DR. GYÖRGYI KÁLMÁN
DR. GYÖRGYI KÁLMÁN
DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban annyit hadd mondjak, hogy ebbe az ügybe még a nagyobb hatás kedvéért se kevertem volna bele "Máriát, a magyarok nagyasszonyát". (Taps a bal oldalon.)
Ami a kérdéseket illeti, két kérdést kaptam, és ezekbe a kérdésekbe egy, az ügyészség működését élesen és alaptalanul bíráló tény, állítás is bele van bugyolálva, ezért ezt a válasz során nem hagyhatom figyelmen kívül.
Az első kérdéssel kapcsolatban: az ügyészség a magyar büntetőeljárásban egy sajátos kettős föladatot lát el: egyrészt föladata a bűn üldözése, tehát bűnüldöző hatóság, másrészt pedig fölügyel a nyomozás törvényessége fölött. Fölügyelnie kell arra, hogy az eljárásban részt vevő személyek jogaikat érvényesíthessék, és ellenőrzi a kényszerintézkedések alkalmazásának a törvényességét. Az ügyészség, félreértések elkerülése végett, nem a rendőrségnek a segédszerve. A rendőri nyomozásokkal kapcsolatban az ügyészségnek a törvényben meghatározott feladatait kell pontosan ellátni, függetlenül attól, hogy azt a rendőrség vagy épp egy-egy rendőr szubjektíve hogyan éli át. Az ügyészség pontosan azt teszi, amit a törvény előír, és ezzel a bűntettesek törvényes úton történő felelősségre vonását előmozdítja.
A második kérdéshez: eredményes ügyészségi nyomozást, hogyha a képviselő úr ezen azt érti, hogy az ügy iratait megküldték az ügyésznek, és annak alapján vádemelésnek van helye, az ügyészség nem megszüntetni szokta, hanem vádat szokott emelni. Adataink szerint egyetlenegy esetben se szüntette meg az ügyészség a nyomozást, amikor vádemelésnek volt helye. Ez vonatkozik a maffiózókra és az egyéb bűntettesekre egyaránt.
A képviselő úr újságcikkekre hivatkozik, és az egyik újságcikkből vette át ezt a mondatot: a rendőrség speciális alakulatai igyekeznek útját állni a maffia terjeszkedésének, de a rendőri munka sok esetben az ügyészségi és a bírósági eljárás során hiábavalónak tűnik.
Az előfordul, hogy az ügyésznek megküldött nyomozási iratok nem adnak alapot a vádemelésre. Ilyenkor az ügyész elrendelhet pótnyomozást, vagy ha arra se lát esélyt, akkor megszüntetheti az eljárást. Ez az ügyész felelőssége.
Én azt nem tartanám szerencsésnek, ha az ügyészség rendre a sajtó hasábjain nyilatkozna egy nem nagyon sikeres rendőri nyomozásról, de azt se tartom szerencsésnek, ha egy rendőr egy ügy kapcsán érzett szakmai bánatát az újságírókkal osztja meg.
Az interpellációban példaként felhozott ügyben valóban van egy szakmai vitakérdés. Az a kérdés, hogy a cselekményt a Btk. 205. § (1) bekezdése vagy (2) bekezdése alapján kell minősíteni. De az egyszerűen nem igaz, akár az újság írja, akár a képviselő úr állítja, hogy az eljárást az ügyészség megszüntette. Az eljárás folyik, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon az ügy száma 309/1994., és utána van egy "bü" jelzés, ez azt jelenti, hogy ez egy bűnügy. (Derültség.)
Az előzetes letartóztatás törvényes okairól a múlt héten volt szerencsém a tisztelt Ház előtt szólni. Ez nem egy megelőlegezett vagy előrehozott büntetés. Erről most csak ennyit.
(15.40)
Annak nem látom se értelmét, se célját, hogy a magyar bűnüldözés frontját akként jellemezzük, hogy a rendőr eredményesen nyomoz, az ügyész pedig jön és megszünteti az eljárást.
Ennyit kívántam mondani, és tisztelettel kérem a képviselő urat és az Országgyűlést, hogy válaszom szíveskedjék elfogadni. (Taps a bal oldalon.)
