DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Mint elnök úr is említette, a Pesti Központi Kerületi Bíróság megkereste az Országgyűlést és kérte az állásfoglalását, hogy rágalmazás vétsége elkövetésének alapos gyanúja miatt Schalkhammer Antal országgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztésében határozzon.
Schalkhammer Antal úr, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke ellen a Balinkai Bányaüzem független szakszervezete mint sértett megbízásából Kiss Antal szaktanácstag tett feljelentést. A feljelentés szerint Schalkhammer Antal a Magyar Hírlap 1993. május 5-i és az Új Hírek 1993. május 8-i számában megjelent cikkekben azt állította, hogy a balinkai bányánál ténykedő Szénértékesítő Hőker Kft. - amelyben a Liga szakszervezeti bizottsága érdekelt - energetikai szenet is importált, és ezzel jelentkezett is az ajkai erőműnél, ahol 20 százalékot aláígért az addigi szénárnak. A magánindítványt tevő szerint az idézett állítások nem felelnek meg a valóságnak, és rossz színben tüntetik fel az érdekképviseletet a dolgozók előtt.
Az ügy hátteréhez tartozik, hogy 1993 tavaszán, a társadalombiztosítási önkormányzati és üzemi tanácsi választások előtti hetekben-hónapokban jelentős mértékben kiéleződtek, sőt helyenként eldurvultak a viták a versengő szakszervezetek között. Sokak emlékezetében él talán még, hogy ebben az időben sokan támadták a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségét, kirohanásokat intéztek annak vezetője, Schalkhammer Antal ellen, sőt vádaskodások is történtek. Ez a szerencsétlen, és talán már az akkori résztvevők által is másként látott vita gyűrűzik be most, másfél év után az Országgyűlésbe egy magánvádas eljárással kapcsolatos megkeresés formájában.
A mentelmi bizottság az ügy mérlegelésekor a mentelmi kérdés konkrét tárgyát igyekezett az áthallásoktól és a politikai mellékzöngéktől elkülönítve szemlélni. Október 26-i ülésén a bizottság meghallgatta Schalkhammer Antal képviselőtársunkat is, és a képviselő úr ott elmondta, hogy a feljelentők által sérelmezett nyilatkozatok valóban elhangzottak. Kijelentette, hogy nem volt célja a másik fél megsértése, ugyanakkor meg van győződve arról, hogy állításai valós tényeken alapulnak. Előadta, hogy számtalan támadás indult ellene; a vádak számos vizsgálódás nyomán teljesen alaptalanoknak bizonyultak. Ebben a feszített légkörben került sor a feljelentők által sérelmezett nyilatkozatokra.
Képviselőtársunk a bizottsági ülésen kifejtette, hogy az elhúzódó per folytatása újra felélesztené a már nyugvópontra jutott vitákat a szakszervezetek között, hátráltatva ezzel a hatékony érdekképviseleti munkát. (Mozgás és zaj.) Ezen, és csakis ezen szempontokra figyelemmel nem tartaná szerencsésnek a mentelmi jog felfüggesztését. Ő maga nem kíván pereskedni, ezért nem élt a viszonvád lehetőségével sem.
A mentelmi bizottság hosszú és alapos vita után a konkrét mentelmi ügy értelmezésében egybehangzó álláspontra jutott. A bizottság nem vizsgálhatja, hogy a két szakszervezet közötti másfél évvel ezelőtti jórészt politikai vitában kinek az oldalán állt az igazság nagyobbik fele. A mentelmi bizottság egy-egy ügy elbírálásakor számbavehet minden körülményt, de a döntés meghozatalakor kénytelen a bírósági megkeresés tárgyára szorítkozni.
Képviselőtársunk a vitatott nyilatkozat időpontjában nem volt országgyűlési képviselő. Mint szakszervezeti politikus tett ténymegállapításokat a másik szakszervezethez tartozó, illetve közelálló egyes érdekcsoportokról.
A magánvádas indítvánnyal megindult bírósági eljárás már 1993-ban megkezdődött. Ez év májusában Schalkhammer Antal urat országgyűlési képviselővé választották, így a bírósági eljárás nem folytatódhatott tovább.
Összefoglalva megállapítható, hogy sem a viták, sem a nyilatkozatok, sem a feljelentés, sem a bírósági eljárás addigi szakaszában nem állt fenn összefüggés az alperes későbbi országgyűlési tevékenysége között. Ezért nem minősítette a bizottság zaklató jellegűnek a felperesek magatartását.
Mindezek fényében a bizottság tagjai úgy vélték, hogy az Országgyűlés nem gördíthet akadályt az elé, hogy a felek a már több mint egy éve megindult bírósági eljárásban tisztázzák a vitás kérdéseket.
Az is elhangzott a bizottsági ülésen - és ezzel kapcsolatban sem volt ellenvetés -, hogy természetesen ilyenkor minden érintettnek - az Országgyűlésnek, a képviselő úrnak, a szakszervezeteknek - az lenne az érdeke, ha felülemelkedve a régi sérelmeken, békés úton rendeznék a vitáikat. (Mozgás és zaj. - Közbeszólások: A lényeget mondd!) Az Országgyűlésnek azonban sajnos nem áll módjában jószolgálati szerepet felvállalnia vagy hasonlót kezdeményeznie. A sérelmezett nyilatkozatok kulturált hangneme kizárja a durva becsületsértési szándékát, ennek ellenére ebben az esetben arról sem lehet szó, hogy jelentéktelen vagy súlytalan volta miatt javasolhatná a mentelmi bizottság a mentelmi jog fenntartását. (Zaj.) A két szakszervezet vitájában a tét a képviselők, dolgozók bizalmának megszerzése és megtartása, ezért is a felek kölcsönös érdeke a tisztázás. A mentelmi bizottság az érintett képviselő frakció-hovatartozásától függetlenül eddig is törekedett egy következetes gyakorlat kialakítására, a parlamenti ciklus előttünk álló hétnyolcadának idejére szóló bizalmat megalapozó konszenzusos döntésekre. Eddig ez a törekvésünk és szándékunk találkozott az Országgyűlés helyeslésével, mint ahogy egyetértés volt abban is, hogy szabályozási hiányosságok miatt a képviselők jogállása témakörében még jelentős jogalkotási feladat áll előttünk.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem véletlenül sikeredett kissé hosszúra az előterjesztői szöveg, ugyanis annyi személyes megjegyzést talán elnéznek nekem, hogy mint a rossz emlékű '91-es szakszervezeti vitában máig is szerintem felvállalhatóan magára maradt szocialista frakció akkori tagjának és mint a vita egyik résztvevőjének, nekem egyáltalán nem könnyű a szakszervezeti csaták egyik melléktermékeként keletkezett ügyben előterjesztőként szerepelni. (Mozgás és zaj.) De bárhová is kötnek politikai érzelmeim, nem tehetek mást, mint egyetértve a bizottsággal, az adott kérdésben a folyamatban lévő konkrét ügyet mérlegelem.
Tisztelt Ház! Mindezekre tekintettel hangsúlyoznám önök előtt: mint az önök előtt is ismert, (Nagy zaj.) hogy a mentelmi bizottság egybehangzóan...
Ha jobban figyelnének, akkor egyébként nem morognának annyira képviselőtársaim. (Felzúdulás.)
Tehát a mentelmi bizottság egybehangzóan azt a javaslatot terjeszti az Országgyűlés elé, hogy Schalkhammer Antal képviselőtársunk mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)
