ELNÖK (dr. Salamon László)
ELNÖK (dr. Salamon László)
ELNÖK (dr. Salamon László): Mielőtt megkérdezném Akar urat - ha ez egyáltalán szükséges -, hadd reflektáljak erre a kérdésre kicsit részletesebben.
Szeretnék utalni arra, hogy Lampert Mónika már múltkor felvetette ugyanezt a kérdést. Akkor is elmondtam, elmondom ismét: először is a problémakörrel találkozván, ezt az elnök úr, illetőleg az alelnökök egyeztették, erről beszéltünk. Tehát nem egy egyéni állásfoglalásról van szó. Ez az egyik dolog.
A másik - hiszen nem ez a lényeges, hanem a Házszabály rendelkezése - a következőképpen szól erről a témakörről. A 45. § szabályozza az Országgyűlés ülésének résztvevőit, mégpedig a következőképpen. Az indítvány tárgyalhatósága szempontjából a 45. § (3) bekezdése az irányadó, amely úgy szól, hogy az (1) bekezdésben felsorolt vagy a helyettesítésre jogosult személy távollé-tében - ha a napirenden lévő, önálló indítvány előterjesztője - az indítványt az Országgyűlés nem tárgyalhatja. Vagyis, ha nincs jelen a napirendi pont előterjesztője - adott esetben az (1) bekezdésben felsorolt személyek köréből a kormány tagja -, akkor ez a javaslat nem is lenne tárgyalható.
A kormányt a költségvetés tárgyalásában a pénzügyminiszter képviseli. Tehát a költségvetés tárgyalása során eddig mindig jelen volt vagy a pénzügyminiszter úr, vagy az államtitkár úr. Soha nem volt olyan helyzet, hogy valaki felállt volna, és azt indítványozhatta volna, hogy kérem, nincs itt a kormány képviselője; ennek a törvényjavaslatnak a kormány az előterjesztője, kérem, halasszák el az ügy tárgyalását.
Ha ebben az esetben a pénzügyminiszter úr vagy az államtitkár úr nem lenne jelen, akkor a kormány egésze nem lenne képviselve - hiába ülne itt más képviselő. Amiről azonban itt szó esett, az a (4) bekezdés, amely így szól: "a kormány tagja vagy a helyettesítésére jogosult személy akkor is köteles részt venni az Országgyűlés ülésein, ha a napirenden levő törvényjavaslat, határozati javaslat vagy jelentés az ő feladatkörét érinti".
Ha ezt a kérdést úgy lehetne értelmezni, ahogy most Boros képviselő úr értelmezte - hogy a pénzügyminiszter úr a tárca érintése szempontjából is helyettesítheti az összes tárca felelősét, a minisztert vagy az államtitkárát -, akkor nem lenne értelme annak, hogy két bekezdésben rendelkezzünk erről.
Az egyik bekezdés egy kötelező jelenlétet ír elő a kormány képviseletére azzal a szankcióval, hogyha az nem teljesül, el kell halasztani az ülést, a napirendi pontot nem lehet tárgyalni.
A másik pedig a törvényjavaslat által érintett egyéb tárcák jelenlétéről szól, szintén kötelezővé téve a jelenlétet - azzal a finom különbségtétellel, hogyha ez nem érvényesül, akkor ez még nem ok arra, hogy az Országgyűlés ülését vezető elnök az ülést elhalaszthassa. Tehát ez csak egy kívánalom, amelynek szankciója nincs - lex imperfecta, ha tetszik.
Ez a megkülönböztetés világosan utal arra, hogy két különböző ügyről van szó. A helyettesítés ettől függetlenül is egyértelmű, a miniszter helyettese a politikai államtitkár. Egyéb helyettesítések elképzelhetők, ha esetileg a miniszterelnök ilyen döntést hoz.
(13.50)
Ilyet esetleg interpellációknál láttunk, de ilyen helyzet jelenleg nem áll fenn.
Azt javaslom, ha ezt a kérdést bárki nyitottnak érzi, minden párt képviselve van az alkotmányügyi és ügyrendi bizottságban, ott föl lehet ezt a kérdést ismételten vetni. Mi ezt a kérdést, többször fölmerülvén a probléma, így értelmezzük és így kezeljük. Tessék, képviselő úr!
