KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnöknő! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót.
Egy olyan törvényjavaslat sorsáról dönt most a Ház, amely - úgy gondolom -, mindnyájunkat közvetlenül érint. A képviselők összeférhetetlenségi szabályai '90-ben kerültek meghatározásra, és azóta változatlan formában élnek. Az előző ciklusban több ellenzéki képviselőtársammal több indítványban próbálkoztunk azzal, hogy szigorítsuk a képviselők összeférhetetlenségi szabályait, különös tekintettel a képviselők által betöltött gazdasági pozíciókra.
Tettük ezt azért - azt gondolom -, és a jegyzőkönyvek ezt igazolják, mert közös álláspont volt az, hogy a kialakuló magyar parlamenti demokrácia nem teheti ki magát olyan támadásoknak, amelyek mindenfajta sanda gyanúsítással, korrupcióval, megvesztegethetőséggel vagy megvehetőséggel vádolják a képviselőket, hiszen teljesen szabad és lényegében korlátok nélküli az az összeférhetetlenségi szabályozás, amelyet akkor, '90-ben fogadott el a Ház.
Nagyon fontos érdekünk fűződik tehát ahhoz, hogy szigorítsunk ezeken a szabályokon. Úgy gondolom, hogy az elmúlt négy év bebizonyította azt, milyen következményekkel jár az, hogyha nem foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Nem tagadom, az általam beterjesztett törvényjavaslat nagyon szigorú. Szerintem azonban ez a szigorúság több szempontból is indokolt. Egyrészt a képviselőknek közös érdeke, hogy a parlamenti képviselőket ne érhesse semmilyen alaptalan vád vagy gyanúsítgatás azzal kapcsolatban, hogy ki hány felügyelőbizottság, kft., alapítvány, és nem tudom még milyen helyeken visel pozíciókat.
Emlékezzünk csak arra, amikor nem is olyan régen általános meglepetésre a pénzügyminiszter úr húzott elő a zsebéből egy igen hosszú listát, amely csak az állami vállalatokra vonatkozó valamikori kormánypárti képviselők neveit tartalmazta.
Mindnyájan tudjuk, hogy ez a parlament - és ennek a parlamentnek legalább a fele - érintett ezekben a kérdésekben. Éppen ezért közös érdekünk, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba.
Hogyha a parlament, a tisztelt képviselőtársak elutasítják ezt a javaslatot, vagyis nem hajlandók még csak tárgysorozatba sem venni az én javaslatomat, ez egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy a magyar parlament nem óhajt ezzel a kérdéssel foglalkozni - bár a kampány során számos alkalommal több párt, több politikus részéről, sőt legutóbb a miniszterelnöki beszédben is, utalás történt arra, hogy ezeket a kérdéseket, a korrupciót és a különböző összefonódásokat igenis korlátozni kell - tehát ez jelzés arra, hogy a képviselőház nem óhajt s nem hajlandó ezzel a kérdéssel foglalkozni.
Azért állítom ezt, mert másfél hónappal ezelőtt az igazságügyi miniszterhez intéztem egy kérdést - pontosan a dolog nyilvánossága végett, hiszen a frakcióvezetőhöz nem intézhetek kérdést -, amiben világosan megfogalmaztam, hogy kíván-e foglalkozni a kormány vagy a kormánypárti frakció az összeférhetetlenségi szabályokkal. Akkor elhangzott, hogy október végén a kormánypárti frakciók beterjesztik az összeférhetetlenségi szabályokat újratárgyaló és szigorító javaslatokat. November 1-je van, nem terjesztették be. Szeretném azt elkerülni, hogy elmismásoljuk ezt a kérdést.
Igenis szembe kell néznünk azzal a helyzettel, hogyha ma a parlament nem hajlandó ezzel a kérdéssel foglalkozni, ez egyértelmű jelzés a gazdaság szereplői, a politikai szereplők és a magyar társadalom szereplői, sőt a választópolgárok számára, hogy tulajdonképpen szabad a gazda, mindenki mehet amerre akar, mindenki kísérletezhet bármivel. Magyarországon egy olyan szisztémát, egy olyan társadalmat, egy olyan gazdaságot, egy olyan politikai rendszert fogunk megvalósítani, és ezeknek a viszonyát úgy próbáljuk szabályozni, hogy lényegében nem óhajtunk a képviselők összeférhetetlenségével foglalkozni.
Úgy gondolom, hogy az a hatpárti egyetértésre szóló felhívás, amelyet elküldtünk a Fidesz frakcióvezetője nevében a többi párt frakcióvezetőjének, abba az világosan belefér, ha valakinek nem tetszik az a javaslat, az a szigorúság, amit mi megfogalmaztunk, ezen lehet segíteni hatpárti egyeztetés útján, valamilyen módosításokat lehet eszközölni rajta. Hogy ezt a javaslatot eleve elutasítja a képviselőház, az eleve elfogadhatatlan. Ez azt jelenti, hogy nem akarunk ezzel a kérdéssel foglalkozni, úgy gondolom, hogy ezt a parlament nem engedheti meg magának.
Éppen ezért úgy gondolom, hogy joggal kérhetem arra a képviselőtársaimat, támogassák ezt a javaslatot, annak a reményében, ha napirendre kerül ez a téma, akkor semmiképpen sem vádolható a magyar parlament azzal, hogy megpróbál átlépni e kérdésen, s elmismásolni a helyzetet. Úgy gondolom, ez a javaslat - ésszerű kompromisszumokkal - mindenképpen olyanná tehető, ami közös hatpárti konszenzusként kerülhet a parlament elé elfogadásra.
Köszönöm a szót, elnök asszony. (Taps.)
