DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, igen tisztelt elnök asszony.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy aki a költségvetés egyes tételeit átnézte, az általános vitát és a most megkezdődött részletes vitát figyelemmel kísérte, annak szinte a szemébe kellett hogy tolakodjék az egész költségvetésnek az a szerkezeti hibája, hogy a bevételek I-XXXI. fejezete, illetőleg a kiadások I-XXXII. fejezete tulajdonképpen végig a restrikció jegyében született meg.
Miután a Független Kisgazdapárt álláspontja ismert, hogy mi a restrikciót nemzetgyilkos gazdasági politikának ítéljük meg, ezért minden olyan módosító indítványt támogatunk, az előterjesztőjétől függetlenül, amely ezen a restrikciós szorításon valamit enyhíteni kíván és az élénkítés irányába kívánja elvinni a nemzetgazdaságot.
A másik elvi megközelítésünk az volt, hogy mindenképpen az elmaradott térségek intenzív fejlődését elősegítő módosító indítványok mellett kell állást foglalnunk, hiszen most már szembeötlő az egész költségvetés azon szerkezeti hibája is, hogy bár országgyűlési ciklusonként mindig, mindenki elismeri, hogy az elmaradott térségeket intenzívebben kellene fejleszteni, mégis a költségvetésből egyáltalán nem világlik ki ez a szándék.
Hogy világos legyen, hogy miről van szó: tessék például végigmenni az M3-ason. Gyöngyösnél gyakorlatilag megszűnik az európai integrációs gondolatkör, és Gyöngyöstől egy egészen más világba csöppen az ember, már az országúton is. Ha az ember megnézi, hogy miért van az, hogy ott a sztráda hirtelen leszűkül egy nagyon rossz, egysávos útra, és ennek megnézi a költségvetéssel való összefüggéseit, akkor látni fogja, hogy az elmúlt időszakban, az 1990. május 2-a óta eltelt időszakban a Magyarországra bejött mondjuk 8 milliárd működő-tőkének egészen biztos, hogy a kilenctizedét Budapesten és a nyugati határszélen használták fel, jó, ha maximum az egytizede ment a keleti és az északi országrészekre. A költségvetés pedig ezen a működőtőkével még aránytalanabbá tett egész szerkezeten nemhogy javítana, hanem még tovább ront.
Gyakorlatilag a Független Kisgazdapárt nézetrendszerében úgy jelenik meg Magyarország, mint amelyet jobban három részre szakítottak, mint mondjuk a törökök valamikor. Ezért minden törekvésünk arra irányul, hogy azokat a módosító indítványokat, amelyek az elmaradottságot igyekszenek felszámolni, támogatjuk, az egyebeket pedig elutasítjuk.
Legyen szabad még egy elvi észrevételt tennem Bauer Tamás igen tisztelt képviselőtársamnak arra az indítására, hogy a társadalmi érdekegyeztetés mögött a világon mindenütt ott áll a szakszervezetekkel való megállapodás, és ezzel indokolta azt a megállapítását, hogy Torgyán József tévesen utalt ezzel ellentétes tényekre. Úgy gondolom, igaz, hogy valóban a világon mindenütt az érdekegyeztetés lényegesen jobban működik, mint nálunk, és hogy az érdekegyeztetésben a szakszervezetek is benne vannak, de sehol a világon nem működik úgy, mint nálunk, hogy ugyanaz üljön a felperesi oldalon, mint az alperesi oldalon. Úgy gondolom, ez egy olyan képtelenség, amit itt nem is érdemes tovább ragozni, hiszen hogy valaki a kormányzati oldalról időnként átszaladjon a szakszervezeti oldalra, és nyilatkozzon mint kormánytöbbség is, és nyilatkozzon mint szakszervezet is, nem hiszem, hogy ez lenne az európai integrációs törekvés kívánatos megvalósítása.
Úgy gondolom, hogy a módosító indítványokat tekintve, a Független Kisgazdapártnak elviekben azt az álláspontját mindenképpen ismertetnem kell, hogy az oktatási normatívák felemelésére vonatkozó módosító indítványokat minden esetben támogatjuk, a családok megélhetésére szánt összegek növelését is mindenképpen támogatjuk. Külön kiemelném, hogy a létminimummal kapcsolatban minden olyan indítványt, amely az eredetileg 8 ezer forintban meghatározott minimálbért megemelné, a Független Kisgazdapárt ugyancsak támogatni fog. Annál is inkább, mert elfogadhatatlannak tartjuk a bankárvilág havi egymillió és másfél millió forintos javadalmazását, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy a mi bankvilágunk nem bankvilágként működik, hanem tulajdonképpen az állam által feltöltött bankpénztárakat ürítik ki bankáraink. Erre adni havi egymillió vagy másfél millió forint javadalmazást, amíg a másik oldalon a költségvetés a minimálbért 8 ezer forintban kívánja meghatározni, ezek nyilvánvalóan elfogadhatatlan dolgok.
(14.00)
(A jegyzői székben Nahimi Pétert Boros László váltja fel.)
Ezért a Független Kisgazdapárt ezeket, ahol lehetséges, a szavazataival úgy támogatja, hogy ez az aránytalanság, amint lehet, kezdjen feloldódni. De ismételten kijelentem: elfogadhatatlan az elosztási rendszernek ilyen keretek között tartása. És ne csodálkozzon senki akkor, ha én kijelentem, hogy a legelvetemültebb bankrablók tevékenysége - az ilyen bankfosztogatáshoz képest, ami 315 milliárd bankkonszolidációt tett szükségessé -, egy négyéves, szőke fürtű óvodás gyerek ártatlan játszadozása ahhoz képest, amit a bankelnökök kárként okoznak a magyar társadalomnak.
Legyen szabad rámutatnom, hogy természetesen támogatjuk az elmaradott vidéki települések infrastruktúrájával kapcsolatos költségek növelését is. Kónya Imre nagyon helyesen mutatott rá arra, hogy az önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszerének szűkítésével szemben az ellenzéknek pont az ellenkező oldalon kell haladnia. Mert ha nem ezt tesszük, akkor a már elmaradott települések még jobban elmaradnak. Én úgy gondolom, a közbiztonság megteremtése is épp olyan fontos feladat, mint az említett egyebek.
Legyen szabad rámutatnom arra, hogy a felszólalásomban konkrétan kívánok foglalkozni a 10. §-sal kapcsolatos anomáliákkal, a költségvetés 35-37. §-áig terjedő olyan megítélésekkel, amelyeknél minden esetben a paragrafusoknak a kiiktatását kívánjuk elősegíteni a módosító indítványokkal. De természetesen foglalkoznunk kell a költségvetés 48. §-ával is. Már előre utalok rá, hogy a kiadási részt illetően a 3. fejezet 21. és 24. fejezettel való összefüggéseit, a 15. és 17. fejezet rendelkezéseivel való kapcsolatát is vizsgálni kell, ami a módosítványokat illeti.
Ami a 10. §-sal kapcsolatos megítélésünket jelenti, itt különösképpen ki szeretném emelni, hogy a visszaélések tömkelegére lehetőséget adó, a törvény rendszerétől teljesen idegen törvénycikk ez, hiszen az ingatlan-értékesítés kapcsán az állami szerveknek olyan lehetőségeket ad, amelyek semmiképpen sem kívánatosak. Itt akár az értékesítésre, akár a bérletre, akár a cserére gondolok; vagy a járművek felszerelése, gépek tekintetében olyan jogosítványt ad az értékesítésre, amely egyértelműen azt fogja jelenteni, hogy hárommillió forintig terjedő értékhatárnál a gépkocsikat majd saját maguk, a használók fillérekért fogják megvásárolni. Ezért az ennek kiiktatására irányuló módosító indítványokat a Független Kisgazdapárt támogatja. Ezt a rendszert - hogy mi kinyissuk a kaput a dúsgazdag használók előtt, hogy fillérekért megszerezhessék a méregdrága személygépkocsikat - nem tartjuk elfogadhatónak.
Ami a költségvetés 35-37. §-ai rendelkezéseit illeti, itt felhívnám a figyelmet arra, hogy a 35. § értelmében az Országgyűlés tudta és hozzájárulása nélkül a központi költségvetés terhére egyedi állami kezességet lehet vállalni. Igaz, hogy bizonyos korlátozással, de mégis ez egy olyan nem kívánatos elem, amely tulajdonképpen már a pótköltségvetés 8. §-ával kapcsolatban felmerült. Ha viszont megnézzük a költségvetés 37. §-át, akkor láthatjuk, hogy itt már a korlátozás nélküli állami kezességvállalás tulajdonképpen egy biankó váltót, egy kitöltetlen váltót jelent, ami rendkívül veszélyes, különösen egy ilyen leromlott gazdaság esetében. Ahogy a pótköltségvetés 8. §-ával kapcsolatban tulajdonképpen egységes volt a parlament állásfoglalása, hogy ezt nem szabad megengedni, a mi megítélésünk szerint ugyanígy kellene most kiiktatnunk, olyan egységes felháborodással a költségvetés 35-37.-ig terjedő paragrafusait is. Ezért a kisgazdapárt az idevonatkozó indítványokat támogatja.
Rendkívül fontosnak tartom megemlíteni, hogy amikor a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről beszélünk, illetőleg a költségvetés 3. fejezetéről, amely a helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszerét tárja fel, akkor bizony én meg kellett hogy nézzem, miután Dabas-Sári ügyében már korábban nem egy alkalommal felszólaltam. Legutoljára felmerült, hogy a művelődési miniszter úr, illetőleg a politikai államtitkár úr 80 millió forintnak az önkormányzat részére való adását már mint elkönyvelt, elintézett tényt jelentette be, ahol tulajdonképpen a pénz rendelkezésre áll. Kiderült, hogy az idei költségvetésre ez nem vonatkozik.
