MÁDI LÁSZLÓ
MÁDI LÁSZLÓ
MÁDI LÁSZLÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Köszönöm, elnök asszony. Nagyon korrekt tájékoztatást hallhattunk a bizottságban lefolytatott vitákról. Mindössze csak néhány olyan sarokpontot szeretnék mondani, amely ugyanakkor bemutatja azt is, hogy nagyon éles vita bontakozott ki a törvényjavaslat koncepcionális elemeiről is: elsősorban is az Érdekegyeztető Tanács két oldalának képviselői mondták el sokszor szöges ellentétben álló véleményüket a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatosan. Egyébként maga az újabb elkülönített állami pénzalap kérdése általában is felvet bizonyos problémákat, hiszen pont Békesi László volt az, aki a kampány során - bizonyos szempontból a Fidesz programjába is illeszthetően vagy annak megfelelően - elmondta azon igényét, hogy jelentősen szeretné szűkíteni az állami pénzalapok számát, amit egy újabb beterjesztett állami pénzalap létrehozása némileg cáfolni látszik, tehát ebbéli véleménykülönbségünk magához az államháztartási reformhoz kapcsolódóan itt is megjelenik, ebben a formában.
A másik nagyon fontos dolog - ami szintén igényként merült fel a kormányprogram vitájánál és ami felmerült a bizottsági ülésen is -, hogy olyan törvényjavaslatokat tárgyaljunk, amik kellő szakmai megalapozottsággal, kellő számítási mellékletekkel tudják bemutatni azt a helyzetképet, amit magának a törvénynek az életbelépése indukál vagy kelt. Tehát mindazon számítási háttéranyagokról szó van, amelyek kapcsán a képviselők felelősen meg tudják ítélni azt, hogy szükség van-e ilyen típusú változtatásokra, és a változtatásoknak milyen pénzügyi következményei lesznek. Sajnos ebből az ígéretből ennek a beterjesztett törvényjavaslatnak a kapcsán is elég kevés valósult meg, és ezért a bizottság bizonyos értelemben homályban, ködben tapogatózott a tekintetben, hogy a benyújtott javaslat fontosabb intézkedései pontosan milyen következményekkel járnak, és pontosan mik azoknak a pénzügyi feltételei.
Tudni kell azt is, hogy a beterjesztett állami pénzalapnak a forrása tisztán munkáltatói pénzeket tartalmaz, tehát ilyenformán - mivel a foglalkoztatási és munkaügyi bizottságnak általában a munkanélküliség szempontjait kell figyelembe venni - felvetődik az a kérdés, hogy az élőmunka terheinek növekedése és a magas járulékszint nem ellenösztönzi-e a foglalkoztatást és ezért nem hat-e a munkanélküliség növekedésére. Ebbéli szkeptikus vagy negatív vélemény is munkált abban, hogy a bizottság ülésén tartózkodó és elutasító vélemény is született.
Azt gondoljuk ugyanis, hogy már most is nagyon magasak az élőmunka költségei, és ennek a további növekedése egyértelműen ellenösztönzi a foglalkoztatás magasabb színvonalát.
Az állami garancia kérdése szintén élesen felvetődött - mint ahogy Filló képviselőtársam is elmondta - a bizottság vitája során, hiszen mindenképpen indokolt lenne, már csak azért is, mert törvény szabályozza a járulékkulcsokat, egy rugalmas megoldást találni: ne fordulhasson elő az, hogy néhány hónapon belül járulékkulcsokat kelljen változtatni egy esetleges csődhullám miatt. Így, ebben a formában - ahol fedezetként csak egy 600 milliós állami garancia van beállítva - ez a megoldás nem feltétlenül biztosítható a jelenlegi körülmények közepette. Képviselőtársaim, tehát mindössze csak azt akartam elmondani, hogy komoly vita bontakozott ki, és magának az alapnak a felállításával kapcsolatosan is koncepcionális viták és ellenérvek hangzottak el a bizottsági ülésen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
(18.20)
