WACHSLER TAMÁS

Teljes szövegű keresés

WACHSLER TAMÁS
WACHSLER TAMÁS (Fidesz): Köszönöm elnök úr. Tehát hozzájárulhat a NATO kibővítése Közép-Euró-pa stabilitásához. A stabilitás befektetéseket jelent, a befektetések pedig gazdasági fellendülést. Ilyképpen tehát meggyőződésem szerint a NATO-csatlakozás pozitív hatásait áttételesen, de valószínűleg nem túl hosszú idő elteltével minden magyar ember a saját bőrén, a saját életszínvonalán is érezni fogja. Éppen ezért tartjuk mi is rendkívül fontos dolognak a békepartnerség-programját, azzal a megszorítással, amivel úgy gondolom, mindenki egyetért, hogy csak abban az esetben támogatjuk természetesen a békepartnerséget, hogyha ezt senki nem kezeli a NATO-csatlakozás alternatívájaként, hanem annak tartja, amiről itt is korábban szó volt, a NATO-hoz való csatlakozás egyik lehetőségének, annak az eszköznek, ami a feltételeket megteremtheti.
Bár nem illik erről beszélni általában, de azért ki lehet mondani, hogy azok között a közép-európai országok között, amelyek már bejelentették, hogy a NATO-hoz szeretnének csatlakozni, egyfajta versenyfutás van. Korábban evidenciaként kezeltük azt, hogy Magyarország ebben a versenyfutásban az első helyen, vagy legalábbis az elsők között található. Mára, mi úgy látjuk, hogy ebben a versenyfutásban egy kicsikét hátrébb kerültünk, kicsit lecsúsztunk erről a vezető helyről. Mi úgy látjuk, hogy jó esetben a harmadik helyen állunk most, valószínűleg Lengyelország és Csehország mögött.
Szólni kell arról, hogy vajon mi ennek a lemaradásnak az oka. Mint ellenzéki képviselő, valószínűleg az lenne a legkönnyebb válasz, amit adhatnék erre, hogy nyilvánvalóan azért csúsztunk hátra, mert új kormányt választottunk, és ennek a kormánynak a megítélése okozza ezt a hátracsúszást. Gondolom, szólhatnék erről, de én azt gondolom, hogy ez leegyszerűsítés volna, és rossz irányba is vinné a vitát. Éppen ezért én egy-két konkrétumról szeretnék szólni, amelyek megítélésem szerint ezt a helyzetet eredményezik. Mindenekelőtt egy-két elmaradt lehetőségről.
Rácskay Jenő már szólt arról a vitáról, arról a nézetkülönbségről, ami fönnáll az elmaradt hadgyakorlatok, pontosabban a magyar részvétel elmaradása ügyében. Én nagyon örülök annak, hogy ez a véleménykülönbség semmiképpen nem az ellenzék és a kormánypártok között feszül, hiszen nagyon prominens kormánypárti képviselők is hibának tartották, hogy mást ne mondjak, a honvédelmi bizottság elnöke is hibának tartotta, hogy Magyarország nem vett részt ezeken a hadgyakorlatokon. Függetlenül attól, hogy ezért melyik kormány a felelős, azt gondolom, hogy a NATO-csatlakozásunk szempontjából mindenképpen sajnálatos, hogy lecsúsztunk ezekről a lehetőségekről. Nagyon remélem, hogy a jövőben ez nem fog előfordulni.
A másik elmaradt lehetőség véleményem szerint a békefenntartó erők kiképző központja. Amikor ez az ötlet megszületett, akkor egy meglehetősen nagyívű elképzelést jelentett, több ország részvételével. Sajnálatos, hogy ez a program folyamatosan szűkült, és mára azt hiszem, elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag pénz hiányában halálra van ítélve.
A harmadik elmaradt, vagy egyelőre elmaradt lehetőség az a haderőreform, amit nemcsak a költségvetési vitában kell megemlíteni, hanem itt is. Úgy gondolom, hogyha a Magyar Honvédséget nem tesszük alkalmassá a NATO-szervezetekben való működésre, ha nem valósítjuk meg a haderőreformot, akkor Magyarország nem fog tudni csatlakozni a NATO-hoz, és ennek a haderőreformnak bizony nagyon súlyos pénzügyi előfeltételei vannak. Mi úgy látjuk, hogy ebben a pillanatban a pénzügyi nehézségek miatt a haderőreform ügye mindenképpen késedelmet fog szenvedni.
Végül az okok között hadd említsek meg egy-két félreérthető nyilatkozatot is. Az egyik ilyen nyilatkozat vagy inkább vita a választási kampány idején volt hallható. Ez az úgynevezett szelektív integrációnak a kérdéskörében zajló vita volt, aminek a lényege az, hogy kíván-e Magyarország csatlakozni a NATO-hoz abban az esetben, hogyha a csatlakozásra nem kap lehetőséget Magyarország egy, két, vagy több szomszédja.
A másik vitatott kérdés pedig a közelmúltban elhangzott miniszterelnöki nyilatkozat, ami Oroszországgal való konzultációt javasolt. Én úgy gondolom, hogy ez az utóbbi nyilatkozat mindenképpen tartalmazhat pozitív elemet is, de azt, hogy félreérthető, sajnos, nem lehet vitatni, mert legalább egy ember, Lengyelország elnöke ezt a nyilatkozatot félreértette, és nem úgy értelmezte, ahogy a miniszterelnök úr feltehetően mondani akarta, vagy ahogy a miniszterelnök úr értette.
(11.10)
Magyarországnak egyértelművé kell tenni, hogy bár szeretnénk vagy érdekeltek vagyunk abban, hogy a szomszéd országok is csatlakozzanak a NATO-hoz - konkrétan például Románia és Szlovákia -, bár szeretnénk, hogyha Oroszország helyeslésével találkozna a NATO kibővítése, de semmiképpen nem tesszük függővé a szándékunkat ezektől a tényezőktől; tehát Magyarország függetlenül ezektől a tényezőktől, mindenképpen csatlakozni kíván a NATO-hoz.
Azért fontos, hogy ezekben a kérdésekben egyértelmű helyzetet teremtsünk, mert tapasztalataink szerint mind Brüsszel, tehát a NATO-központ, mind pedig a NATO-tagállamok fővárosai, a NATO-tagállamok külön-külön rendkívül érzékeny barométerként reagálnak minden egyes nyilatkozatra, ami ebben a kérdésben elhangzik. Ne felejtsük el, hogy a majdani NATO-kibővítés 16 egyéni "igen" eredménye lesz, 16 NATO-tagállamnak egyenként kell igent mondania arra, hogy Magyarország csatlakozzon a NATO-hoz. 16 NATO-tagállamnak külön-külön egyet kell értenie azzal, hogy a NATO a biztonsági garanciáját kiterjessze Magyarországra is, tehát nekünk egyidőben 16 országot kell meggyőznünk, ami nem kis feladat. Éppen ezért az érvek érzékeny egyensúlyában nagyon kell vigyáznunk, hogy semmiképpen ne szolgáltassunk érvet azoknak, akik ezért vagy azért ellenzik Magyarország NATO-tagságát, legyenek ezek az ellenzők akár belül a NATO-n, akár kívül azon.
Úgy látjuk, hogy az utóbbi időben az Egyesült Államok és más NATO-tagállamok részéről készséget lehet tapasztalni a NATO kibővítésére, ez mindenképpen egy új helyzetet teremt; ezzel a helyzettel élni kell, ezt a lehetőséget nem mulaszthatjuk el, ha valóban jól látjuk ezt a lehetőséget. Éppen ezért a Fidesz nevében az átdolgozott határozati javaslatot elfogadásra javaslom. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem