehetett találni. Ilyenek: az önkormányzati normatívák. Ma itt, az utolsó egy órában már többször volt erről szó. Jeleskedtek ebben egyébként fiatal demokrata barátaink, akiknek az ügy iránti buzgalmát és jó szándékait senki meg nem kérdőjelezheti. Mert az oktatási normatívák növelésével mindnyájan egyetértenénk. És ha a költségvetési fedezetet erre valóban meg lehetne teremteni, úgy, ahogy ők azt remélik megteremteni, akkor azzal a legmesszebbmenőkig egyetértenénk. Erről beszélt Bauer Tamás is, és Varga Mihály képviselő úrral erről külön kis vitát is folytattak; én ezt megismételni nem kívánom.
Nem találtunk egyetlen olyan normatíva növelésére irányuló javaslatot sem, amelyhez a bevételi többletet valahonnét elő tudnánk teremteni, vagyis el tudnánk venni máshonnan ezeket az összegeket.
Tulajdonképpen két olyan módosító javaslat adódott, amelyek az önkormányzatok szempontjából jelentőséggel bírnak. Sajnos ezek nem többletpénzt jelentenek az önkormányzatok számára; csupán működésük bizonyos zavarait küszöbölnék ki. Nevezetesen az egyik javaslat arra irányul, hogy az államháztartási törvény módosítása révén az önkormányzatok kapjanak lehetőséget, hogy költségvetésüket a szokásostól később terjesszék be, vagy fogadják el és közöljék a kormánnyal, mivel a decemberben megválasztandó önkormányzatok az államháztartási törvényben előírt határidőn belül megfelelő színvonalon ezt a feladatot elvégezni nem lennének képesek. Ez sajnos, mindössze technikai, eljárásjogi segítség az önkormányzat számára.
Van azonban egy olyan módosító javaslat, amely az önhibán kívül hátrányos helyzetű önkormányzatoknál bizonyos hátrányt kiküszöböl. Nevezetesen: a törvényjavaslat az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő, vagyis forráshiányos helyi önkormányzatok támogatásánál előírja, hogy nem igényelhet ilyen támogatást az az önkormányzat, amelyik három hónapnál hosszabb időre fennálló banki értékpapírral, bankbetéttel, állampapírral rendelkezik.
A módosító javaslat figyelembe veszi azt a körülményt, hogy akár a címzett- és céltámogatások, akár a lakossági beruházások révén elvégzendő infrastrukturális beruházásokhoz az önkormányzatok egyrészt a megkapott támogatást átmeneti időre kénytelenek kezelni, másrészt a lakossági befizetéseket meghatározott, adott célra befizetett összegeket kezelni kötelesek. Ha ezeket kezelik akár értékpapírokban, akár bankbetétben, ez nem zárja ki őket az önhibán kívüli hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatási rendszeréből, a pályázat lehetőségétől.
Hangsúlyozom, ez sem többletforrásokat jelent, csupán tágabbra nyitja a kört; azt a kört, amelyen belül a hátrányos helyzetű önkormányzatokat megillető támogatásért pályázhatnak az önkormányzatok.
(14.20)
Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzatok gazdálkodási lehetőségei nagyon mostoha körülmények és mostoha feltételek mellett bonyolódtak az elmúlt négy évben is. Sajnos, most a következő évben sem lehet számottevően javítani ezen a helyzeten.
Szintén mélységesen egyetértünk azzal a törekvéssel, amelyet Kónya Imre képviselő úrnak a módosító javaslata fogalmaz meg, amikor az önkormányzati céltámogatási előirányzat összegét a törvényjavaslatban megfogalmazott 33,6 milliárd forintról 40 milliárdra javasolja felemelni.
Tudjuk jól, hogy évek óta minden évben 33 milliárd forintot osztott el a költségvetés az önkormányzatok ilyen irányú támogatására. Sajnos, ahogy az előző években sem tudta az előző kormányzat évente ezeket az összegeket emelni, most ebben a nagyon nehéz gazdasági helyzetben nincs lehetőség arra, nem lehet megteremteni a költségvetési fedezetet, hogy ezt a rendkívül fontos területet nagyobb összeggel lehessen támogatni.
Tudomásul kell vennünk, hogy a begyűjtendő, beszedendő bevételeket nincs mód növelni. Az adóterheket nem lehet növelni - ezzel is egyetért tulajdonképpen az ellenzéki oldal ugyanúgy, mint a kormánypárti oldal -, akkor azt is tudomásul kell vennünk, hogy a kiadási oldalon legfeljebb apró mérlegelésekkel kisebb korrekciókra van lehetőség, de számottevő többletkiadásokat nem tudunk előirányozni.
Így is egyet kell értenünk a pénzügyi kormányzatnak azzal az aggodalmával, hogy ha a bevételi előirányzatok meghiúsulnak, akkor a költségvetési deficit a megengedett mértéknél nagyobb lesz, s ez bizony az ország hitelképességét, az egyensúlyi helyzetet rontja.
Tisztelt Országgyűlés! Az új önkormányzatok, amelyek most a választások után hivatalba lépnek, nagy felelősséggel fognak megbirkózni, megkísérelni megbirkózni a rájuk háruló feladatokkal.
Azt tehetjük, és az a törvényhozás feladata, hogy a jogszabályi hátteret tegye számukra megbízhatóbbá, kiegyensúlyozottabbá. Az elmúlt hónapokban végrehajtott törvénymódosítások részben elősegítették, hogy az önkormányzatok, gördülékenyebb működési feltételek mellett, a nagyon szűkös anyagi lehetőségekkel jobb és kedvezőbb módon tudjanak élni.
A lakossági megtakarítások igen nagy mértékben segítették az önkormányzati beruházásokat. Az elmúlt években tulajdonképpen a magyar lakosság csodát művelt. Az a sok infrastrukturális beruházás ugyanis nagyrészt - természetesen költségvetési résztámogatás mellett - állampolgári megtakarításokból jött létre. Ez is jelzi, hogy az önkormányzati rendszer milyen hatékony, milyen sok társadalmi energiát tud mozgósítani, és hogy az emberek, ha közvetlenül érzik az áldozatvállalásuk gyümölcsét, akkor szinte reménytelen helyzetben is képesek áldozatot vállalni, és tudnak önerős beruházásokért terheket viselni.
Tisztelt Országgyűlés! Csak azt tudom javasolni, hogy az önkormányzati bizottság ajánlásainak megfelelően a módosító javaslatokat az ajánlásokban megfogalmazott támogatásnak megfelelően fogadja el az Országgyűlés, és azokat a módosító javaslatokat, amelyeket az önkormányzati bizottság nem támogatott, fájó szívvel bár, de elutasításra kell javasolnunk. Köszönöm.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem