DR. TÍMÁR GYÖRGY
DR. TÍMÁR GYÖRGY
DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt Parlament! Azért igényelem most nagyon rövid időre az önök türelmét, mert ha már az előttem felszólaló, általam igen tisztelt dr. Torgyán József tanult barátom elmondta, amit mondott, akkor szeretném egészen precízen - a kérdés váratlan volt számomra, hogy most precízen lehet vagy kell megjelölni - meghatározni azokat a jogszabályokat, azokat a törvényhelyeket, amelyeket remélem, hogy a módosítás során az igen tisztelt Igazságügyi Minisztérium figyelembe fog venni.
A bizonyos kártérítés, kárpótlás, kártalanítás kérdéskörében hivatkozom legelőször is az 1976. évi 8. tvr. 5. cikkében foglaltakra. Ennek harmonizálásában a 7/1991. alkotmánybírósági határozat IV. fejezetében foglaltakra. Úgyszintén a 21/1991-es alkotmánybírósági határozatokra és a 66/91-esre. Ezekre azért hívom fel az igen tisztelt államtitkárnő figyelmét, mert szeretném többszörös alátámasztással biztosítani azt a jogi igazságot, amit Torgyán József frakcióvezető barátom elmondott, nevezetesen: a kártalanítás, kártérítés érdemi azonosságára a nagyságában. És szeretnék rámutatni egyrészt az alkotmány 13. § (2) bekezdésére, a Ptk. 349. §-ára és a vele kapcsolatos teljes joganyagra.
Azért, hogy egyértelmű legyen, hogy itt alapvető emberi jogokról van szó, és alapvető emberi jogokat csak akkor lehet gyakorolni, ha az érintett jogalanyok ezt tudják, indítványt terjesztek elő ezen a kérdéskörön belül az igen tisztelt Igazságügyi Minisztériumhoz, és kérem, tegye közzé hivatalos lapban azokat a strasbourgi emberi jogi bírósági és egyéb döntéseket, melyek az állampol-gárok jogérvényesítését, illetőleg jogait meghatározzák. Mert Magyarországon az alkotmány szerint mindenkinek tisztában kell lennie a törvényes jogaival, és ezek megjelenési formája a Magyar Közlöny.
(18.40)
Én a magam részéről remélem, várom és elvárom az Igazságügyi Minisztériumtól, hogy megfelelő formában, megfelelő intervallumokban tegyen közzé magyar nyelven, netán indokolással ellátva olyan joganyagokat, amelyek az alapvető emberi jogok strasbourgi érvényesítésének biztosítják a lehetőségét. Ugyanis az, hogy Magyarországon erre van alapjogszabály - országgyűlési határozat -, ez sem az átlagember, sem a témában nem részletesen járatos jogász számára nem elegendő. Már csak azért sem, mert Magyarországon nincs kötelezővé téve egy idegen nyelv folyékony szakmai ismerete. Nagyon szépen köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)
