DR. BÉKESI LÁSZLÓ
DR. BÉKESI LÁSZLÓ
DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Kollegina! Alapvetően kereskedelempolitikai megfontolások vezettek ehhez a lépéshez. Bizonyára tudja, hogy a marrakechi egyezmény értelmében a GATT-tal kötött szerződéssel rendelkező országok '95. január 1-jével meg kell hogy szüntessenek minden diszkriminatív piacvédő lépést, de ennek fejében akár kétszeresére is emelhetik a vámtételeket. Miután az Európai Unió országaiban a mezőgazdaság termelési költségeihez képest átlagban 40 százalék a támogatás, a hazai mezőgazdaságban pedig ugyanezen költségekhez képest 8 százalék, még a magasabb költséggel termelő és így minőségileg jobb nyugat-európai árukkal sem lehet felvenni a versenyt. Ezek importja kiszorítja a hazai termelőket.
Ez volt az a megfontolás, ami miatt élt a magyar kormány azzal a lehetőséggel, hogy nem január 1-jétől, hanem november 1-jétől emelte fel a mezőgazdasági termékek átlagos 24 százalékos vámszintjét kétszeresére, 48 százalékra.
Abban a körben, amelyben import a hazai piac ellátásának fő forrása, ott természetesen emelkedni fognak az árak. Ez azonban egy szűk kör. Ahol a hazai termelés képes ellátni a piacot, ott semmiféle áremelés nem lesz, a drágább importot a hazai termelés fogja kiszorítani. A gyarmatáruk esetében - ön a kávéra célzott, de hát nemcsak erről van szó, déligyümölcsről és sok minden más-ról - csak azoknak az exportőröknek, hazai szemmel nézve importőröknek a termékeire nő kétszeresére a vám, akik a Nyugat-európai Unióból származnak. Akik közvetlenül szállítanak fejlődő országokból, Latin-Amerikából, Afrikából, Közel-Keletről, ott semmiféle vámtételemelés nincs, tehát abban a körben áremelkedés sem lesz. Ez a nagy multiknak az árait fogja emelni, következésképpen a hazai fogyasztó választhat majd a magasabb multi, illetve magasabb árú multik által beszállított termék, illetve a hazai termék között. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
