DR. BALSAI ISTVÁN
DR. BALSAI ISTVÁN
DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Teljesen mindegy tisztelt Elnök Úr, hogy a teremnek melyik részéről nézek szét és látom ezt a nagy érdeklődést. (A teremben kevesen vannak.)
Szeretnék ehhez a dologhoz úgy is, mint a frakció tagja hozzászólni és úgy is, mint a javaslat előterjesztésének a körülményeit talán kissé jobban, az átlagosnál jobban ismerőként - Torgyán József képviselőtársam felvetéséhez is - hozzászólni.
Tisztelt Országgyűlés! Az egyértelmű dolog, hogy a javaslat, az egész törvénycsomag kiindulópontja az, hogy bírósági felülvizsgálatot kell biztosítani ott, ahol eddig nem volt.
Természetes dolog, hogy bírósági felülvizsgálatra csak a bírósági szervezet lenne általában jogosult. Azonban az eltelt évek során, amikor a különböző bírósági felülvizsgálatokkal kapcsolatos kérdések más vonatkozásban felmerültek - utalok itt a közjegyzői törvényre, amely nagyon világosan és egyedülálló módon szabályozza a bírói útnak a közjegyzői, kamarai döntésekkel szembeni jogorvoslati lehetőségét -, ott egy nagyon világos megoldással a hagyományos forrásokhoz visszatérve, közjegyzők számára a bírósági működést megengedve, lényegében egy közjegyzői fórumként, de a bírósági szervezetbe integrált módon történő jogorvoslatot tettünk lehetővé.
Ez azonban az ügyvédi törvényerejű rendeletnek az idézett nagy ívű módosítása során az akkori elképzelések, különösen az érintettek - hadd mondjam meg -, tehát az ügyvédek, az a sokezer ügyvéd, aki ennek az ügynek az alanya lehet, nem támogatták volna. Nem támogatták elsősorban azért, mert a bírósági szervezetet szervezeti okokból - és talán más okokból nem, bár ez sem teljesen biztos, hogy így van - nem tartották arra alkalmasnak, hogy bírájuk legyen azokban az ügyekben, amelyeket ők egymás között egyébként évtizedes gyakorlat alapján el tudnak intézni.
Ugyanakkor az a javaslat, amelyet nem a legszokásosabb módon, egyfajta ilyen hibrid-megoldásként kidolgoztunk, nem sérti a bíróságok monopóliumát, amely az igazságszolgáltatással kapcsolatos tevékenység kizárólagos bírósági jogkörbe utalását illeti. Nem sérti a bírói érdekeket. S eleget tesz annak a követelménynek, amely a bírói út alanyi jogon történő igénybevételét biztosítja.
Nem szerencsés az Országos Ügyvédi Kamarának - egyébként ő a levél feladója - az az első javaslata, amelyet Torgyán képviselőtársam idézett, amely szerint egy alternatív, választható megoldásként az érintettre bízza azt, hogy ilyen vagy olyan elbírálás alá tartozónak érezze az ügyet, a bíróságok módját, működését illetően, a többségében bírákkal felálló tanácsot ne válassza. Hiszen - még egyszer mondom - a cél ennél a törvénynél - mint a fogságfenyítésnél vagy az egészségügyi törvénynél, vagy a büntetőeljárásnál - az, hogy ez egy alapvető alanyi jog a bírói út - az emberi jogi egyezmény követelésének megfelelően - biztosítása mindenki számára, ha akarja, ha nem. Ha tetszik, ha nem - ha szabadna így mondani.
A másik megoldás, és azt hiszem, itt kell egy kicsit pontosítani Torgyán képviselő úrnak az idézett levél megoldási részét. Az nem pontosan úgy szól.
Ezzel kapcsolatban mi is gondolkodunk azon, a múltkori bizottsági ülésen is ezt tulajdonképpen szóba hoztuk a jelen levő kormányzati tisztviselőknek, hogy az a variáció, amely felülvizsgálati eljárásként, de nem a rendes bíróság, jelenleg ügyvédek nélkül működő bírósági fórumát megjelölve, hanem azt a bizonyos ötös, három bíróból és két ügyvédből, kvázi ilyen választott-bírósági jegyzékhez hasonló módon választható és bírói elnökléssel működő fórumot jelöli meg a felülvizsgálati eljárás fórumaként.
Ez nagyon szerencsésen ötvözi azokat a gondolatokat, amelyeket a többi továbbgondolása azt hiszem, tartalmaz. Tehát, hogy az első és másodfokon tisztán ügyvédi gyakorlatként és megszokott módként bírálódjanak el ezek az ügyek. Szeretném mondani azoknak, akik talán nem tudják: itt egzisztenciális kérdések vannak. Tehát a hivatástól való eltiltás, a foglalkozás gyakorlásának a felfüggesztése. Tehát ilyen alapvető dolgok. Az ügyvédi hivatás gyakorlásától való elzárásról, tehát nem akármiről van szól.
Ezeknek az ügyvédek által másodfokon is elbírált ügyeknek a további jogorvoslata lenne az a megoldás, amelyet tehát a levél tartalmaz az Országos Ügyvédi Kamara álláspontjaként, amely harmadfokként, de nem a bíróságot, hanem ezt a fórumot jelölné meg. Arra természetesen mi is gondolunk, s örülünk, ha van ilyen törekvés, támogatni fogjuk nyilván a részletek ismeretében, hogy egy minden ízében korszerű ügyvédi törvény megteremtse ugyanazt az eljárási lehetőséget, mint a közjegyzői törvény megteremti.
(19.20)
Tehát egy úgynevezett ügyvédi tanács működjön majd a Legfelsőbb Bíróság vagy nem tudom, melyik hatáskörrel bíró bíróság kebelében, amely legjobb ismerőjeként, de mégis bírói hatáskörrel és a bírói igazságszolgáltatási többlettel jár el az érintett ügyekben. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
