DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Ha az államhatalmi ágak gondosan kicentizett rendszeréhez bárki hozzányúl, annak csak egy célja lehet: az államhatalmi ágak olyan felborítása, hogy a felborító egy kézben próbálja centralizálni a hatalmat. Ennek millió jele mutatkozott meg az MSZP politikájában az elmúlt időszak alatt, és számos alkalommal rámutattunk arra, hogy a médiaelnökök önkényes, de a többpártiság látszatát célzó kinevezésétől kezdve, a fővárosi kerületek önkormányzatának hatalmi szűkítésén és a fővárosi önkormányzat hatalmi koncentrációs törekvésein keresztül - az államhatalmi ágak különböző területeinek egyenkénti birtokbavételével - miként borul fel lassan a hatalmi egyensúly.
Azonban úgy gondolom, hogy az államhatalmi ágak ilyen birtokbavételének nyílt hatalmi törekvésein túlmenően napjainkban még veszélyesebb törekvés szemtanúi lehetünk, nevezetesen a parlamenti döntéskör fű alatti megszerzésének törekvése kapcsán. Ugyanis miközben a végrehajtó hatalom a pénzügyminiszter úron keresztül azt állítja, hogy ennek a költségvetésnek nincs alternatívája, addig mást sem hallunk az újságokból meg a rádióból, hogy ugyanez a hatalom közben az alternatívának a parlamenti döntéskörön kívüli megfogalmazására törekszik.
Nevezetesen arról van szó, hogy amíg az országgyűlési képviselőknek nagyon is behatárolt jogkört enged csak az új Házszabály - például a mai nap letelik a módosító indítványok benyújtásának határideje -, közben halljuk a rádióban, hogy az Érdekegyeztető Tanács a kormányzattal közösen az új alternatíva kidolgozásán működik, mely alternatíváról az országgyűlési képviselők nyilvánvalóan csak a módosító indítványok benyújtásának határideje után szerezhetnek tudomást - tehát egyértelmű ez a hatalmi törekvés.
Úgy gondolom, ki kell mondani, hogy nem az érdekegyeztetés rendszere ellen, nem az érdekegyeztetés intézménye ellen kívánunk mi szólni, hanem azért, mert megkerüli ez a hatalmi törekvés az érdekegyeztetésnek a jogszabályban meghatározott rendszerét, hiszen a költségvetést az alkotmány értelmében az Országgyűlésnek kell jóváhagynia.
Mi javasoltuk már korábban, hogy az érdekegyeztetést vonjuk be az országgyűlési munkába, kezdettől vegyen részt ebben az érdekegyeztetés az országgyűlési képviselőkkel együtt. Erre mi adtunk egy jogtechnikai megoldást, hogy miként folyhat ez az érdekegyeztetés; de az elfogadhatatlan, hogy miután lezárul a parlamenti képviselők számára a módosító indítványok benyújtásának határideje, utána majd valamelyik bizottságon keresztül a hatalom - most már nyíltan, félretéve mindenfajta többpárti parlamenti demokráciát - a saját döntését, az Érdekegyeztető Tanáccsal is alátámasztva, úgy hozza be a parlament elé, hogy azt meg sem lehet vitatni.
Arról már nem is beszélek, hogy az érdekegyeztetésnek az a módja, hogy a felperesi oldalon is, meg az alperesi oldalon is ugyanaz a személy üljön, adott esetben a szakszervezet részéről, és hol a kormányzat nevében, hol a szakszervezet nevében nyilatkozzék: ez egy elképesztő anomália, ez az egész parlamenti demokráciának a megcsúfolása! Ne csodálkozzanak képviselőtársaim azon, hogy végtére is ennek a költségvetésnek az egész vitája szinte üres padsorok előtt zajlik le, és azon se csodálkozzanak, hogy ilyen körülmények között a kisgazdapárt frakciója bejelenti, hogy mi módosító indítványokat - mint frakció... (Az elnök kikapcsolja a szónok mikrofonját.)... nem fogunk beterjeszteni...
