DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő személyi jövedelemadó-törvény módosítását célzó csomag jelentősen megnöveli az adóterheket 1995-re. Megnöveli azért, mert elmaradt az értékállóság biztosítása - azaz az adótábla korrekciója a várható inflációval -; növekszik az adóteher azért, mert egyes kedvezmények megszűnnek, például a gyermekkedvezmény - erről Pusztai Erzsébet és Surján László képviselőtársaim szóltak -; de növekszik azért is az adóteher, mert új elem kerül a módosító javaslatba: a gépkocsi használathoz kapcsolódó adóztatás; és növekszik azért is az adóteher, mert a kedvezmények körét az adóalap-csökkentés helyett adócsökkentés formájában oldja meg. Ebből adódóan egypár szót szeretnék erről is mondani.
Az előttünk levő törvényjavaslat az adótechnikában hoz egy változást. Olyan változást hoz, hogy az úgynevezett kedvezményeket nem adóalap-csökkentő formában, hanem adócsökkentő formában kezeli. Tulajdonképpen ez egy technikai kérdés - lehet jól is csinálni és lehet rosszul is csinálni mind a kettőt. Mi tudomásul vettük, hogy a kormány ezzel a technikai módszerrel kíván élni és ez ellen nem emelünk szót, de az ellen szót emelünk, hogy egy ilyen technikai módosítás révén növekednek az adóterhek.
Növekednek az adóterhei azoknak a polgároknak, akik a jövedelemadóban adóként leírható nyugdíjjárulék-alap, az egészségbiztosítási alap és a munkavállalói járulék tekintetében meghatározott 25 százalékosnál magasabb adósávba estek, magasabb a jövedelmük. Ez nem egy nagy jövedelem. Ezek azok a polgárok, akiknek az éves bruttó jövedelme 220 ezer forint fölött van.
De problémásnak tartom ebben a javaslatban azt is, hogy tulajdonképpen ezek a polgárok olyan jövedelem után adóznak, amit meg sem szereztek. Mind a nyugdíjjárulék-alap, mind az egészségbiztosítási járulékalap, mind a munkavállalói járulék olyan költségei a béreknek, amelyek nem jövedelmet jelentenek a magánszemélyek számára, hanem költséget. Ez egy igen sajátos és furcsa technika, amikor ez után adót kell fizetni. Tisztában vagyok vele, hogy 1993 előtt ez a technika érvényesült, de nagyon helyesnek tartom, hogy ez megszűnt. Indokolatlannak tartanám a visszaállítását.
Nem tartom elfogadhatónak azt az érvet sem, hogy az alacsonyabb jövedelműeket segíti ez a technika. Hiszen - mondjuk - egy 150 ezer forintos évi bruttó jövedelem esetén, ha figyelembe vesszük a 7 200 forintos adókedvezményt, egy ilyen keresetű polgárnak nincs is már lehetősége arra, hogy a munkavállalói járulék, nyugdíjjárulék vagy egészségbiztosítási járulékalap teljes összegét levonja.
Mindezek alapján módosító javaslatot készítettünk, ami azt célozza, hogy a technikai változtatásból ne növekedjenek az adóterhek - eléggé növekednek más megfontolásból. Ezért az 54., 57. és 83. számon jelzett módosító javaslatok az adó összegét a 25 százalék helyett 44 százalékra kívánják növelni. Ebben kérem tisztelt képviselőtársaim támogatását, hogy a nevezett jogcím miatt legalább ne növekedjenek az adóterhek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
