DR. DOBOS KRISZTINA
DR. DOBOS KRISZTINA
DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem szeretném a kórust gyarapítani, annál is kevésbé, mert nincsen hangom, úgyhogy énekelni nem fogok, csak egypár tényt közölni.
Nagyon örültem, amikor szeptember 5-én azt olvashattam a Népszabadságban, hogy a kulturális tárca elvonása nem olyan mértékű, mint más tárcáé, összesen 1,5 milliárd forint, és a mostani pótköltségvetésben is azt olvashatjuk, hogy bár 2,2 milliárdot vontak el, de ebből 700 millió visszakerült a tartalékalapból.
Sajnos azonban ez a szám nem így igaz. Hiszen ha az agráregyetemet hozzáveszem, hozzáveszem még az orvosi egyetemet, amit előbb már képviselőtársam is említett, akkor ez már 200 millióval több, ha hozzáveszem a 600 milliós elmaradást, ami a tandíjbevételből következik, akkor ismét emelkedik az összeg és közel 3 milliárd felé tart. Mégis azt kell mondjam, hogy itt a felsőoktatás a vesztes. Bár mindenki tudja - és ezt őszintén el kell mondani -, hogy én elsősorban a közoktatással foglalkoztam, de ez az elvonás elsősorban a felsőoktatási intézményeket érinti. És nagyon nehéz helyzetben vannak, hiszen most, október végén azt mondani, hogy jelentős, 40-50 vagy 120 milliós elvonás éri a költségvetésüket, ez azt jelenti, hogy bizonyos programok nem tudnak beindulni, illetve a beruházásból megvett gépek, eszközök, laboratóriumi felszerelések nincsenek kihasználva.
(19.40)
Én úgy hiszem, hogy azok a módosító indítványok, amelyek arra vonatkoznak, hogy ezek a felsőoktatási intézmények megkapják ezt a kialkudott, és meg kell mondani őszintén, nem túlságosan bőséges pénzt, mind azt szeretnénk, hogy jobb helyzetbe kerüljenek a felsőoktatási intézményeink, hiszen az előző kormány és az új kormány programjában is szerepel, hogy nagyobb számban szeretnénk, ha gyerekeink, fiataljaink egyetemeket és főiskolákat végezhetnének. És ha egy kicsit számolunk - s engedjék meg, hogy egy-két adatot is mondjak -, akkor el kell hogy mondjam, hogy a tartalékalapból 1,2-et kapott a felsőoktatás vissza, ami súlyához, feladatához mérten rendkívül kevés.
Persze a közoktatás sincs jó helyzetben. Nagyon megdöbbentő számomra, hogy az elmúlt nyár folyamán és az elmúlt években sokszor felmerült, hogy drága a tankönyv. Drága a tankönyv, ezzel teljesen egyetértünk. De kidolgoztunk egy olyan kompenzációs rendszert, hogyha megmarad a tankönyvtámogatásból pénz, ezt megkapják az iskolák, tankönyvet, atlaszt, szótárt vásárolhatnak rajta, s ezt ingyen odaadhatják a diákoknak. Ebben az esetben 100 milliós tankönyvtámogatást elvonni, úgy gondolom, hogy nem megfelelő. Úgy gondolom, nem azt mutatja, hogy az új kormány segíteni akar azoknak a szülőknek, akiknek rendkívül nehéz megvásárolni a drága tankönyveket. Külön hadd köszönjem meg azoknak a kormánypárti képviselőknek a támogatását, akik ezen módosító indítványomat támogatták, és remélem, hogy a pénzügyminiszter is meggondolja az elkövetkezendő időben, hogy ez a 100 milliós tankönyvtámogatás közel 50 ezer gyerek számára kedvező lehetőséget biztosítana.
