DR. BÉKESI LÁSZLÓ
DR. BÉKESI LÁSZLÓ
DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az általános forgalmi adó, valamint a fogyasztási adó és a fogyasztói árkiegészítés módosításáról szóló törvényjavaslat - mint arról egy héttel korábban, az adótörvények benyújtásakor már szóltam - egyaránt a kormány gazdaságpolitikai programjában szereplő célkitűzések megvalósítását szolgálja. E gazdaságpolitikai törekvések: a beruházások preferálása, a fogyasztás keretek között tartása - aminek egyik eszköze a közvetett adók súlyának növelése. Az első lépést a pótköltségvetés kapcsán megtettük.
Az általános forgalmi adó és a fogyasztási adó változtatására tett jelenlegi javaslatok nem az adómértékek emelésére irányulnak. Indirekt módon, az adóalap szélesítésén keresztül kívánják elősegíteni a vázolt célkitűzések megvalósítását.
Az áfa módosításáról szóló törvényjavaslat - a kormányprogramban is deklarált elgondolásokkal összhangban - bizonyos pontokon szigorításokat tartalmaz. A szigorítások az adózási kiskapuk bezárását, a feketegazdaságból származó bevételek láthatóvá tételét, a normativitás és a versenysemlegesség erősítését szolgálják. Mindezek mellett adminisztrációs egyszerűsítésekre is sor kerül, ami a kis adózók számára jelenthet könnyítést.
Módosulnak az áfafizetési kötelezettség szabályai. Ez érdemben csak a nyilvántartásaikat pénzforgalmi szemléletben vezető adóalanyokat érinti. A pénz bevételéhez időkorlát nélkül kapcsolt adófizetési kötelezettség ugyanis ösztönzőleg hatott a fiktív ügyletek elszaporodására. Olyan ügyletek után is sor került áfa-vissza-igénylésre, amelyekkel kapcsolatban adó nem folyt be. A törvénymódosítás megakadályozza a hamis, gyakran nem létező ügyleteket takaró számlakibocsátást. A pénzforgalmi szemléletben adózó eladónak legkésőbb a számla szerinti teljesítést követő 90. napon általános forgalmiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, akár fizetett a vevő, akár nem. Ez a korrekt módon adózó többség számára nem jelent változást. A pénzforgalmi adózók zöme egyébként is kis forgótőkével rendelkezik, így lényegében azonnali fizetés ellenében vállal munkát.
A visszaélések másik gócpontja a jogtalan áfa-visszaigénylések elszaporodása. Ez különösen azokra az adózókra jellemző, akiknek az éves forgalma nem éri el az alanyi adómentesség értékhatárát. Adóellenőrzési tapasztalatok azt bizonyították, hosszabb távon a kis bevételt hozó vállalkozásokat azért érdemes fenntartani, hogy nagy összegű, gyakran háztartási célú magánbeszerezések áfáját visszaigényeljék. Tömeges például panzió ürügyén több tízmilliós villákat felépíteni áfa-vissza-térítés mellett.
Ez az állapot megszüntethető, ha az áfát visszaigényelni csak az alanyi adómentesség választására jogosító éves összeghatár, azaz egymillió forint elérése után lehet, a beszerzést terhelő adó csak akkor vonható le a fizetendő adóból. Természetesen ha a vállalkozás azért kisbevételű, mert most indult, a termelőeszközök beszerzése most történik, a visszaigénylést az új szabályok is megengedik.
A versenyfeltételek egyenlősége megkívánja, hogy az adórendszer ne tegyen különbséget a befektetések között. Ebben lényeges előrelépést hozott az 1993-as változás. Maradt azonban egy kiskapu, az importból származó alapításkori apport áfamentessége. Ezt az adómentességet sok esetben fiktív cégalapításokhoz használják. Egyre több cég jön létre csupán azért, hogy azon keresztül áfamentes beszerzéseket bonyolítson le.
Az alapításkori apport adómentessége legális adómegkerülési lehetőséget jelent minden olyan esetben, amikor a beszerzéseket terhelő adó levonását a törvény egyébként tiltja. Közismert például, hogy így a személygépkocsit terhelő általános szabályok szerint vissza nem igényelhető áfa megfizetését el lehet kerülni. Ez a szabályozás az adó megkerülésén túl az importból származó beszerzések indokolatlan versenyelőnyét is eredményezte.
Az apport adómentességének megszüntetése a vállalkozók döntő többsége számára nem jelent tényleges adóteher-növekedést. A törvény továbbra is biztosítja az adóköteles vállalkozásoknál az adó visszaigénylését.
Eredeti elképzeléseink szerint módosult volna a lízing egyik fajtájánál is az adófizetési kötelezettség. A termék átadásához kötődő adófizetés váltotta volna fel a jelenlegi részkifizetések, az úgynevezett lízingdíjak esedékességekor keletkező adófizetési kötelezettséget. Ettől a javaslattól azonban - az érdekképviseletekkel lefolytatott konzultációra is tekintettel - elállunk. Nem áll szándékunkban adóztatással fékezni a műszaki korszerűsítést, még ha pontosan tudjuk is, hogy a lízingeléssel végzett termékértékesítés ma előnyt élvez a közvetlen beszerzéssel és beruházással szemben. Jövőre a számviteli és pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatban komplexen tudjuk majd áttekinteni ennek a területnek az adóztatását.
Lényeges változtatás, hogy az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár egységesen egymillió forintban kerül meghatározásra. Ez a bolti kiskereskedelemben és a vendéglátásban a jelenlegi értékhatár fennmaradását, más területeken az értékhatár megduplázását jelenti. A tervezett változtatás mind a mértékben, mind pedig az egységesítésben megfelel az Európai Unió ajánlásainak. Jelentős adminisztrációs könnyítés a kisvállalkozások többsége számára.
Az értékhatár erőteljesebb emelése viszont már nem indokolható. Különösen nem a bolti kiskereskedelem és vendéglátás területén, amelyek közvetlenül a végső fogyasztáshoz kapcsolódnak. Itt az alanyi adómentesség azt jelenti, hogy a költségvetés végleg lemondana a hozzáadott értékre jutó adóbevételről.
Adminisztrációt könnyítő és költségkímélő lehetőség a kisebb forgalmú adózóknál a negyedéves bevallás tervezett bevezetése is. A törvényjavaslat még nem tartalmazza, de a kormány az érdekképviseletekkel lefolytatott konzultáció nyomán támogatja azt a javaslatot, hogy a könyvtári szolgáltatás opciós jogon adókötelessé váljon. Ez azt jelenti, hogy a tárgyi adómentesség helyett választható az adókötelezettség is. Ily módon lehetőség nyílik a könyvtári könyvbeszerzéseknél az áfa teljes levonására, illetve visszaigénylésére. Ha a kísérlet beválik, az államháztartási reform keretében tágítható lesz ez a kör más köztevékenységek esetében is.
Tisztelt Ház! Ennek kapcsán kell megemlítenem, hogy erős törekvés érzékelhető a nulla kulcs visszaállítására.
(16.40)
Szeretném határozottan leszögezni, hogy ez ellentétes gazdaságpolitikai céljainkkal és az unióhoz való csatlakozási szándékainkkal egyaránt. Az általános forgalmiadó-rendszer nem tűri az adómértékek erős differenciálását. Ezért hosszabb távon a két kulcs közelítése irányába kell majd haladnunk.
Említést érdemlő módosítás a külföldi pénzbeni segélyekből, adományokból finanszírozott beszerzések kezelése. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a külföldi segélyeknél, adományoknál általában az adományozó kiköti, hogy abból általános forgalmi adó nem fizethető. Ezzel a segélyezett olyan helyzetbe kerül, hogy csak úgy tudja igénybe venni a segélyt, ha az abból finanszírozott beszerzés forgalmi adóját saját erejéből fedezi. A jövőben ezekben az esetekben az adóhatóság áfa-visszatérítést engedélyez.
A társadalmi szervezetek, amelyek évek óta a Magyar Vöröskeresztről szóló törvényben meghatározott feladatokat látnak el, szintén lehetőséget kaphatnak az áfa visszaigénylésére. Mint ismeretes, az áfatörvény szerint '94. december 31-én megszűnik a lakásvásárlás, -építés, -bővítés és -közművesítés áfájának visszatérítése. Ugyanakkor az áfa-visszatérítés megszűnésére tekintettel a kormány mintegy háromszorosára emelte a fiatal házasok lakásépítésének szociálpolitikai támogatását. A törvényjavaslat az 1993 óta folyamatban lévő ügyekben az adó visszaigénylését változatlanul lehetővé teszi.
Az önkormányzatok és a vízi közműtársulatok '92. december 31-ig folyamatba tett, de még be nem fejezett közműberuházásainak áfa-visszatérítési lehetősége 1996. december 31-ig meghosszabbodik.
Tisztelt Ház! A fogyasztási adó és a fogyasztói árkiegészítés módosításáról szóló törvényjavaslat a különböző kisebb horderejű, de érdemi módosításon kívül a kőolajipari termékek körében két jelentős konstrukciós változtatást tervez. Az egyik a háztartási tüzelőolajhoz, közismert nevén a htó-hoz kapcsolódik. Mindannyian éppen eleget hallottunk már a hto-szőkítési ügyekről, a dízel gépkocsik réméről, a savazott gázolajról, de a hto jogtalan felhasználása is sokat szerepel a híradásokban. Mindezek megszüntetésére eddig számos javaslat született. A felvetések közös eleme volt, amellyel egyébként egyetértünk, hogy a visszaélések megszüntetésének a lehető leghatékonyabb módszere, ha az egymással helyettesíthető termékek, nevezetesen a hto és a gázolaj, illetve az ipari tüzelőolaj ára, s az árakba beépülő adójellegű elvonás azonos szintre kerül. Ehhez a htó-t is a törvény hatálya alá kell vonni.
A háztartási tüzelőolaj adóztatása azt jelenti, hogy az importőrrel a vámhatóság az adót megfizetteti és a termelő is adóval növelt áron értékesíthet. Következésképp a htó-t a kis- és nagykereskedő, vagy bármilyen egyéb közvetítő a gázolaj árszintjén szerezheti be. Ezzel véget lehet vetni az olajszőkítési ügyeknek, az olcsó gázolaj előállítására és értékesítésére irányuló csalásoknak.
Más oldalról viszont nem hagyható figyelmen kívül, hogy a hto a jelenlegi árszintjével illeszkedik a háztartási energiahordozók áraihoz. Ezért a javaslatnak azzal is számolnia kell, hogy a lakosság vásárlásait a jelentős mértékű fogyasztási adó ne terhelje. Ez a követelmény legegyszerűbb módon úgy teljesíthető, ha a szabályozás az adózottan beszerzett és a lakosságnak értékesített hto mennyiség után a kiskereskedő részére biztosítja a tüzelőolajat terhelő adó visszaigénylési lehetőségét. Ezáltal elérhető, hogy a lakosságnak a továbbiakban is csak a kedvezményes árat kell megfizetni.
A hto kapcsán meg kell még említenem, hogy egyelőre, nevezetesen a fűtési szezon végéig megmarad a hto-utalvány, a hto színezése, illetve nem szűnik meg az önálló hto-forgalmazás. A felhasználás jogosultságát az új feltételek mellett is ellenőrizni kell és az ellenőrzés másképp egyelőre nem biztosítható. Sajnos nem hagyható figyelmen kívül, hogy a hto iránti igény ma még 700-750 millió liter között alakul, ez a reális szinthez képest több mint kétszeres mennyiséget jelent. Igen jelentős tehát a jogosulatlan felhasználás, amit csak ellenőrzéssel, illetve annak fokozásával lehet visszaszorítani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egyre gyakoribb az olyan visszaélés is, hogy a különböző, nem fogyasztási adós kőolajtermékek felhasználásával állítanak elő gázolajat, sőt már a motorbenzint is hamisítják. Ennek megakadályozása érdekében a törvény hatályát a kőolajipari termékek széles körére célszerű kiterjeszteni. A javaslat szerint kiterjed a fogyasztási adókötelezettség valamennyi benzin-, gázolaj- és tüzelőolaj-választékra, továbbá a petróleumra, néhány aromás szénhidrogénre, valamint a parafinos és a parafinmentes párlatokra is.
A tervezet e termékekre a motorikus célú benzinnél és gázolajnál érvényesülő adó előírását tervezi. A javasolt adózási rend a gyakorlatban azt jelenti, hogy a törvény a termelő és az importőr részére adókötelezettséget ír elő, és az általános szabályok szerint az adót meg kell fizetni. A kereskedelmi forgalomba tehát e termékek is adózottan kerülhetnek.
Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy ezek a termékek általában lakossági fogyasztásra nem alkalmasak, alapvetően termelési célra, közvetlen anyagként felhasználható termékféleségek. Ez esetben viszont a termékeket mentesíteni kell az adóteher alól.
Erre a szabályozás külön jövedéki ellenőrzés és tételes elszámolási kötelezettség mellett kétféle lehetőséget biztosít.
Az egyik lehetőség az, hogy a felhasználó az adózottan megvásárolt terméket terhelő adót a vásárlást követően fizetendő adójából levonja, vagy ennek hiányában az állami adóhatóságtól visszaigényli.
A másik lehetőség likviditást könnyítő megoldás, eszerint a felhasználónak a beszerzéskor az adót nem kell megfizetnie, csak úgynevezett felfüggesztett adófizetési kötelezettsége keletkezik. E kötelezettség addig marad függőben, amíg a termék termelési célú felhasználásával nem számolnak el. Hiány, vagy nem termelési célú felhasználás esetén a felhasználó adóhiány megállapításával, illetve jövedéki bírság kivetésével számolhat.
Tisztelt Ház! Kérem, hogy a törvényjavaslatokat szíveskedjenek megtárgyalni és elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