Amikor érdeklődtek a 80 millió forint megkaphatóságát illetően, kiderült, hogy a most benyújtott költségvetésben a Művelődési, Közoktatási Minisztérium fejezetében ez a 80 millió forint nem található. Nem is található, mert időközben kiderült, hogy hiába ajánlotta a miniszter úr ennek az összegnek a megszerzését, már amikor azt konkretizálni kellett volna, akkor utalt a Belügyminisztériumra, hogy tőlük kell kérvényezni, oda be is adták, felszerelve a megfelelő számításokkal, az építési költségekkel, a tervrajzokkal és mindazokkal felszerelve a kérelmet, amit az önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszerével kapcsolatban a jogszabály kötelezettségként az önkormányzat terhére előírt. Végül is kiderült, hogy a Belügyminisztériumnál sem található ez a rész. De mondom, megnéztem a 3. fejezetben az önkormányzatoknál is. Tehát így néz ki a kormány ígérete: ígérgetés minden tényleges alap nélkül.
Amikor a kiadások fejezettel kapcsolatban a kisgazdapárt arra az álláspontra helyezkedik, hogy a magyar tudományt, az oktatást kell támogatni, és nem egyébként felelőtlenül kidobni a pénzt - és ezért az ilyen módosításokat támogatjuk, hadd utaljak arra, hogy a kiadások 21. fejezetének 73. oldalán a Magyar Tudományos Akadémiával kapcsolatban a kiemelt előirányzatok 1. számánál a személyi juttatások 126,7 milliót tesznek ki. De érdemes megnézni, hogy tudóstámogatásra egyebütt mindösszesen 290 millió forintot. De ha mondjuk ezt összevetjük a 17. fejezetnek az Állami Vagyonügynökség személyi juttatásaival, akkor kiderül, hogy ott már 760 millió van. De ha netán addig merészkednénk, hogy összevetjük ezt a televíziónak a 24. fejezetben a személyi kiadások részével, akkor megdöbbenve fogjuk látni, hogy a televíziózás személyi kiadásaira 7 milliárd 146,8 millió forint jut. Tessék ezt összevetni a Tudományos Akadémiára szánt, egészen elenyészően csekély összeggel, a 126,7 millióval. Akkor körülbelül látható, mit jelent ez az egész költségvetési szerkezet, hogy mennyire nem a tudományt, az oktatást, az ország előrehaladását célozza ez, hanem egészen más szempontok alapján nyert összeállítást.
(14.10)
Akkor már ne is csodálkozzanak, hogy a mezőgazdasági középfokú oktatásra, szaktanácsadásra személyi juttatásként 239,3 millió jut csak. Hiszen nyilvánvalóan, ha ennyi kell a televíziózásra, meg ennyi kell az Állami Vagyonügynökségre, akkor nem fog jutni a mezőgazdasági oktatásra.
Még egyetlenegy témára jut talán időm. Nevezetesen a törvényjavaslat 48. §-ával kapcsolatban, no meg a kiadási rész XIII. fejezetének 8., kiemelt előirányzati számával kapcsolatban szeretnék a MÁV vonatkozásában néhány megállapítást tenni; hiszen a szörnyűséges szajoli katasztrófa kötelez minket erre, hogy a MÁV kérdését egy kicsit gondosabban megvizsgáljuk.
Megtudtuk, hogy Szajolnál a biztonsági berendezések felújításának költsége önmagában félmilliárd forint. Két adatot is kaptam; az egyik szerint 300 ilyen biztonsági berendezést kellene felújítani vagy kialakítani, a másik adat szerint százon felül biztosan. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a vasút fejlesztésére mindösszesen 6 milliárd 850 millió forint van előirányozva, igaz, hogy elenged tartozásként nyilvántartott 16 milliárd 200 milliót, meg bizonyos egyéb kamatokat és egyéb tételeket is, de mégis azt kell mondjam, ebből nem lehet a vasutat olyan biztonságos közlekedési eszközzé tenni, ami az ilyen tragédiákat eleve teljes biztonsággal kizárná. És ha még a megszüntetni szándékolt 3900 kilométer szárnyvasútvonallal szembenézünk, akkor látjuk, hogy a vidék még inkább el fog lehetetlenülni az ilyen tételes gazdasági intézkedések következtében is.
Ezért a Független Kisgazdapártnak az az álláspontja, hogy minden ilyen állami törekvéssel igyekszik szembeszállni, és minden, az ilyen törekvéseket jelentő indítvánnyal szembenálló módosítványt meg támogatunk.
Letelt az időm. Köszönöm elnöknő a lehetőséget, képviselőtársaimnak meg a türelmét. (Taps a jobb oldalon.)
