CSÉPE BÉLA
CSÉPE BÉLA
CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elöljáróban le szeretném szögezni, hogy a külföldiek magyarországi befektetéseinek támogatása alapvető gazdaságpolitikai követelmény, ezért támogatunk minden olyan törekvést, amely ezt szolgálja.
Ez a törvénymódosítás lényegében egy szakaszt érint, azonban gazdasági hatásai igen jelentősek. Az általános indoklás szerint a módosítással elérni kívánt cél a versenysemlegesség biztosítása a külföldi részvétellel működő és a magyar tulajdonú társaságok között, ugyanakkor bővítené a külföldi befektetések lehetőségeit.
Ezen általános célkitűzéssel egyetértünk, azonban a célkitűzés olyan általános, hogy meggyőződésünk: csak akkor hatályosul, ha nem egy jogszabály-változtatás, hanem az egész jogrend következetes átalakítása is követi. Ha és amennyiben a kormány világos és egyértelmű, tervezett és nem esetleges gazdaságpolitikát kíván folytatni, akkor jelen célkitűzést az adó- és vámtörvényekben, nem kevésbé a privatizációs elvekben és gyakorlatban is érvényesíteni kell.
(12.50)
Tehát a versenysemlegesség csak a jogrend egészével érhető el. A versenysemlegesség mint jogi fogalom csak akkor közelíthető meg, ha a magyar befektető ugyanazokat a beruházási kedvezményeket fogja élvezni, mint a külföldi. A jelenlegi adó- és munkáltatói járadékterhek miatt ez a versenysemlegesség ebben az időpontban elméleti, tehát minden szükséges lépést meg kell tenni legalább a jogi egyenlőség biztosítására.
A javaslat szerint a külföldi ezt követően a magyarországi befektetéseit nemcsak devizában, hanem a vám-szabadterületi társaságokat kivéve konvertibilis devizára átváltható forinttal belföldi pénzintézet útján is teljesítheti. Ezt messzemenően üdvözöljük. Szükségesnek ítéljük megtenni mindent annak érdekében, hogy a magyar gazdaság helyreállításának folyamatában megfelelő tőke álljon rendelkezésre, amennyiben ez a modernizációt és az alkalmazkodni képes szerkezetátalakítást szolgálja.
Áttérek a következő szabályozni kívánt területre, a nem pénzbeli hozzájárulások és főleg azok értékelése körére. Meggyőződésünk, hogy a jogszabály megkerülésének lehetőségeit az újonnan bevezetendő (3) bekezdés jól szolgálhatja, azonban a probléma egészét meg nem oldhatja. Tekintettel a külföldi befektetési lehetőségek kedvezményeire, a nem pénzbeli apportálás igényli a jobban ellenőrzött rendet, és szükségesnek látszana alkalmazni a nemzetközi auditálás szabályait. Ilyen módon áll fenn tudniillik annak a lehetősége, hogy a felek megállapodása ne a jogszabály kijátszására, esetleges pénzmosásra, hanem a valós szándék szerinti beruházásra irányuljon.
Ma már megfelelő számban állnak rendelkezésre okleveles könyvvizsgálók, megalakult a kamarájuk is, tehát biztosíthatók a feltételek a jog- és nem kevésbé a forgalombiztonság érdekében. A javaslat indoklása szerint személyi jogon a külföldiek továbbra is szabadon és korlátozástól mentesen fektethetnek be, illetőleg vehetnek részt az állami vagyon privatizációjában. Reményünket kell kifejezni, hogy valóban megfelelő portfoliót fognak biztosítani ahhoz, hogy külföldi és belföldi kárpótoltak egyaránt megfelelően felhasználhatják kárpótlási jegyüket. A módosítással természetesen egyetértünk, reméljük, hogy a kormány nemcsak a külföldiek esetében hozza meg a kívánt szabályozást, hanem a belföldi spekulánsokkal szemben is következetesen alkalmazza a jogszabályi előírásokat, vagy ha joghézag mutatkozik, nem késlekedik a szükséges módosításokat előterjeszteni.
Összefoglalva: a tervezett és a jogszabály-módo-sítással elérni kívánt célról egyértelmű álláspontot akkor lehet kialakítani, ha a tétovázó és ezért sokszor kiszámíthatatlan, félinformációkon alapuló gazdaságpolitika helyett biztos, a jogrenddel harmonizáló lépések történhetnek.
Nem tűnik ki a tervezett módosításból, hogy az elérni kívánt cél, a versenysemlegesség biztosítása érdekében milyen további lépéseket kíván megtenni a kormányzat, és főleg mikor. Észrevételeink fenntartása mellett a törvényjavaslatot támogatjuk, fenntartásainkat megfontolásra ajánljuk. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)
