CSÉPE BÉLA

Teljes szövegű keresés

CSÉPE BÉLA
CSÉPE BÉLA (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A beterjesztett személyi jövedelemadó és társasági adótörvény-módosítás tartalmi lényege abban foglalható össze, hogy a prioritást élvező egyensúlyjavítást beruházásösztönzéssel és fogyasztásvisszafogással kívánja elérni. A beruházások ösztönzésének üdvözlése mellett az szja-törvény módosításánál mindenképp rá kell mutatnunk az e törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók e téren is megmutatkozó hátrányos helyzetére.
A kormány koncepciójának logikájából következő fogyasztás-visszafogásnál pedig - amellett, hogy közgazdaságilag is megkérdőjelezzük - mindenképpen rá kell mutatnunk az alacsony jövedelműek, a gyermeket nevelő családok helyzetére ezzel összefüggésben.
(18.10)
Az egyéni vállalkozók adózásának különös története és máig meg nem oldott helyzete van. Először a vállalkozási nyereségadó, az úgynevezett ványa szabályai alá helyezte őket még a '90 előtti parlament, majd jelenlegi helyükre, az szja hatálya alá kerültek, de átjárást biztosítottak számukra a társasági adóba. Az átjelentkezetteknek határidőt szabtak a bentmaradásra, és végül a múlt év végén ezt feloldották, tehát jelenleg átjárási lehetőségük van. De hogy mennyire nincs megoldva a helyzetük, ezt mutatja, hogy míg a társasági adóban most valóban történik egy jelentős adókulcs-csökkentés, az egyéni vállalkozók beruházás előtt már megadózandó jövedelme teljes egészét a nagy összegű társadalombiztosítási járulék is terheli.
Ezért felvetjük annak gondolatát, hogy egyrészt meg kellene vizsgálni az egyéni vállalkozók adózási helyzetét és - nyilván nem most a beterjesztett törvénycsomagnál, hanem a későbbiekben - esetleg egy külön törvényt kellene részükre megalkotni, amely a speciális sajátosságaikat figyelembe tudja venni, hiszen lényegében minden állampolgár az szja alá tartozik, a társasági adóból pedig azért lógnak ki, mert ők nem társaságok. Ezzel összefüggésben már itt is felvetem, hogy ezt a beruházási problémát meg kellene vizsgálni, és szükséges lenne számukra a korábban már jól funkcionált úgynevezett tartalékalap-számla beruházásaikat elősegítő bevezetése.
Ugyancsak létfontosságú a halódó szakmunkástanuló-képzés nagyobb méretű támogatása. Mindkét változtatás a jövőt szolgálja, és úgy vélem, hogy az egész költségvetési adócsomagnak nem szabad olyan irányba menetelnie, hogy a jövő elárulásával esetleg valóban meg tudjunk oldani pillanatnyi egyensúlyproblémákat, később azonban, a jövőben ez visszaüt. Ilyen a szakmunkástanuló-képzés és az egyéni vállalkozók beruházásainak megfelelő támogatása.
Az átalányadónak ugyancsak különös története van. Ez is elég cikcakkos történet: bevezették, visszavonták, többször különböző kísérletek voltak, hogy milyen formában történjen ez meg. Véleményünk szerint ennek itt, az egyéni vállalkozók körében csak akkor van értelme, ha a tervezett 3 milliós bevételi határig az általános forgalmi adónál is bevezetik. Ezzel kapcsolatban már előbb hallottunk egy felvetést, mi is javasoljuk ennek a megvizsgálását.
A fogyasztásszűkítés általános tendenciája véleményünk szerint közgazdaságilag azért kérdőjelezhető meg - erre egyébként a költségvetés vitájában majd a holnapi napon szeretnék részletesebben kitérni -, mert egyértelműen szűkíteni fogja mind az egyéni, mind a társas vállalkozók tevékenységét is. Ezért mondjuk azt, hogy legalább az alacsony jövedelmű rétegeknél kellene egy határozott keresletbővítési politikát folytatni, hiszen az ő esetleges fogyasztásemelkedésük nem involválja az import növekedését. Rájuk nem jellemző olyan fogyasztási cikk felhasználása, amelyek importigényesek. Ezzel lehetne ellensúlyozni a kétségtelenül restrikciós politika negatív hatását.
Ezért kellene a nyugdíjakat egyéb tevékenység mellett is - melyre a nyugdíjasok egyébként egyre inkább rászorulnak - mentesíteni bizonyos határig az adóalaphoz való hozzászámítás kötelezettsége alól. Vagy pedig fel kellene emelni az adótábla mentességi küszöbét. Mivel a progresszív adótábla nem követi az inflációt - amely pedig az áfa és a fogyasztási adók, valamint az energiaárak emelkedése miatt mindenképpen nőni fog - az adóterhek is nyilvánvalóan növekednek.
Az is nyilvánvaló, hogy ez a gyermekeket nevelő családokat érinti a legsúlyosabban. Mikor a vezérszónoki körben szót emeltünk a gyermekkedvezmény eltörlése ellen, különös reagálást kaptunk kormánypárti oldalról, az SZDSZ padsoraiból. A hozzászóló minket érintő azon megállapításával egyetértünk, hogy a KDNP mintegy kikövetelte az előbbi kormány termelésbővítő gazdaságpolitikáját. Nem tudunk azonban egyetérteni azzal a részével, melyben értetlenségét fejezte ki a gyermekkedvezmények eltörlése miatti tiltakozásunkkal kapcsolatban.
A több gyermeket nevelő családok helyzete véleményünk szerint valóban drámai a küszöbön álló változások tükrében. Ezért, csatlakozva a már előttem felszólaló által is felvetett gondolathoz, erről a helyről is felszólítjuk a pénzügyi kormányzatot egy úgynevezett családi típusú, vagy azt megközelítő adórendszer bevezetésének előkészítésére. Nyilvánvaló, hogy ez most nem lehet téma, hisz egy teljes rendszerátalakítást igényel. Nem lehet a forráshiány az ellenérv, mivel a mindenkori adóteher igazságosabb elosztása érdekében emelünk szót. Ezért számunkra evidencia, hogy az eltartottak számának figyelembevételével lehet csak kialakítani egy igazságos adórendszert.
Brúszel László képviselő úr a családi adókedvezmény eltörlésével kapcsolatban azt a megállapítást tette, hogy ez tulajdonképpen rendszeridegen, ezért is ki kellene venni ebből az szja-kedvezményrendszerből. Ugyanakkor megjelölte az szja-módosítás lényegét: a több adóbevétel elérését. Úgy véljük, hogy a többgyermekes családok irányában elég cinikus lenne az az indoklás, hogy azért esik ki ez az egyébként a költségvetésnek valóban terhet jelentő, de a családok számára nem olyan nagyon jelentős adókedvezmény, mert rendszeridegen. Úgy véljük, hogy a több adóbevétel elérését semmiképp nem lehet a többgyermekes családok rovására, még csak kisebb mértékben sem érvényesíteni. Ezért javasoljuk és kérjük, hogy a parlament fogadja el ezzel kapcsolatban beterjesztendő módosító indítványunkat. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem