Dr. K. CSONTOS MIKLÓS
Dr. K. CSONTOS MIKLÓS
Dr. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Országgyűlés! Amikor erről a törvényről kell beszélni, akkor valóban furcsa érzelmek támadnak az emberben. Ugyanis 1992-ben készült el a szövetkezeti törvény, s jó másfél évi gyakorlat után került a kormány abba a helyzetbe, hogy beterjesszen egy módosítást - jobbító szándékkal egy jobbító szövetkezeti törvényt kívánt kialakítani.
Így előttem, jogász előtt érthetetlen, hogy pár hónapot követően egy újabb indítvánnyal, újabb javaslattal áll elő, amely egyáltalán nem előremutató, hanem a visszarendeződés irányában hat. És a visszarendeződés azt is jelenti, hogy nem óhajtunk az Unió felé utat találni, mert ha az Unió felé mennénk, akkor harmonizáció keretében jogszabályainkat úgy alakítanánk ki, hogy ott elfogadhatók legyenek.
Kérem, meg kell mondani azt, hogy ezzel a törvénnyel mi nem fogunk bejutni az Unióba, és ezt önök is nagyon jól tudják. Az igazságügy-miniszter úr is tudja, hogy nem ez az előírás nekünk. Ilyen lehetetlen megoldásra, én szerintem látszatmegoldásra lehet, hogy szükség van, de bizonyos hátsó célok érdekében.
Tessék belegondolni: ha a közgyűlést összehívják, s 10 órakor határozatképtelen... két óra elteltével esetleg, ugyanazon a napon határozatképes. Az előttem szóló Torgyán képviselő úrnak nagyon igaza van abban, hogy utána már magyarán a szövetkezeti irodában jelenlévők fogják eldönteni, hogy mi legyen a tulajdonosokkal, a tagokkal, az üzletrész-tulajdonosokkal.
Ez tehát abszurd, lehetetlen helyzet. Ez a manipuláció elő is fordult. Hisz' részt vettem közgyűlésen, ahol azt csinálták, hogy kint dolgozó embereket hoztak be, hogy fölszaporítsák a taglétszámot a kívánt mennyiségre, utána lejelentkezés után 10 perccel el is mentek, végezni a munkájukat.
Ilyen manipulációkra tehát nem szabad lehetőséget adni, hogy majd a szövetkezet szabályzata fog efelől rendelkezni. Kérem szépen, tudni kell, hogy az üzletrészek esetében csonka tulajdonjogról beszélünk, és ez a tulajdonjog még inkább csonkává válik ennek a törvénynek a hatályba lépése során, mert ezt a tulajdonjogot nem fogja megkapni már senki; valószínű, hogy ezek az üzletrészek a tsz-ek rossz gazdálkodása folytán eltűnnek, és utána nem lesz semmi.
Szabad legyen egy példát említenem, amely 1959-ben történt, a Tiszazugban - itt vannak tiszazugi képviselők, ők is tudhatnak róla esetleg. Kérem, bevitték a kényszertagosítás során a lovat az istállóból. Hazajön a gazda, kérdezi a feleségétől, hogy hol a ló. A tsz-ben - mondja az asszony. Rohan a tsz-be, találkozik az elnökkel, megkérdezi: kié ez a ló? Azt mondja: a magáé, János bácsi. No és mikor vihetem haza? Majd ha megdöglik. Hát ekkor viheti haza.
Most nem értem, hogy az elnök úr mire mondta, melyik döglik meg, a tulajdonos vagy a ló...? De mindenesetre én a jobbik lehetőségre gondolok, a lóra.
Kérem szépen, így néz ki az üzletrészek dolga. Az az ember, aki bevitte a lovát akkor, 1959-ben, nem fogja visszakapni, mert nyilván időközben megdöglött már a ló. Nem fogja megkapni, és nem fog kapni semmit; még az, ami üzletrészként, csonka tulajdonként megmaradt, - miután rendelkezési joga nincs -, nem fog megmaradni az sem. Nem hiszem, hogy az a célja a kormányzatnak, hogy ilyen téren feszültséget teremtsen, és ennyire ki kellene élezni a szövetkezetekben az ilyen helyzetet.
Megoldásként azt lehetne mondani, hogy ezt egy módosító indítvánnyal föltétlenül meg kell változtatni, mert így nem fog olyan irányban hatni, ami felé menni kívánunk.
De szabad legyen azzal is foglalkoznom, hogy ennek más kihatása is van. Mert aki nem kapja meg, nem tud az üzletrészéhez hozzájutni, az hogyan gazdálkodik a saját területén? Nem tud gazdálkodni, mert a vagyona bent van a tsz-ben, s a tsz nem adja ki; ezáltal tehát saját gazdálkodásának elindítása lehetetlenül. Nem tud mobilizálni, nem tud gazdálkodni. Ennek kihatása tehát sokkal nagyobb és jelentősebb, mint ahogy azt az első pillanatban látni lehet.
Azon kívül: a tsz- tagságra sem hat ez a törvénytervezet jótékony módon, mert az is el fog szegényedni és utána kitermelődik az úgynevezett "kolhozmuzsik" a tsz-en belül, a másik oldalon pedig ott van a földhözragadt kívülálló tag.
(14.30)
Ezért kellene ezt nem kézlegyintéssel elintézni, hanem átgondoltan és azt hiszem, más módon megfogalmazva rendezni ezt a kérdést. Nincs alapja annak, hogy ez valamilyen formában a magyar parasztság javát fogja szolgálni. Nagyon vártuk, és mindenki azt gondolta, amikor beterjesztették, amikor megjelent, hogy szövetkezeti törvényt fognak beterjeszteni, hogy az egy komplett, teljes szövetkezeti törvény lesz, amire szükség lett volna, teljes rendezéssel. De az ilyen félmegoldások a legrosszabbak a törvényhozásban. Azt hiszem, ezt az utat nem szabad követni, és ez egyáltalán nem visz előre, nem intéz el semmit. Ezért a kisgazdapárt ezt a törvényt nem fogja megszavazni. De ez még hagyján, sajnálattal kell tudomásul venni azt is, hogy a szakértőnek kikiáltott kormány ilyen előterjesztést tesz. Köszönöm a meghallgatást. (Taps az ellenzék soraiban.)
