HEGYI GYULA
HEGYI GYULA
HEGYI GYULA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság megvitatta a büntetőeljárásról szóló törvény módosításához benyújtott képviselői módosító javaslatokat. Mint többen talán emlékeznek rá, a bizottság annak idején az általános vitára bocsátásról egyhangúlag döntött, és ez a pártok feletti konszenzuskeresés jellemezte bizottságunkban a módosító javaslatok vitáját is.
A benyújtott módosító javaslatok közül elsősorban azokról alakult ki részletesebb vita, amelyek a bűncselekményekkel gyanúsított egyén számára az előterjesztett törvényjavaslaton túli garanciákat kívántak biztosítani. A bizottságnak egyszerre két szempontot kellett ezeknél a módosító javaslatoknál figyelembe venni. Először természetesen az emberi jogi megfontolásokat, vagyis azt, hogy a polgár jogait - és megkülönböztetett módon: a szabadságát - a hatóság a lehetőség legszűkösebb határain belül korlátozhassa csak, és az igazságszolgáltatás esetleges tévedéseiért minél teljesebb kártalanítást kaphasson az ártatlanul vagy bizonyíték nélkül fogva tartott személy.
Másrészt természetesen tekintettel kellett lennünk a mind hatékonyabb bűnüldözés szempontjaira is, amit a lakosság jogos szenvedéllyel vár el tőlünk ezekben a lassan vadnyugatira forduló időkben. Hosszú vita alakult ki arról bizottságunkban, hogy amennyiben valakiről utólag kiderül, miszerint ártatlanul vagy kellő bizonyítékok nélkül tartották fogva, akkor megvonható-e tőle a kártalanítás abban az esetben, ha szökéssel, a hatóság tudatos félrevezetésével vagy más módon maga is nehezítette az ügy felderítését. Egy szélsőséges álláspont szerint a gyanúsítottnak mindenhez joga van, szökéshez, hazugsághoz, akár a bűn időleges átvállalásához is. A felelősség ez esetben is kizárólag a hatóságé, és jogosan jár a kártalanítás. Mások, így például az előterjesztő szerint viszont az ártatlanul megvádolt személy eljátszhatja a kártalanításra való jogosultságát, szökéssel, a hatóság félrevezetésével vagy úgymond egyéb okkal.
Bizottságunk végül, Németh Zsolt indítványát elfogadva, egy lehetséges köztes álláspontra helyezkedett. Az előterjesztő és az alkotmányügyi bizottság nem így gondolta a dolgot. E tekintetben a Háznak magának is döntenie kell az emberi jogi és az igazságszolgáltatási érdekek elsőbbsége tárgyában. Emberi jogi bizottságként mindenesetre mi aligha határozhattunk másképp, mint ahogy határoztunk.
Sepsey Tamás képviselőtársunk azt javasolta, hogy a gyorsított eljárással megítélhető kártalanítás ne csak az utólag tévesnek bizonyult szabadságvesztés és fogvatartás esetén járjon, hanem kártalanítással tartozzon az állam a téves bírói ítélettel kiszabott közérdekű munkavégzés, közügyektől való eltiltás, foglalkozástól és járművezetéstől való eltiltás, kitiltás, kiutasítás büntetése miatt is. A bizottság ebben a csomagban elutasította Sepsey Tamás képviselőtársunknak ezt a javaslatát, hiszen az véleményünk szerint messze túlmenne a strasbourgi emberi jogi bíróság ajánlásain is. Ugyanakkor kívánatosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy ez esetekben a kártérítés - és nem a kártalanítás - lehetőségét szélesíteni kell, és szorgalmazzuk ennek mielőbbi jogi szabályozását.
Ugyanez áll Sepsey képviselőtársunk ama javaslatára is, amely az elkobzott vagyon kártalanításánál megállapítandó összeget kívánja megemelni az elmaradt vagyoni előny elve alapján. Álláspontunk szerint nem ebben a törvénymódosításban, de felül kell vizsgálni a kártérítés jelenlegi gyakorlatát. Erre ez úton is biztatjuk egyébként az igazságügyi tárcát.
Egy bizottsági módosító javaslatot is benyújtottunk, ez hat hónapról egy esztendőre emelné azt az időt, amelyen belül a kártalanítási igényt be lehet nyújtani. Indoklásunk igen egyszerű: az ártatlanul fogva tartott személy - különösen ha nem jogvégzett és öntudatos polgár - fogságából szabadulva eleinte annyira örül a szabadságának, és annyira fél az ügy felmelegítésétől, hogy sok esetben jogos igényeit sem terjeszti be, idővel azonban gátlásai remélhetőleg csökkennek. Bizottsági ülésünkön úgy tűnt, hogy ezt az előterjesztő is támogatni tudja.
Egészében fontos előrelépésnek tartjuk a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását, és noha ezekben a hetekben természetesen a költségvetés a legfontosabb vitatéma, hisszük, hogy nemcsak pénzügyi szigorral, hanem az emberi jogi értékek erősítésével is közelebb kerülünk ama bizonyos európai integrációhoz. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