Számomra rendkívül megdöbbentőek a nemzetiségekkel kapcsolatos elvonások. A nemzetiségek oktatása és kultúrája, a kisebbségek oktatása és kultúrája rendkívül komoly csorbát szenved, és ez különösen akkor furcsa, és azt kell mondjam, kétarcúságot tükröz, miközben a nemzetiségi önkormányzatok megválasztásáról tárgyaltunk. Én nagyon örülök, hogy itt van államtitkár úr, mert egy örömhírt kell vele közölnöm: a Pénzügyminisztérium támogatta azt az előterjesztésemet, hogy mégsem kell elvonni a 10 millió forintot a nemzetiségi könyvkiadástól, és így államtitkár úrnak nem kell elvenni a nemzetiségi oktatástól 10 millió forintot, hogy átadja a nemzetiségi könyvkiadásnak. Úgy hiszem, hogy a nemzetiségi oktatástól elvett 10 millió forint, amit egyébként a pótköltségvetés tartalmaz, így kedvezőbb helyzetet deklarál, szemben azzal, ami államtitkár úr interpellációmra adott válaszában 20 millió forintos elvonást jelentett volna.
Érthetetlen, és ezért adtam be módosító indítványt a Gandhi Alapítvánnyal szembeni elvonás visszaállítására. A Gandhi Alapítvány a cigány tanulók középiskolás tanulását támogatja. Ennek következtében lehetőség fog nyílni arra, hogyha leérettségiznek ezek a gyerekek, hogy tanárok, cigány anyanyelvű tanáraink, kutatóink, könyvíróink legyenek. A kulturális bizottság támogatta - és én remélem, hogy a pénzügyminiszter úr is támogatja vagy a Pénzügyminisztérium képviselője is támogatni fogja - azt az előterjesztést, hogy ne vonjunk el a Gandhi Alapítványtól 12 milliót, annál is inkább ne vonjunk el, hiszen valójában novemberben elvonni egy egész évben működő iskolától nem lehet. Ez valójában azt jelenti - és most itt mellékesen ezt is megjegyzem -, hogy az iskola a működését nem tudja finanszírozni, esetleg jövőre kevesebb gyereket vesz föl; és az már egy mellékes tény, hogy ezt a 80 millió forintot, amiből 12 milliót elvont a pótköltségvetés, már megkapta az alapítvány, tehát ha úgy tetszik, teljesen fölösleges utólag elvonni tőle, hiszen úgysem történhet meg az elvonás.
A határontúliak támogatását is érinti ez az elvonás. 80 millió forinttal támogatta a költségvetés a határon túli könyvkiadást. Azt hiszem, hogy ez a 80 millió forint, ha 3 millió körülöttünk élő magyar könyvkiadását vagy annak támogatását jelenti, nem egy óriási összeg. A kuratórium szétosztotta ezt a pénzt, ennek következtében kötelezettséget vállalt a magyar kormány, hogy megkapják a 80 millió forintot azok a könyvek, kiadók, szerzők, akik elnyerték a kuratórium által meghatározott támogatást. A kötelezettségvállalás egy szerződést jelent valójában, tehát most az új kormány számára, úgy hiszem, nem lenne megfelelő magatartás, ha utólag ezt a kötelezettségvállalást nem teljesítené. Remélem, hogy ez a módosító indítványom is megértésre talál.
Eddig sem volt gazdag sem a közoktatás, sem a felsőoktatás, sem a kultúra. De az az 1,5 milliárdos elvonás, ami azért valamennyivel vagy jóval több, mint ami megjelenik a pótköltségvetésben, jelentős mértékben megrengeti, és azt hiszem, nem lenne jó üzenet sem az új kormány részéről, sem a parlament oldaláról, ha azt üzennék a társadalomnak, hogy el lehet vonni a felsőoktatási intézményektől, el lehet vonni a közoktatási intézményektől.
Több módosító indítványt adtam be, ezeknek a lényegét említettem az előzőekben. Meg kell hogy mondjam, hogy külön kiemelném a kulturális bizottság támogatását, hiszen módosító indítványaim jelentős részét a kulturális bizottság nagy megértéssel támogatta.
Sajnos, az oktatási bizottságban nem volt olyan sikerem, de azt gondolom, hogy van olyan módosító indítvány, amit az oktatási bizottság is támogatott, és azt kérem képviselőtársaimtól, hogy legyenek szívesek ezeket támogatni.
Nem a múltunkra vonatkozik e pótköltségvetés oktatási része, hanem a jövőnkre, és a jövőnk nagyon lényeges számunkra. Köszönöm. (Taps.)
